2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kercsi konfliktus

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott vasárnap a Kercsi-szorosból kifelé tartó három ukrán hadihajóra, a támadás következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan – közölte az ukrán haditengerészet sajtószolgálata.

A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.

Fotó: MTI


Petro Porosenko ukrán elnök rendkívüli tanácskozásra hívta össze az ukrán fegyveres erők vezetését. Az elnöki hivatalban a történteket agressziós cselekménynek minősítették – tájékoztatott Porosenko hivatalának sajtószolgálata. „Elítéljük a nemzetközi jog és az ENSZ tengerjogi egyezményének Oroszország általi súlyos megsértését, az ukrán felségvizek kisajátítására tett kísérleteket, valamint az ukrán hajók szabad mozgásának korlátozását. Oroszország agresszív cselekedeteit a nemzetközi közösségnek határozottan el kell ítélnie, és kemény választ kell rájuk adnia, beleértve újabb szankciók kiszabását” – áll az elnöki hivatal közleményében. A hivatal hozzáfűzte, hogy ennek elérése érdekében Porosenko elnök „közvetlen kapcsolatban van” az Európai Unió és a NATO vezetésével. Az elnök utasította továbbá a külügyminisztériumot, hogy tájékoztassa a G7 országokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjait az orosz fél által az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban elkövetett „bűncselekményekről”, és kezdeményezze a kérdés áttekintését az ENSZ és az EBESZ keretein belül.

Ukrajna ENSZ-nagykövetén keresztül máris felhívással fordult az ENSZ BT-hez, hogy hívjon össze rendkívüli értekezletet, mivel Oroszország új frontot nyitott az Ukrajnával szemben folytatott agressziójában, kiélezve a helyzetet az Azovi-tengeren – írta Marjana Beca, nemrég észtországi nagykövetté kinevezett volt külügyi szóvivő. Az információt Irina Herascsenko parlamenti alelnök is megerősítette.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett „provokációt” hajtott végre. Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tart majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök hadiállapot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája – bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van. Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyébként november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren. Nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és a Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között. (hírösszefoglaló)


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató