Néptánc szak indul Kolozsváron

Beszélgetés Tonk Márton dékánnal

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán 2020-ban néptánc szakra lehet jelentkezni. A kezdeményezésről a kar dékánját, Tonk Márton egyetemi tanárt kérdeztük.

– Februárban az EMTE honlapján hírként olvashattunk a néptáncművészeti szak indulásáról.

– A néptáncművészeti szak engedélyezése érdekében márciusban egy akkreditációs dokumentációt nyújtottunk be, aminek nyomán egy hónapja bejelentkezett az Országos Minőségbiztosító Bizottságnak a helyszíni szemlét végző testülete. Mivel e szak egy teljesen új képzési irányt jelentett a Sapientia egyetemen, a kolozsvári látogatáskor felmérték az intézmény kapacitását, az indítandó szakhoz szükséges szakmai potenciált, valamint az oktatói állományt. A szakemberek figyelme kiterjedt a táncfelületre, a felszereltségre és a könyvtárra is.

– Egyhangú támogatással találkozott az elképzelés?

– Amikor a szak indítását terveztük, s megosztottuk gondolatainkat másokkal is, sokan szkeptikusan fogadták az elképzelést. Érveik szerint Romániában, a szaknévsorban csak a koreográfia szerepel, nem létezik a néptánc szak, így az akkreditáció kétséges. A Kolozsvárra érkező bizottság szerencsére másként látta. Tagjai érdeklődéssel hallgatták terveinket, s arra hivatkoztak, hogy „minden szak indításakor az előterjesztőknek utalniuk kell a szak specifikumaira, sajátosságaira”. A bizottság ezt úgy értelmezte, hogy az országban több koreográfia szak működik, de a kolozsvári tanintézmény éppen a néptáncoktatásban, -kutatásban lehet egyedi. A döntnökök értékelték, hogy a tanmenet nyitott az ország nemzetiségi kultúráira, a román, a szász, a cigány tánckultúrára.

– Mikor született meg a kedvező döntés?

– November 29-én vehettük kézhez a bukaresti döntést a szak jóváhagyásáról a Kolozsvári Karon. Bizalmi besorolással engedélyezték, ami a legjobb „osztályzatot” jelentette számunkra. Ez egyben azt is bizonyította, hogy – szakmai, emberi, infrastrukturális kapacitása alapján – a tanintézményt felkészültnek találták a szak elindítására, működtetésére.

– Ez hároméves ideiglenes működési engedélyre jogosít fel.

– A romániai szabályok szerint a jelenlegi működési engedély az első fázist jelenti, s azért kell három év múlva kezdeményezni a szak végleges akkreditációját, mivel a minőségbiztosítási rendszer mutatók alapján vizsgálja a végzős évfolyamokat. Ilyen szempont lehet például, hogy a végzősök hány százaléka hasznosítja diplomáját az adott területen. Így a negyedik évben nyílik lehetőség a szak végleges akkreditációjára. A két lépcsőnek egyetlen lényegi eleme van: az első három évfolyam hallgatói vagy más egyetemen záróvizsgáznak, vagy valamelyik partner egyetem hozzánk kihelyezett záróvizsga-bizottsága ellenőrzi a hallgatók tudását. Minden bizonnyal az utóbbi lehet számunkra a kedvezőbb, más esetekben is így oldottuk meg.

– Miben látja a Hagyományok Háza szerepét az új szakterületen?

– A Hagyományok Háza kivette a részét az előkészítési folyamatból, s a Csoóri Sándor-programon keresztül a finanszírozásban is segített. Korábban létrejött egy háromoldalú szerződés a Hagyományok Háza, a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetem és a Sapientia között. Ennek nyomán Marosvásárhelyen speciális évfolyam indult a professzionális művészeti együttesek tagjai számára, második eleme a már említett szak elindítása volt, s ide sorolnám az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány októberi megalakulását is. Az a tény, hogy az alapítvány kuratóriumában ott vannak az egyetem képviselői (jómagam is), azt jelzi, hogy e munkatervek szorosan összefüggnek, így az elképzeléseink a Hagyományok Házával való szoros együttműködésben lehetnek sikeresek.

– Mint dékán, hogyan képzeli a szak működését?

– A mostani akkreditációs iratokban is szerepel, hogy az oktatók java része erdélyi szakember, akik már letették névjegyüket a néptáncmozgalomban. Rajtuk kívül – a már említett háromoldalú szerződés alapján – három magyarországi oktatóra is számítunk. Célunk, hogy a szak hosszabb távú működése eredményeként saját oktatói gárdát is kineveljünk. Tizenöt hallgatóval akkreditálták a szakot; nincsenek kétségeim a létszámot illetően, a beadvány óta eltelt időben engem is meglepett, hogy milyen élénk érdeklődés övezi munkánkat az érettségiző fiatalok körében, így évekre előre biztosítva látom a szak korrekt működését. Az első felvételikre 2020 júliusában várjuk a jelentkezőket, az oktatás szeptemberben indul. Fontos továbbá azt is hangsúlyoznunk, hogy a szak keretében nem csupán néptáncosokat, hanem néptánc-pedagógusokat is kívánunk képezni, az egyre erősödő ilyen irányú munkaerőpiaci elvárásokra való tekintettel.

– A nyitott határokkal a Kárpát-medence más tájairól is várnak jelentkezőket?

– Mint bármelyik szakunkra, a néptáncművészeti szakra is örömmel várunk fiatalokat a Kárpát-medence minden magyar régiójából. Az uniós tagállamokból érkezők természetesen előnyt élveznek (esetükben ugyanis jóval egyszerűbb a felvételi eljárás), de más országrészekből is várunk felvételizőket, így e szak is erősítheti azt az egységet, amin a Hagyományok Háza is munkálkodik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Erdély néptánc szempontjából nagyhatalom, és egy „hiteles hely”: hallgatóink nem csak az egyetem padjaiban, de „terepen”, akár a környéken is élőben tanulmányozhatják még a hagyományos néptáncokat.