A politikai perpatvarnak azonban nem kellene begyűrűznie egy kórház életébe, ahol a beteg gyógyítása az elsődleges cél.
Hétfőn, félórára azt követően, hogy bejelentették, a Maros Megyei Sürgősségi Kórház a legjobb, azaz I-es kategóriába való besorolást kapott a szakminisztériumtól, ami kiemelt finanszírozást jelenthet a kórháznak a feltételezhetően legmagasabb szakmai színvonalú és elvárásoknak megfelelő betegellátásért, a sajtó képviselői döbbenten hallhatták, a kórház keretében működő intervencionális kardiológián a szakszemélyzet kénytelen újra felhasználni az egyszeri alkalmazású fogyóanyagokat. Kérdésünkre, hogy mit, ezt a választ kaptuk a klinika vezetőjétől, Benedek Imre professzortól: „mindent, amit egyszer használatos anyagnak hívnak”. És ezzel nem érnek véget a rendellenességek: ügyeletes orvosok fizetnek zsebből nővéreket, vagy kritikus helyzet kialakulása miatt vásárolnak életmentő orvosi eszközöket.
A fenti információk azért sokkolóak, mivel nem egy akármilyen klinikáról van szó, hanem csúcstechnikával felszerelt intervencionális kardiológiáról, ahol másodperceken múlhat a szívizominfarktusos beteg élete. Súlyos következményei lehetnek a pongyolaságnak, hanyagságnak, annak, ha az éjjeli műszakba behívott nővér késik, ha az egyszer használatos, újrasterilizált katéter esetleges állagkárosodása miatt baleset történik, ha az erekbe beültetendő sztent hiányzik. Benedek professzor valóban évek óta hangoztatja, hogy a kórház vezetése nem biztosít megfelelő munkafeltételeket – személyzetet, fogyóanyagot, gyógyszert – a kardiológiai osztálynak. Főként azóta, amióta az RMDSZ-vezetéssel való konfliktusai hangsúlyosakká váltak, és utólag „kenyértöréshez” vezettek – tehetnénk hozzá. A politikai perpatvarnak azonban nem kellene begyűrűznie egy kórház életébe, ahol a beteg gyógyítása az elsődleges cél. Lehet, hogy Benedek professzor nem tartozik az éppen aktuális politikai színezetű kórházvezetés vagy általában a politikum kegyeltjei közé, lehet, hogy stílusa miatt sem túlságosan közkedvelt, vagy az is, hogy a háttérben más érdekek húzódnak meg, de ettől még a beteget kezelnie kell, megfelelő szakmaisággal. Benedek professzor kijelentéseit egyébként megerősítették nevüket nyilvánosság előtt nem szívesen vállaló orvosok is, hozzátéve, máshol is alkalmaznak hasonló kényszermegoldásokat.
A kórház vezetésének sürgősen orvosolnia kell a helyzetet, hiszen – miközben az egészségügy piaci szereplői, a kórházak közt kőkemény verseny zajlik a fennmaradásért, a finanszírozásért, a versenyben pedig a minőségi betegellátásnak, felszereltségnek főszerepe van – ilyen és hasonló esetek alaposan megtépázzák az intézet imázsát. És esetenként, ha az egyre öntudatosabb betegek műhibapert akasztanak a kórház nyakába, bugyellárisát is kiürítik.
