Leonard Azamfirei harmadszor is rektor

Előrelátó szervezés, biztos győzelem

A következő mandátum során továbbra is prof. dr. Leonard Azamfirei tölti be a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektori tisztségét – tette közzé március 3-án a hírt a felsőoktatási intézmény sajtóosztálya az egyetem honlapján. 

A döntést a rektort kiválasztó vizsgabizottság hozta meg, amelyben öt más romániai és egy izraeli egyetem tanárai, valamint a MOGYTTE hat képviselője vett részt: prof. dr. Sorin Mihai Cîmpeanu (Bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem), prof. dr. Gigel Paraschiv (Temesvári Műszaki Egyetem), prof. dr. Ioan Abrudan (Brassói Transilvania Egyetem), prof. dr. Marilen Pintea (Temesvári Nyugati Egyetem), Mihnea Costoiu (Bukaresti Műszaki Egyetem), prof. dr. Gabriel Gurman (Ben Gurion University of the Negev, Beer Sheva, Izrael), továbbá prof. dr. Horaţiu Suciu, prof. dr. Constantin Copotoiu, prof. dr. Klara Brânzaniuc, prof. dr. Szabó Zsuzsanna Katalin, prof. dr. Jung János és Andrei Manea a marosvásárhelyi egyetemről (MOGYTTE) – olvasható a honlapon, amelyen a bizottság póttagjait is felsorolják. 

Mint azt korábban közöltük, a marosvásárhelyi egyetem újonnan megválasztott szenátusa január utolsó hetében „érdemi vita nélkül” szavazta meg a tisztségre versenytársak nélkül jelentkező rektor jelöltségét és a vizsgabizottság tagjait, akik döntöttek a rektor személyéről. Bár a marosvásárhelyi egyetemen az évek során közvetlen szavazással választottak rektort, az új választási szabályok értelmében az egyetem alkalmazottainak többségi szavazata alapján változtattak a korábbi eljáráson, és a közvetlen választás helyett a rektor versenyvizsgával való kiválasztásáról döntöttek.

Bár a közoktatási törvény előírásai értelmében egy személy két teljes mandátum idején vezethet rektorként egy egyetemet. Leonard Azamfirei harmadik jelöltsége azon alapult, hogy a második megbízatása nem volt teljes, ugyanis 2018-ban két hónapra felfüggesztette rektori állásának betöltését külföldi tartózkodás miatt. 

Amint a Libertatea napilapban közölt riportból kiderül, nem ő volt az egyetlen, ugyanis hat rektortársával együtt megtalálták a módját annak, hogy egy harmadik mandátumra is pályázhassanak. A Rektorok Országos Tanácsának elnöke és az akkori külügyminiszter, Teodor Meleşcanu között aláírt egyezség alapján a hat rektor két hónapig távoli egzotikus országokban népszerűsítette a romániai oktatási lehetőségeket és ügyködött az országimázs javításán, és ezáltal csonkává tette a második megbízatását, így lehetővé vált, hogy harmadszor is pályázzanak. Egyébként többségében ezek a rektortársai voltak a Leonard Azamfireit rektornak kijelölő bizottság más egyetemekről érkező tagjai. 

Következő lépésként a szenátus kell jóváhagyja a nyílt versenyvizsga eredményét, majd az egyetem vezetősége továbbítja az oktatási minisztériumnak a rektori kijelölés érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat, amelyek alapján a miniszter március 23-án dönt a rektor kinevezéséről. 

Kilátások

A MOGYTTE-n folyó rektorválasztásról, annak előzményeiről és lehetséges következményeiről dr. Szilágyi Tibor professzort, a szenátus alelnökét kérdeztük.

– Összességében hogyan értékeli a történteket?

– Az országban rendhagyó módon azon egyetemek közé tartozunk, ahol nem közvetlen szavazással, hanem dossziévizsga alapján jelölik ki a rektort. Egyetlen jelöltként a korábbi rektornak március 3-án volt a bizottsági meghallgatása, ahol alkalmasnak találták az elkövetkező négyéves mandátum betöltésére. 

– Azt megelőzően a szenátusnak kellett beleegyeznie, hogy a bizottság elé állhasson, ez hogyan történt?

– A januári ülésen, mivel az egyetlen jelentkező volt, a szenátus jóváhagyta a volt rektor újbóli jelentkezését. Március 4-én a szenátusnak a versenyvizsga-bizottság döntését kellett validálnia (érvényesítenie), amire nem hívtak össze ülést, hanem elektronikus szavazást rendeltek el, ami szerda délben le is zárult. Ez ellen tiltakoztam, mert baj, ha az új vezetőség úgy tervezi a mandátumát, hogy a szenátus, amelynek a legmagasabb döntéshozatali fórumnak kellene lenni, csak másodlagos, sok esetben megkerülhető tényező lesz, amelyik érdemi vita nélkül rábólint mindenre, amit az igazgatótanács vagy a rektor előterjeszt. Amiatt is rendes ülésen kellett volna döntést hozni, mert személyi kérdésről volt szó. Nincs kétségem afelől, hogy a szenátus ne szavazott volna kedvezően, de szerintem nem jó irányba haladunk, ha az oktatók nem tudnak beleszólni sem a rektor megválasztásába, sem annak érvényesítésébe. Ilyen módon a rektornak még a szenátus elé sem kellett kiállni, hogy vállalja a programját, holott a következő mandátumának hitelessége szempontjából ez számára is hasznosabb lett volna. 

– Az elhangzottak szerint az egyetem a versenybizottság határozatát és a szenátusi jóváhagyást kell továbbítsa az oktatási miniszternek, aki ezek alapján dönt a rektor kinevezéséről. Közismert prof. dr. Leonard Azamfirei kedvezőtlen viszonyulása a magyar oktatás ügyéhez, milyenek a kilátások, miután további négy évre bebiztosította magát az egyetem élén?

– Nem különösebben fényesek, mert egyrészt az ő programjában nem szerepel, hogy változtatni kívánna korábbi magatartásán, és kéréseinkből bármit is megvalósítana. Sajnos a magyar oktatás és a magyar örökség felőrlésének a nehezén már túl van. Az elmúlt években megtörtént az egyetemek egyesítése, bevezették a vizsgatételek fordítását és a közös vizsgáztatást, a magyar tagozat által javasolt Miskolczy Dezső akadémikust kihagyták az egyetem nevéből, és még folytathatnám... Ezek után akár enyhíthetne is az eddigi intézkedéseken, mert még mindig lefele haladnánk a lejtőn. Annak alapján, ahogyan a szenátust is figyelmen kívül hagyva indul, nem látom azt a fórumot, ahol kifejthetnénk a véleményünket, és bele tudnánk szólni a dolgok menetébe. Az álláspontok pedig nem közeledtek, ő nem szándékszik többet biztosítani, mint eddig, nekünk pedig nincs szándékunkban kevesebbet kérni. Nem mondhatunk le a törvény biztosította jogaink igényléséről, mint az önálló magyar oktatás megszervezése külön főtanszékekkel, önálló álláskerettel, külön magyar csoportokkal… Mindezt akkor is fenntartjuk, ha az elmúlt három év eseményei nem megoldást hoztak, hanem mind távolabbra csúsztatták ezek megvalósítását. Nem vagyok optimista, hogy – ha ez csak az egyetem belső erőviszonyaitól függ – az elkövetkező négy évben számottevően változna akár a hangulat, akár a magyar tagozat helyzete az egyetemen. 

– Következik a rektorhelyettesi és az alsóbb szinteken való vezetői állások betöltése. Mire számíthatunk, jelen lesznek a magyar tagozat képviselői ezekben a tisztségekben?

– Egy rektorhelyettesi tisztség biztosítását törvény írja elő. Mi három személyt kell jelöljünk, akik közül a rektor választja ki, hogy kit sorol be a csapatába. Reméljük, hogy sikerül megegyezni, hogy a magyar tagozat által első helyen javasolt személyt jelölje rektorhelyettesnek, de elvileg jogában áll a másik két személy közül választani – nyilatkozta Szilágyi professzor.