Polgári kezdeményezés a sajtószabadságért

A múlt héten a marosvásárhelyi Grand Szálloda Grigorescu Termében a bukaresti Független Újságíróközpont (CJI) két képviselője, Ioana Avădanei igazgató és Cristina Lupu programmenedzser országos turnén ismertette azt az európai uniós polgári kezdeményezést, aminek célja egy olyan ajánlás megfogalmazása, amivel megakadályozható a médiaszervezetek tőkekoncentrációja, ugyanakkor a sajtószabadság érdekében arra kötelezhetnék ezeket a cégeket, intézményeket, hogy hozzák nyilvánosságra a részvényesek kilétét.

Fotó: Vajda György

A múlt héten a marosvásárhelyi Grand Szálloda Grigorescu Termében a bukaresti Független Újságíróközpont (CJI) két képviselője, Ioana Avădanei igazgató és Cristina Lupu programmenedzser országos turnén ismertette azt az európai uniós polgári kezdeményezést, aminek célja egy olyan ajánlás megfogalmazása, amivel megakadályozható a médiaszervezetek tőkekoncentrációja, ugyanakkor a sajtószabadság érdekében arra kötelezhetnék ezeket a cégeket, intézményeket, hogy hozzák nyilvánosságra a részvényesek kilétét.

Az utóbbi években a média struktúrája több európai országban megváltozott, emiatt politikai és gazdasági érdekkonfliktusok egyaránt kialakultak a tulajdonosok, a munkaadók és az alkalmazottak, illetve a szerkesztők és újságírók között. Mindemellett a pontos tájékoztatás érdekében a médiafogyasztóknak joguk van tudni azt, hogy kik állnak bizonyos médiatársaságok mögött, milyen politikai érdekcsoportnak vannak bizonyos értelemben lekötelezve. A kezdeményezők azt szeretnék, hogy a média pluralizmusát garantálja az a keretirányelv, amelyet az Európai Bizottság megfogalmaz és a tagországoknak is ajánl.

Romániában a Független Újságíróközpont 2006-ban kezdeményezte a médiamágnás elleni törvénytervezetet, amelynek célja az volt, hogy elsősorban a televíziótársaságoknál hozzák nyilvánosságra a tulajdonosok névsorát. Annyit értek el, hogy ezt az Audiovizuális Bizottság (CNA) honlapján kötelezően meg kell jelentetni. Ez is jelentős lépés. Nemcsak Romániában, egyes európai országokban is, mint pl. Magyarországon a politikai hatalom igencsak befolyásolja a médiastruktúrát, Angliában a túlzott tőkekoncentráció miatt gyakorlatilag már nem is igazán létezik pluralizmus, de hasonló a helyzet Bulgáriában, Olaszországban is. Az is igaz, mondta Ioana Avădanei, hogy egyes országokban, mint pl. Spanyolországban, szabályozzák a reklámozók és a média viszonyát, a közbeszerzést, de sehol nincs egységes rálátás arra, hogy milyen az uniós országok médiastruktúrája.

Ezért az idén februárban kilenc uniós ország (Belgium, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Anglia, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Magyarország) állampolgárai kezdeményezésére aláírásgyűjtést kezdeményeztek – ehhez csatlakozott Románia is –, amelynek célja az említett keretirányelv megfogalmazása és elfogadtatása az Európai Bizottságban. A kezdeményezők többek között konkrét törvénykezdeményezést várnak el, amely meggátolja a tőkekoncentrációt a médiában és a reklámiparban, garantálják a médiaszervezetek függetlenségét, a kiegyensúlyozott médiapolitikát, a továbbiakban azt szeretnék, hogy a jogszabály határozza meg pontosan az érdekkonfliktus fogalmát a médiában. Az is a cél, hogy hozzanak létre egy olyan országos hatóságot, amely nyilvántartja, tájékoztatja az érdekelteket a médiatulajdon összetételéről, akár személyekre szólóan is.

Ahhoz, hogy érvényes legyen a kezdeményezés, minden országban össze kell gyűljön az adott ország lakossága létszámának arányában bizonyos számú aláírás. Romániában 25.000-en kell csatlakozzanak a petícióhoz, eddig alig 1700-an regisztráltak. Aki támogatná a kezdeményezést, megteheti a http://www.mediainitiative.eu/ro honlapon, ahol kizárólag egy formanyomtatványt kell kitölteni.