Országos hálózat a nőkért

A nőknek a munkaerő-piacra egyenlő eséllyel való beilleszkedését, illetve a szakmai hivatás és magánélet közötti egészséges egyensúlyteremtést próbálja felvállalni a React Egyesület által létrehozott első országos hálózat. Céljuk a nőkkel való egyenlő bánásmód a munkaerő-piacon, a nők gazdasági és társadalmi helyzetének javítása. 

 

A fővárosi React Egyesület múlt heti marosvásárhelyi műhelymunkája keretében Theodora-Eliza Văcărescu egyetemi előadótanár, a szervezet esélyegyenlőségi szakértője tartott előadást A szakmai hivatás és a magánélet egyensúlya – mítosz vagy valóság? címmel.

Az előadó a jelenlevők bevonásával próbálta döntögetni a gyerekkorban kezdődő és felnőttkorban kiteljesedő férfi és női szerepkör sémáit. Felvezetését a nők beskatulyázott szerepével indította, miszerint a házimunka a nők kiváltsága, még ha pénzkeresők is. Amikor egy állítás úgy kezdődik, hogy „A férfiak mind…” vagy „A nők általában…”, egy vagy több sztereotípia következik elsősorban az ellenkező nemről, többnyire negatív előjellel. Sémákban gondolkodunk, típusokba soroljuk az embereket is, de a sztereotípia elsősorban emberekre és embercsoportokra vonatkozó személyiségjegyek együttese. 

Fecsegő nők – rendetlen férfiak?

Van némi köze az előítélethez, de alapjában véve a sztereotípia nem negatív, bár legtöbbször negatív értelemben vagy szarkasztikusan, illetve humorizálva használják. Példaként a férfiak jól tájékozódnak, a nők kevésbé, a nők szívesebben és többet fecsegnek, mint a férfiak, azonban nem értenek a műszaki dolgokhoz, a férfiak rendetlenek, a nők tisztaságmániások, de sok minden főleg a neveltetéstől függ, a fiúgyerekeket ugyanis kevésbé tanítják meg takarítani és rendet rakni, mint a lányokat. A hagyományos gondolkodás szerint a nő felel az otthoni rendért és tisztaságért, a férfi a pénzszerző, ez azonban akkor sem változik számottevően, ha a nő is állást vállal.

A szakmai hivatás mindkét nem számára egyaránt jelentőséggel bír, azonban a jellemzők, szerepek, elvárások a két nem esetében különbözőek. A szexualitásra utaló jellemzőket is kettős mércével mérik, ami a szinonimaszótárakban is visszaköszön. Az elvárások különbözőek, a férfiak esetében enyhébbek, és ez a legtöbb nyelvben fellelhető: a hűtlen férfi kalandor, a nő ellenben szajha, de a vénleány–agglegény páros is a férfiak számára előnyösebb.

Az előadó szerint a sztereotípiákat az otthoni példa, a neveltetés, a társadalom elvárásai, de a médiában fellelhető reklámok is alakítják. Nem nőkként és férfiakként születünk, hanem azzá válunk, az előítéletek miatt azonban mindkét nem szenved. A kislányok sírhatnak, a kisfiúknak ez szégyen. A reklámok nagy részében az anyát a ház körüli teendőkkel, gyermekneveléssel társítják, az apát a játékkal, pihenéssel, tévézéssel stb. A gyerekekben megragadnak és elraktározódnak a médiában népszerűsített előítéletek. A reklámfilm kedvéért egy tisztítószer népszerűsítésére még Madonna, a világhírű popsztár is bevállalta a padlósikálást. 

A munkaerő-piacon a munkavállalás pillanatától a nőknek hátrányos megkülönböztetésben lehet részük. Az alkalmazásban lévő nőkkel szemben kétféle elvárás is van: sok esetben férfiakra szabott, rugalmatlan munkakörnyezetben kell dolgozniuk, ugyanakkor a hagyományos női szerepben is helyt kell állniuk. A női munkavállalók, különösen a hivatásukat komolyan vevő nők a médiában ritkán jelennek meg pozitív példaként, sokkal inkább „karrieristának” vannak bélyegezve. Továbbra is létezik a kisgyermekes anyákkal szembeni diszkrimináció az állásinterjúk, előléptetések alkalmával. 

A női vezetők kreatívabbak lehetnek

 A magasabb pozícióra való kinevezéskor ha a férfi házas, az pozitívum, ugyanis „megállapodott ember”. A nők esetében akár családos, akár családalapítás előtt áll, a munkáltató számára negatív előjel, nem beszélve a szülési szabadság miatti kiesésről, a kisgyerekesek gyakori gyermeknevelési gondjairól. Nagyobb eséllyel válhat a nő vezetővé olyan területen, ahol többnyire nők dolgoznak. A nőknek tulajdonított sztereotípiák – kedvesség, törődés, empátia – férfiszemmel alkalmatlanná minősíti őket a vezető pozíciókra. A vezetési stílus tekintetében egy női főnök két lehetőség közül választhat, lehet feladatorientált vagy érzelmi alapú vezető. Tanulmányok sora támasztja alá, hogy a női vezetői tulajdonságok a gazdasági életben sokkal hasznosabbak, mint a férfias, individualista, versengő alapállás, hiszen a legtöbb sikeresen működő szervezet modern csapatként dolgozik. Nyugati kutatások azt mutatják, hogy ott, ahol a vállalat vezetésében nagyobb arányban vesznek részt nők, jobbak a gazdasági eredmények, ugyanis azok a cégek jobban meg tudnak felelni a vevők igényeinek, újabb vásárlókört tudnak megnyerni maguknak, több piacra képesek bejutni, nagyobb kreativitást mutatnak, nagyobb az alkalmazottak lojalitása és elkötelezettsége. Mindez egyértelművé teszi, hogy a nők bevonása a vállalatok vezetésébe kulcsfontosságú lehet a cégek sikeres továbbfejlesztéséhez.

A közéleti szereplés a férfiak kiváltsága

Az apaszerep kulturális, az anyaszerep természetes. „Miért nem beszélünk a nők munkájáról is? A nyilvános közéleti szerep mindig a férfiak kiváltsága volt és az is marad, míg a nőknek a láthatatlan magánélet lehetősége jut” – hangzott el. A hirdetések, reklámok újratermelik a sztereotípiákat. Egy 2011-es évi országos közvélemény-kutatás egyik kérdése volt az, hogy iskoláskor előtt melyik szülőnek kellene otthon maradnia a gyerekkel. A megkérdezettek több mint fele az anyát jelölte meg, és csupán 1% vélte testhezálló feladatnak az apák számára is kisgyermekük felügyeletét – összegzett az előadó. 

Míg az 1930-as évekig Romániában a nők nem gyakorolhatták az ügyvédi hivatást, a 2002. évi 202-es sz. törvénnyel némiképp ellensúlyozták a nők hátrányos megkülönböztetését, mivel előírásai értelmében az alkalmazó már nem kérdezheti meg munkavállalójától, hogy szándékában áll-e gyereket vállalni, és a terhességi teszt eredményét sem kérheti. Ugyanakkor mind az apa, mind az anya elmehet gyermeknevelési szabadságra.

Az előítéletek megszüntetését a szakemberek szerint a gyermekkori nevelés befolyásolná, de a törvényhozó testületre, illetve a törvények betartásán őrködőkre is komoly feladatok várnak. A civil szervezetekre hárul a nyomásgyakorlás a férfi-női negatív stílusjegyeket népszerűsítő reklámok elleni fellépésben. 

A nőknek a munkaerő-piacra egyenlő eséllyel való beilleszkedése, illetve a szakmai hivatás és magánélet közötti egészséges egyensúlyteremtés a román társadalom számára komoly kihívást jelent, ezt próbálja felvállalni a React Egyesület által létrehozott első olyan országos hálózat, amely a nőknek a munkaerő-piacon való egyenlő bánásmódban való részesítéséért száll síkra, és céljuk a nők gazdasági és társadalmi helyzetének javítása.