Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
December 8-án kellett volna megtartsák az államelnök-választás második fordulóját, azonban december 6-án az alkotmánybíróság eltörölte az első forduló eredményét, ami egyrészt azt is jelentette, hogy nem volt vasárnap szavazás, másrészt, hogy az egész folyamat kezdődik elölről, és értesülések szerint tavasszal lesznek a választások, addig pedig marad Klaus Iohannis. A második forduló kapcsán élő választási műsorral készült Kolozsvárról a magyarországi Partizán csapata, a választás elmaradt, de az újságírók nem akartak lemondani a műsorról, így szakértőkkel elemezték a romániai politikai helyzetet.
Gulyás Márton, a Partizán főszerkesztője a Népújságnak adott interjújában kiemelte, hogy bár egyrészt Magyarországon nem érdekel tömegeket a romániai helyzet, ők mégis feladatuknak érzik, hogy beszámoljanak a környező országok politikai fejleményeiről, hogy a magyarországi nyilvánosság tudja, mi történik a szomszédban, kapjon ez is figyelmet, ne csak az amerikai elnökválasztás, másrészt a főszerkesztő azt is hangsúlyozta, hogy meglátása szerint több felismerésre méltó fejlemény van a romániai politikában, amivel a helyi közösség, az erdélyi magyarság is meg kellene ismerkedjen, hiszen az ő életüket elsősorban a Bukarestben meghozott döntések határozzák meg, nem azok, amelyek Budapesten születnek. Gulyás Márton lapunknak azt is nyomatékosította, hogy a mindenkori magyar kormány feladata támogatni a külföldön élő magyar közösségeket, ebben pedig Orbán Viktor trendteremtő lett, így teljesen érthető, hogy az erdélyi magyar közösség tagjai tisztelik a magyar miniszterelnököt.
– Teljesen meg tudom érteni a hálát Orbán Viktor irányába, nem vagyok a külföldön élő magyarok állampolgársága vagy szavazati joguk megvonása mellett, ezek olyan jogok, amiket akkor sem szabad felszámolni, ha mondjuk 2026-tól nem Orbán Viktor fogja irányítani az országot – mutatott rá Gulyás Márton, hozzátéve, hogy nagyon visszásnak tartja, hogy egy kisebbségi létben levő közösséget valaki a vazallusává tesz. A Partizán főszerkesztője továbbá hangsúlyozta azt is, hogy a politikán túl számos kulturális érték is felfedezésre vár Erdélyben, valamint egyes ottani színházi produkciókat többször kellene elhívni Magyarországra, és nem csak a fővárosba!
A Partizán eseményének helyet adó Planetárium kávézó tulajdonosa, Mostis Gergő a beszélgetések után elmondta, hogy szerencsések vagyunk, hogy nem tudtuk meg, hogy hány magyar szavazott volna Călin Georgescura. Ugyanakkor hangot adott annak is, hogy a Romániában élő magyar közösség figyelmét vissza kell irányítani az országon belül történő politikai fejleményekre, mivel – meglátása szerint – vannak olyan személyek, akik a magyar pénzügyminiszter nevével tisztában vannak, de a román pénzügyminiszter nevét már nem ismerik.
Az eseményen szép számban voltak jelen fiatalok, ami – annak ismeretében, hogy Kolozsvár a legnagyobb erdélyi egyetemi város, több ezer magyar egyetemistával – nem is meglepő. Ugyanakkor nemcsak a kincses városban lenne szükség ilyen jellegű eseményekre, hanem a székelyföldi településeken is. A magyar érdekképviseletnek, az RMDSZ-nek feladata lenne, hogy létrehozzon és fenntartson olyan szervezeteket, amelyek helyileg szerveznek eseményeket, persze ehhez hubokra, közösségi terekre is szükség van – mondta Mostis Gergő. Jó lenne, ha ezt az erdélyi magyarok érdekképviselete támogatná, segítene a szervezésben, nem kiszervezné egy magyarországi entitásnak, például az MCC-nek. A Planetárium tulajdonosa úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ kellene erősítse az itteni emberek „immunrendszerét”, és ezt nem a civil szférától, a vállalkozóktól kellene elvárják.
A Partizán és a Planetárium közös rendezvényén részt vett meghívottként Csoma Botond képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség szóvivője, aki lapunknak is nyilatkozott. Szerinte az alkotmánybíróság pénteki döntése mindenkit meglepett. Egy utolsó pillanatban meghozott döntés volt, ami akkor született meg, amikor külföldön már elkezdődött a szavazás, fogalmazott Csoma, aki azt is kiemelte, hogy jelenleg az a prioritás, hogy Romániának legyen kormánya, amely kizárja a szélsőségeket, illetve a kormányzó pártok politikusai a parlamentben is elszigetelik a soviniszta nézeteket valló politikusokat. Az RMDSZ szóvivője ugyanakkor arra is rámutatott, hogy sikeres kormányzásra van szükség, amely megfelel az emberek elvárásainak, hiszen egyrészt csak így lehet növelni a lakosság állami intézményekbe vetett bizalmát, ami eddig sem volt túl magas, most pedig egy újabb csorbát szenvedett, másrészt pedig, ha nem lesz sikeres a kormányzás, akkor 2028-ban még nagyobb arányban fognak bejutni a szélsőségesek a romániai törvényhozásba. Stabil többségre van szükség, nem célravezető a szűk többség, vélekedett továbbá a szóvivő.
A képviselőházi frakcióvezető elmondta, hogy a tavasszal esedékes államelnöki választás kapcsán több forgatókönyv is van, és bár Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok egy jelöltet kellene állítsanak, de ez nehezen elképzelhető, mert a közös kormányzás nem azt jelenti, hogy megszűnnek a politikai ambíciók, továbbá egy közös jelöltnek csak akkor lenne igazán értelme, ha az egy fordulóból meg tudná nyerni a választást, értett egyet Csoma Botond Frunda György korábbi, a Marosvásárhelyi Rádiónak adott nyilatkozatával.
Ezzel együtt a közösségi médiával és a dezinformációs kampányokkal is kell kezdeni valamit, eddig nem lépett senki, most a romániai alkotmánybíróság igen, fogalmazott Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Azt is hozzátette, hogy számos további kérdés van még, mint például, hogy mi lesz ezután Georgescuval, kik fognak indulni tavasszal, illetve, hogy mi lesz a mainstream pártok stratégiája. A szociológus továbbá lapunknak kiemelte, hogy az alkalmazottak vagy az alkalmazásban nem lévő személyek egy, a jelenleginél egyenlőbb politikát szeretnének, ez pedig egyre nagyobb szakadékot képez a politikai pártok és a lakosság között, ami mind nagyobb teret nyit a szélsőségesek előtt. Valamilyen szociáldemokrata vagy a nagyobb egyenlőség irányába mutató alternatíva lehetne az, ami ellensúlyozni tudná a szélsőjobboldal előretörését, mondta Kiss Tamás, hozzátéve azt is, hogy ha nem változik semmi, akkor mindenképpen hatalomra fognak kerülni a szélsőségesek.
Hasonlóan sötét forgatókönyveket vizionál ifj. Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, aki kiemelte, hogy a mainstream pártoknak meg kell küzdeniük a lakosság részéről megfigyelhető bizalomdeficittel, ez pedig nehéz lesz. Egy bonyolult helyzet következik, amiben nehéz egy sima és előremutató kormányzást létrehozni, ennek az ellenkezője pedig a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Toró Tibor ugyanakkor azt is kiemelte, hogy meglátása szerint az alkotmánybíróság döntése főként politikai volt, vagyis beáldozta az ország vezetése az alkotmánybíróságot ezen döntés miatt. Ez kimondottan veszélyes lépés, hiszen azt látjuk, hogy azokban az országokban, ahol a szélsőjobb átveszi a hatalmat, először az alkotmánybíróságot veszik be, a mostani intézkedés pedig egy olyan, amire hivatkozhatnak egy esetleges rossz választás, szélsőjobboldali hatalomátvétel esetén, emelte ki a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, hozzátéve, hogy Romániában amúgy is alacsony a politikai intézményekbe (parlament, kormány) vetett bizalom, a legalacsonyabb az Európai Unión belül, de az erőszervezetekbe (katonaság, rendőrség), a titkosszolgálatokba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom stabil volt, ez most megrendült, nehéz lesz visszaállítani. A bizalomdeficit pedig a szélsőséget erősíti.
Ami Călin Georgescu magyar támogatottságát illeti, ennek a mértékét már nem fogjuk megtudni, viszont az gyanítható az elmúlt választások tapasztalatai alapján, hogy a magyarok kisebb aránya vett volna részt a második fordulóban. Egyetlen adat van, amire támaszkodni lehet, ez pedig a CURS-felmérés, amely az exit poll adatok alapján készült, ennek értelmében a magyarok 50%-a nem akart részt venni a választáson, további 10% bizonytalan volt, a maradék 40% pedig fele-fele arányban szavazott volna Lasconira, illetve Georgescura.
Amennyiben a mainstream pártok továbbra is arról beszélnek, hogy az államot csökkenteni kell, és megszorítások jönnek, akkor azzal a szélsőségeseket erősítik, hiszen van egy egyre nagyobb és kritikusabb tömeg, amely vesztese a jelenlegi, neoliberális gazdaság-politikának, azt pedig nagymértékben meg tudja szólítani a szélsőség, mutatott rá ifj. Toró Tibor.
Az államelnöki választás második fordulója kapcsán az utolsó pillanatban lett behúzva a vészfék, azonban ezzel a mainstream pártok nem oldották meg a helyzetet, pusztán csak időt nyertek, nyomatékosította Székely István Gergő politológus, aki azt is hozzátette, hogy csak reménykedni lehet abban, hogy van egy komoly tervük a mainstream pártoknak az államelnök-választás kapcsán, és ezt a tervet végre is tudják majd hajtani. Ugyanakkor a második forduló lefújásának csak akkor volt értelme, ha a következő választásnak úgy tudnak nekifutni, hogy Călin Georgescut és a szélsőjobbot, ha nem is kizárják, de jelentősen megszűrve engedik „rajthoz állni”, továbbá azok ellen a személyek ellen, akiket most megvádoltak, bizonyítékokkal le kell folytatni az eljárásokat – húzta alá Székely István Gergő.
A feltehetőleg tavasszal esedékes államelnök-választás kapcsán az is egy fontos szempont, hogy ne legyen 14 jelölt, hanem legfeljebb annyi, amennyit egy kezünkön is meg tudunk számolni, ennek elérése érdekében a mainstream pártok össze kell zárjanak, és egy olyan jelöltet kell felmutassanak, akinek láttán a választók nem esnek bele a szélsőségesek bűvöletébe, mondta a Népújságnak a politológus, kiemelve azt is, hogy ez a jelölt nem Elena Lasconi, hiszen, ha úgy látták volna, hogy ő képes legyőzni a szélsőséges jelöltet, akkor nem fújták volna le a választásokat. Székely István Gergő szerint tavasszal is számolni kell a szélsőségesek jelöltjével, továbbá lehet számítani egy összjobboldali jelöltre, a kérdés már csak az, hogy lesz-e a baloldalnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) külön jelöltje.