Pohár vagy tó?

Zseniálisan megtervezett szervünk, a szív működését agyunk irányítja. Egészségét pozitív gondolkodással, helyes életmóddal őrizhetjük meg.

Zseniálisan megtervezett szervünk, a szív működését agyunk irányítja. Egészségét pozitív gondolkodással, helyes életmóddal őrizhetjük meg. Az igazi tudás a szívben és nem az agyban van, és azt a képességet jelenti, hogy az élet legkülönbözőbb helyzeteiben képesek legyünk a pozitív érzések átélésére – hangzott el a két végkövetkeztetés azon a kettős előadáson, amelynek fő témája a szív volt. Erről beszélt dr. Frigy Attila szívgyógyász főorvos az orvostudomány és dr. Czire Szabolcs unitárius egyetemi tanár teológia és tudomány, a Biblia tanításainak szemszögéből. A Bolyai téri unitárius templomban a házigazda, Nagy László főjegyző ismert szólásokkal és a Példabeszédek könyvéből vett idézettel adta meg a szót az előadóknak.

A szív életfontosságú szervünk, a keringés motorja, fenntartója, amely a legérzékenyebben reagál érzelmi életünkre. Ezt már az ősember is észrevette, aki a barlangrajzon az ősmamutot szívvel ábrázolta. Anatómiai szempontból egy 300 grammos, ököl nagyságú izomtömlő négy üreggel, két kamrával és két pitvarral, amelyek között billentyűnek nevezett szelepek egy irányban engedik áramlani a vért. Nemes szervként a csontos mellkas védi, zsákszerű burok veszi körül, felszínét zsírszövet borítja. Élettani szempontból a két vérkörön keresztül a sejtekből összegyűjtött, oxigénben szegény vért a tüdőbe pumpálja, ahol újra feltöltődik oxigénnel, s a friss vért a szervezetet behálózva a sejtekig szállítja. Ennek érdekében elernyed, majd összehúzódik. Mozgását elektromos impulzusok biztosítják, amelyek a pár milliméteres szinuszcsomókból indulnak ki. Az EKG a szív elektromos működését rögzíti. A szív működése beszabályozott funkció. Nyugalomban öt liter friss vért pumpál percenként, amelynek 10-20 százalékát kapják az izmok. Fizikai munka végzése esetén 25 liter vért képes pumpálni, amiből 80 százalék jut az izmoknak – hangzott el többek között Frigy Attila főorvos előadásában, aki beszélt a szívet szabályozó mechanizmusokról, majd agy és szív kapcsolatáról. Az előbbi a hipotalamuszon keresztül befolyásolja az érzelmi magatartást. Bármely tudatos érzelmi reakció hat a szívműködésre. Ha a negatív érzelmek – szorongás, stressz, depresszió, agresszió – hosszú időn át fennállnak, szívidegességet, funkcionális zavarokat, a koszorúerek betegségét okozhatják. Erős negatív érzelem akár infarktust is kiválthat. Bármilyen krónikus szívelégtelenség a negatív érzelmek hatására fokozódhat – mondta az előadó, aki összefoglalójában azt tanácsolta, hogy a bevezetőben említett módon vigyázzunk a szívünkre.

Az emberek évezredeken át pontosan tudták, hogy az érzelmi kapcsolati kérdések a mellkas tájékán dőlnek el. A modern világ hatására „költözött fel az ember a fejbe”, s részesítette előnyben azt a felfogást, hogy ami fontos az életünkben, az agy irányítása alatt áll.

Ennek kapcsán tette fel a kérdést Czire Szabolcs teológiai tanár, hogy az anyaméhben formálódó embrió elsőnek kialakuló szerve, a szív, hogyan működhet agyi vezérlés nélkül.

A szív a Bibliában az élő test fizikai és szellemi központja, az ember teljes mentális és erkölcsi entitásának a foglalata. Maga a szó 858-szor fordul elő a Szentírásban.

„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” – idézte a Példabeszédek könyvének egyik legismertebb tanítását. Majd a Zsoltárok könyvéből: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” Az idézetek kapcsán elhangzott, hogy a szív a bölcsesség, a megértés helye, a vallásos, az erkölcsi élet foglalata. Ami a szívünkből jön, annak van erkölcsi hozadéka, ami a szívet nem érinti, annak nincs különösebb morális jelentősége. Naponta 60 gondolat suhan át az elménken. Testünkre, cselekedeteinkre azoknak van hatása, amelyek valamilyen érzéshez, érzelemhez kapcsolódnak. Salamon király bölcs szívet kért magának, hogy az uralkodással járó kihívásoknak eleget tegyen. Tudta, hogy ha az ember elkezd bezáródni, szíve merevvé válik. Az ember addig marad tettre kész, fiatal és rugalmas, amíg mindent be tud fogadni a szívébe. A legrosszabb dolog, ami valakivel előfordulhat, hogy képtelenné válik az érzésekre, szíve megkeményedik, „kővé” válik. Mivel a szívben van minden morális foglalat elhelyezve, a bűn is az emberi cselekvések forrását, a szívet rontja meg, s amikor valaki újjá akar születni, alapérzületein kell változtatnia. Mert a beteg szív összetöri a lelket, a vidám, örvendező szív, amely összhangban dobog Isten szívével, a legjobb orvosság az ember számára. Ha hálásak tudunk lenni, ha azzal az érzéssel indulunk el mindennap, hogy mennyire jó élni, ha a gyermekeket nemcsak arra biztatjuk, hogy a sok tudástól lesz jó az életük, hanem arra is, hogy tanuljanak meg boldogok lenni, akkor hosszabb ideig megőrizhetjük a szív és ezzel együtt önmagunk egészségét. Bár azt hisszük, hogy nem tudjuk irányítani, semmi olyan könnyen nem változik és irányítható, mint az érzések. Veszélyes dolog, ha a negatív érzelmet állandósítjuk. A személy érzelmi állapotát tükröző információkat a szív elektromos mezője kommunikálja a szervezet számára. Agy és szív az idegrendszeren, a pulzushullámokon, a hormonokon és elektromágneses téren keresztül kommunikál egymással. Finom képalkotó eszközökkel mérni lehet a szív által kibocsátott elektromos hullámokat, s másfél méteres távolság elég, hogy két szív, két ember egyfajta kiegyenlítődés felé mozduljon el.

A megélt érzésekért ne a környezetet tegyük felelőssé, mert az a döntő, ahogyan mi reagálunk a környezetünkre. Soha nem a kígyóharapásba halunk bele – utalt a sorozat első előadására Czire Szabolcs –, hanem a kígyó mérgébe, ami bennünk marad. Majd egy keleti példát idézett, miszerint egészen más, ha egy pohár vízbe, vagy egy tó vizébe teszünk egy marék sót. „Hagyjál föl azzal, hogy pohár legyél, legyél tó”– idézte a keleti mester szavait, majd hozzátette: senki sem ígérte azt, hogy bajok, fájdalmak, nehézségek nélkül telik el az életünk, de választhatunk, hogy pohárként vagy tóként éljük-e meg mindazt, ami velünk történik.