Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Március végén Leonard Orban volt EU-biztos, jelenleg elnöki tanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai pénzalapok abszorpciójának alacsony mértéke miatt és egyes tagállamok nyomására a Romániának szánt támogatások a 2014-2020 közötti időszakra jelentősen csökkenhetnek. Orbán szerint a jobban körülhatárolt kohéziós politikára törekvő uniótól Romániának nehéz lesz megszereznie még azt az összeget is, amit a 2007-2013 közötti időszakban lehívhatott.
A számok önmagukért beszélnek: a kohéziós politika keretében a kifizetett támogatásokat tekintve Románia abszorpciós kapacitása 2,6%, csupán a mezőgazdasági ágazatban jobb – 20%-os – a felvevőképesség. Az elmúlt 3 évben 93 milliárd eurót (az EU-alapok 27%-át) utaltak ki munkahelyeket teremtő, valamint gazdasági növekedést elősegítő projektek finanszírozására, Románia pedig ezek felhasználásában utolsó előtti helyen áll. Az Európai Bizottságnak a nemzeti stratégiai beszámolókon alapuló jelentése szerint a legtöbb alacsony felvevőképességű tagállam a gazdasági válságra, a pénzügyi ellenőrzési normák változásaira, a projektek elbírálási kritériumainak megszigorodására, a valutaárfolyamok ingadozására hivatkozik. A román kormány arról panaszkodik Brüsszelnek, hogy hazai szinten tisztázatlanok a támogatások menedzsmentjével kapcsolatos hatáskörök, a romániai közigazgatási rendszer reformja még tart, a helyi önkormányzatoknak nincs megfelelő tapasztalatuk, kapacitásuk az uniós pénzalapok lehívásával kapcsolatos tevékenységek végzésére.
A pályázatíró cégek megszaporodása sem vezetett a várt eredményekhez, hiszen a tartalmi tévedéseken túl gyakran egy szó, egy nem megfelelő helyre tett vessző vagy egy apró mulasztás miatt százezres tételek válnak felhasználhatatlanná. Mielőtt még az önkormányzatok tehetetlenségét, kapacitáshiányát hozná fel kifogásul, a kormány talán idejében elfogadhatná a költségvetési törvényt a jobb tervezhetőség érdekében, nem kirakat-, hanem valóságos reformot hajthatna végre a közigazgatásban, elsőbbségi sorrendbe állíthatná a projektkategóriákat, valamint ennek megfelelő támogatás-átcsoportosítást eszközölhetne, felgyorsíthatná a pályázatok elbírálását és a kifizetéseket, hogy ne másfél évig tartson egy folyamat. És a korrupcióról még nem is szóltunk...
Egyetérthetünk a volt európai biztossal: rendkívüli intézkedéscsomagra lenne szükség az uniós támogatások fogadása és hatékony felhasználása érdekében, ellenkező esetben 2012 végén Románia elkezdheti visszaadni a sok milliárd eurót jelentő felhasználatlan pénzalapokat.