Nem újdonság, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma időről időre beadványokkal bombázza az állami hatóságokat a székelyföldi románok „siralmas” helyzete miatt. Nem történt másként a múlt heti Marosfői Nyári Szabadegyetemen sem, újra elmondták, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, egyre komolyabb kihívás számukra a nemzeti identitásuk megőrzése, ezért az államnak fel kellene vállalnia gondjaik megoldását. Átfogó nemzeti stratégia kidolgozására volna szükség a „kisebbségben élő” román nemzetiségű állampolgárok „nemzeti identitáshoz való alkotmányos jogainak biztosításához”. Ezért egy, a kisebbségben élő román közösségek jogait képviselő ügyosztály létrehozása mellett államfői és miniszteri tanácsosokat kellene kinevezni, akik folyamatosan mérnék a helyi román közösségek helyzetét, beszámolókat készítenének, amelyek alapján különböző törvényeket kellene hozni a román érdekek jobb érvényesítéséért. Mert szerintük fennáll a veszély, hogy a székelyföldi megyékből „eltűnnek” a románok, a saját államukban egy nemzeti kisebbség asszimilálja őket, ami veszélyes lehet a nemzetbiztonságra.
Semmi sem változik Marosfőn. A nyári szabadegyetemen évről évre ismétlődik az örökzöld téma, és ehhez minden alkalommal ugyancsak örökzöld üzeneteket fogalmaznak meg. Újdonság idén, hogy a civilek mellett a Hargita megyei prefektus is beállt a kórusba, és szinte szó szerint ugyanazokat a sirámokat vázolta fel. A kormánymegbízott az identitáshoz való alkotmányos jogot hozta fel legfőbb érvként – nemes egyszerűséggel elhallgatva, hogy ő maga szinte rögeszmésen próbálja megakadályozni a székelyeknek az önazonosságuk megőrzése érdekében megfogalmazott bármiféle követelését. Ő is Bukarest közvetlen beavatkozását kérte, külön erre a célra felállítandó kormányhivatalokkal, kizárólagosan a román közösségnek szánt anyagi segítséggel, gazdasági programokkal.
Eközben a szintén „elnyomottnak” számító Marosvásárhelyen a város első embere bejelentette: a jelenleg a katolikus egyház tulajdonában levő római katolikus iskola épületének újraállamosítását kezdeményezi, és minden szükséges jogi lépést megtesz, hogy az ingatlan visszakerüljön a város tulajdonába. Bár nem fejtette ki pontosan, azt állította, hogy az egyház nem tartotta tiszteletben a bérleti szerződést, és minden tanévkezdetkor megzsarolja az önkormányzatot.
Normális esetben az önkormányzat nem perelhetné vissza az ingatlant, de tekintve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium esetét vagy akár a MOGYE ügyét, azt kell mondanunk, Romániában semmi sem normális, így aztán minden lehetséges.
Ki kinek sérti a jogait? Örökzöld téma Romániában, ami a választási kampányokban akár szavazatokat is hozhat egyeseknek.
