Országos szintű kompetenciamérés
Ez a nemzetközi felmérés, mivel nem megtanított tudástartalmakat vizsgál, nem nyújt átfogó képet a romániai oktatás rendszeréről.
Ez a nemzetközi felmérés, mivel nem megtanított tudástartalmakat vizsgál, nem nyújt átfogó képet a romániai oktatás rendszeréről. Amíg a követelmény-leírások és a követelmény-leírásoknak megfelelő tananyag teljesen más, hogyan elemezhetjük az eredményeket, hogyan adjunk képet arról, hogy a diákok milyen problémákkal, hiányosságokkal küzdenek, melyek azok a területek, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítani?
Én értem, hogy a kompetenciamérés egyik legismertebb formája az iskolákban íratott nemzetközi méretű teszt. Ennek során nem csak az egyes országok tanulói, hanem az oktatási rendszerei is megmérettetnek. Lehetőség nyílik arra, hogy széles skálán vizsgálva összehasonlítható eredmények szülessenek. De akkor a teszt készítői arra kellene törekedjenek, hogy az objektivitás érdekében minél átfogóbb kérdéseket tegyenek fel, melyek valóban a kompetenciát vizsgálják, és ne értelmetlenül megfogalmazott kérdések, hibás feladatok, szövegek kerüljenek a diákok elé.
A tesztek internetes szövegeket tartalmaztak román, magyar és német nyelven. Ezek után következtek a kérdések. A helyesírási hibákkal kiadott román nyelvű szöveg így volt olvasható: ,,IMI PLACE, SĂ CITESC, PENTRU CĂ AŞA POT…”, de ez nem az egyedüli, több hasonló vesszőhibás mondatot tartalmaz a szöveg. A válaszadásban nehézséget okozott a VII. feladatnak a megoldása, mivel a véleménynyilvánításra, amelyet 3-4 mondatban kellett kifejtenie a diáknak, nem volt elegendő hely, négyzet volt hagyva a táblázatban, ezért csak egy mondatocska fért be, erre nem kapott a diák teljes pontot. Na ez kinek a hibája? Egy gyerek kézírásának 3-4 mondata sokszor fél füzetlap, a kedves tétel-összeállítók soha nem tanítottak, vagy talán ezt számítógépen kellett volna kitölteni? Egy másik hiba: mindkét tételsor X. feladatában az I. sornál a rajz és a szöveg (A, B , C) nem talált a nyelveknek megfelelő követelménnyel, összekeverték a B szöveget a német nyelvvel, holott a B szövegre mindig magyar nyelven kellett válaszolnia a diáknak. A II. tételsornál a X. feladat táblázata érthetetlen és zavaros: ha kiírtuk az egyik táblázatba a rajzok mellé a kérdéseket, akkor a felső táblázatba is oda kellett volna írni a kérdéseket, ennek hiányában úgy tűnt, mintha csak azt kellene kitölteni (de ezt látni kellene).
A mérés során a szövegekben megfogalmazott információ visszakérését, felismerését pontoztuk. A javítótanár egy tanári füzetecskében megjelenő javítókulcs után pontozhat, amelyben megjelennek a válaszok is. Nem részletezném az ITEMEKET, KÓDOKAT, amelyeket használnunk kell a javítás során (COD 2: 4 helyes válasz, COD 1: 1-3 helyes válasz, COD 0: egyéb válaszok, COD 9: egyetlen válasz).
Iskolánkban egyetlen magyar anyanyelvű VI. B osztályunk diákjai az eredmények után bebizonyították, hogy képesek tudásukat az életben alkalmazni és további ismeretszerzésre felhasználni.
Több mint 80%-a a diákoknak jól teljesített, a részben teljesített dolgozatok hiányossága sem diákjaink hibája, hanem a fent említett zavaros utasító szövegek, kérdések tévesztették meg őket a megoldásban. Helyesírást nem kellett pontozni. Arra a kérdésre, hogy milyen volt a törpehörcsög, mindenki ki tudta másolni a megadott szövegből, hogy picurka, mint a gumilabda… Tehát nem bizonyultak nehéznek a feladatok, de figyelmességet és pontosságot követeltek.
Az egyéni eredményeket nem közöljük nyilvánosan, nem számítjuk be a tanulók osztályzatába. Azokat kizárólag a képzés szükséges további alakításában vesszük figyelembe, illetve bizalmasan közöljük a szülőkkel.
Brandner Emőke magyar nyelv és irodalomtanár, igazgatóhelyettes, Unirea Nemzeti Kollégium
