2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A katolikus iskolával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, hogy a magyar kormány azon az állásponton van, hogy a magyarságnak van egy erős parlamenti képviselete, és az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor folyamatosan egyeztet Liviu Dragneával és Tăriceanuval, ő maga pedig folyamatos kapcsolatban van mindhárom párt vezetőjével. 

Szijjártó Péter a TDK megnyitóján (Fotó: Nagy Tibor)


A katolikus iskolával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, hogy a magyar kormány azon az állásponton van, hogy a magyarságnak van egy erős parlamenti képviselete, és az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor folyamatosan egyeztet Liviu Dragneával és Tăriceanuval, ő maga pedig folyamatos kapcsolatban van mindhárom párt vezetőjével. Ezért a segítséget az adja, ha ez a párbeszéd állandó, és nem üzengetés folyik a határon keresztül, hogy ki tud hangosabban kiabálni, mert akkor egészen biztosan nem lesz megoldás.
Csütörtökön délben a magyar tárcavezető Péter Ferenccel, az RMDSZ megyei elnökével és Kozma Mónikával, a Pro Economica Alapítvány (PEA) ügyvezető igazgatójával tartott közös sajtótájékoztatón beszélt a román–magyar kétoldalú kapcsolatokról, a közös projektekről. 
Kozma Mónika üdvözölte a vendéget és a megjelenteket, és elmondta, hogy a PEA célkitűzése az, hogy Románia magyarlakta vidékein a szülőföldön való boldogulást elősegítse. Ennek az elérésében erős és megbízható partnerre találtak a magyar kormányban és külügyminisztériumban.
 
„Úgy érzem, most rajtunk a sor”
Péter Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a magyar–magyar kapcsolat az utóbbi időben valóban a szülőföldön boldogulást szolgálta. Kiemelte, hogy a magyar kormány támogatásával iskolák és óvodák épültek, és nagyon fontosnak nevezte ezeket a kapcsolatokat, megemlítve az 501 aláírt projektet, amelyek a mezőségi gazdák életminőségének javítását szolgálják. Mint mondta, a további jó kapcsolat lehet a sikerek záloga, és reméli, ez a jó viszony az elkövetkezendőkben is megmarad. 
Megköszönte a magyar kormány támogatását, és kijelentette: „úgy érzem, most rajtunk a sor, hogy támogassuk Magyarország nemzeti kormányát”, és minden magyar állampolgársággal is rendelkező embert arra kért, április 8-án éljenek szavazati jogukkal és támogassák a nemzeti kormányt. Ugyanakkor arra kért mindenkit, aki még nem írta alá a Minority Safepack-et, hogy a hátralevő két hétben tegye meg. 
 
Románia a második számú exportpiac
Szijjártó Péter elmondta, hogy a tudományos diákkonferenciára érkezett, de kihasználta az alkalmat, hogy elmondja, Magyarország kormánya komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarország és Románia kapcsolatát a kölcsönös tisztelet alapjára helyezze. Örömtelinek nevezte, hogy ilyen szempontból a jelenlegi román kormány részéről is minden eddiginél több nyitottságot tapasztalt. A kétoldalú kapcsolatok szorosságára jellemző, hogy a tavalyi esztendőben a két ország közötti kereskedelmi forgalom kis híján elérte a 8 milliárd eurót, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság számára Németország után Románia a második számú exportpiac. 
„A jó kapcsolatok erősítésében nagy szerepet játszott az a tény, hogy a román kormánypártokkal való megállapodás alapján el tudtuk indítani az erdélyi gazdaságfejlesztési programot, amelynek első részét Maros megye mezőségi részében hajtottuk végre, ahol 501 magyar kis- és középvállalkozó, illetve mezőgazdasági gazdálkodó tevékenységét tudtuk támogatni összesen másfél milliárd forint értékben. Összesen 526 pályázat érkezett, gazdálkodóktól, valamint kis- és középvállalkozóktól, ebből 501 pályázóval szerződést kötöttünk, a megkötött szerződések alapján a pályázatok egy részét, amelyek a földhivatali bejegyzések finanszírozására vonatkoztak, már kifizettük, a mezőgazdasági, valamint a kis- és közepes vállalkozók számára pedig áprilisban át fogjuk utalni a pályázatban megnyert összegeket. Ezáltal még szorosabbra fűzzük a két ország gazdasági együttműködését, hiszen ez a gazdasági tevékenység, amire a támogatást a magyar kormány adja, itt, Marosvásárhelyen, itt, Erdélyben kerül végrehajtásra, itt növeli az adóbevételeket, itt fejleszti a helyi közösségeket, itt növeli a gazdasági erőt” – mondta a tárcavezető.
 
Számítanak a határon túli magyarok szavazatára
Beszámolt arról, hogy sikerült megállapodniuk a határ menti és a határt keresztező közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről. Ezt nagy lépésnek nevezte, ugyanis Magyarország és Románia határán jelenleg 11 helyen lehet átkelni állandó jelleggel, és van 10 olyan kishatárátkelő, amelyeken most még csak szombatonként közlekednek a környéken lakók. Románia kormányával abban állapodtak meg, hogy az idei esztendő végétől a tízből kettőt biztosan megnyitnak az állandó átkelésre, és, mint mondta, a román kormány részéről nyitottságot tapasztaltak egy harmadik átkelő megnyitására is. 
A továbbiakban a közelgő magyarországi parlamenti választásokról beszélt. „Számítunk arra, hogy a hatá-rainkon túl élő magyar állampolgárok is nagy számban a szavaznak, mi ugyanis azt szeretnénk, ha a következő országgyűlés minden, a világban élő magyar állampolgár politikai akaratát tükrözné, és annak érdekében, hogy megkönnyítsük a határ mentén élőknek a szavazást, abban állapodtunk meg Románia kormányával, hogy április 8-án, a választás napján, mind a 10 határkeresztező út, amely egyébként vasárnap zárva szokott lenni, magyar idő szerinti reggel 8 és este 6 óra között nyitva lesz. 
 
Közös projekt a Budapest–Kolozsvár gyorsvasút 
A külügyminiszter beszámolt egy közös gazdaságfejlesztési projekt lehetőségéről is: egy Budapestet Kolozsvárral összekötő gyorsvasút megépítéséről tárgyalnak a román kormánnyal. Erről a román közlekedési miniszterrel személyesen is egyeztetett, és a magyar kormány egymilliárd forintot már jóvá is hagyott a megvalósíthatósági tanulmányra. Az előkészületek zajlanak, folyamatosan tájékoztatják a román kormányt, mondta Szijjártó.
 
A katolikus iskolát nem szabad üzengetés áldozatává tenni 
Marosvásárhelyen értelemszerűen a katolikus iskola ügyéről is beszélt. Kijelentette: „A párbeszédben hiszek, nem az üzengetésben. És bár nem tartozunk egy pártcsaládhoz, a jelenlegi román kormánnyal való együttműködésünk során bebizonyosodott, hogy párbeszéddel sok olyan dolgot el lehet érni, amiről korábban nem gondoltuk volna”. Akkor van esély a megoldásra, ha a két kormány nehéz ügyeket is meg tud beszélni – mondta, hozzátéve, hogy a nagyobbik kormánypárt elnöke megígérte a magyar miniszterelnöknek, és neki is megerősítette, hogy amit vállalt a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapításáról, azt teljesíteni is fogja. Véleménye szerint Liviu Dragnea komoly ember, és nem lát okot arra, hogy kételkedjen a szavában.
„Reméljük, hogy a katolikus iskola újraalapítása meg fog történni. Erre vonatkozóan több törvényalkotási tevékenység is folyamatban van, folyamatosan egyeztet az RMDSZ is arról, hogy milyen módon lehet az ügyet előrevinni, az alkotmánybíróság döntése után is. De mivel ez egy fontos ügy, semmiképpen sem szeretnénk üzengetés áldozatává tenni. Azt gondolom, az a helyes, ha az RMDSZ és a román kormánypártok továbbra is szoros kapcsolatban maradnak, ugyanúgy a román és a magyar kormány is egymással, és így próbálunk előrehaladást elérni, remélhetőleg minél előbb, a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében is. Kijelentette: az RMDSZ-nek, a PSD-nek és az ALDE-nak folyamatosan kell egyeztetnie az ügyben, mert csak így lehet eredményt elérni. A politikai akarat megvan, és ha ez megvan, akkor a jogi kérdéseket meg lehet oldani.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató