Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2018-07-06 12:15:14
Fájdalmunkat nem enyhítik a múló évek. A mosoly mögött is ott vannak a fájó könnyek.
Fájó szívvel emlékezünk szeretett édesanyámra, PETHŐ szül. SZÉKELY RÓZSIKÁRA, aki 10 éve távozott szerettei köréből.
„Múlik az idő, múlik az élet,
s szertefoszlanak rég dédelgetett szép évek.
Reménykedik lelkem, reménykedik szívem,
s a remény élteti minden szívverésem.
Te vagy az álmom, te vagy az ébredésem,
s te vagy minden szívverésem.
Vágyakozva nézem a csillagos eget,
s remélem, majd egyszer ott lehetek veled.
Nélküled szenvedés az élet!”
Egy újabb év telt el nélküled! Annyira hiányzol, anya! Emlékedet örökké szívünkben őrizzük. Nyugodj békében! A Pethő család. (1707-I)
|