A protestáns lakosságú falvakban a nagy szentkép helyett házi áldást, Petőfi arcképét, Rákóczi búcsúját, 1848-as lovas huszárt ábrázoló színes lenyomatokat lehet látni a falon, köréje rojtos dísztörülközőt helyezve ünnepeken és vendégváráskor.
A protestáns lakosságú falvakban a nagy szentkép helyett házi áldást, Petőfi arcképét, Rákóczi búcsúját, 1848-as lovas huszárt ábrázoló színes lenyomatokat lehet látni a falon, köréje rojtos dísztörülközőt helyezve ünnepeken és vendégváráskor.
A rojtkötés az egész Nyárádmente legjellegzetesebb kézimunkája. Egy kendő kirojtozása egy napig is eltart, nehezebb, mint a szövés, „szaparátlanabb”, mint a csipkekötés. Mintáik: bogas, pókas, vesszős. Általában 10-12 centiméteres rojtot kötöttek a régi háziasszonyok bogozásos módszerrel. A ’70-es években még tanítgatták rá a kislányokat, ma nem köti senki.
A katolikus házakban a nagy szentképet az 1950-es években a legtöbb tisztaszobában kicserélték, ma már csak néhány öregnél látható. Helyette giccses képek kerültek a falra, macska gombolyaggal, hattyú a tavon stb. Házszenteléskor a plébános szóvá szokta tenni a nagy szentkép hiányát, s kis szentképeket osztogat, ezeket a giccses képek rámájába tűzdelik, úgy, hogy most már halomnyi van körben felgyűlve.
Csikókemence, azután asztalkályha, ma már több helyen csempekályha áll a sarokban, hogy alkalomadtán tüzet rakhassanak télen az első házban.
Az ablakokra a háziasszony maga szőtt fehér gyapotfüggönyöket, szíjus, sályos, leptetős mintával, felül drapért, s kétfelől két hosszabb függönyt, mely nem takarta el a kilátást az ablakon keresztül. Ennek cakkenyes mintát horgoltak a szélére. A csipkefirhangok csak az 1950-es évektől kezdtek megjelenni a házakban.
Az asztal fölött lógott a porcelánernyős, rézdíszes függőlámpa, de a kasztenen is állólámpa biztosította a fényt. A villanyt az 1950-es évek végén vezették be a nyárádmenti falvakba, a
„Szentföldre” pedig csak az 1967–68-as években. A gázt is az 1950-es évek végén vezették be, kivéve Csibát és Kakasdot, ahol akkor a falu vezetői leszavazták, s csak néhány éve van gáz a két faluban, a „Szentföldön” pedig ma sincs mindenütt.
Az első házban az ágyak alatt tartották a ritkán használt pléhedényeket.
A Nyárádmentén a mai napig az első házban ravatalozzák fel a halottat. Minden asszony szőtt és rojtozott díszkendőt a koporsókba is, minden családtag számára. Még a ’80-as években is szokás volt a halott dereka alá tenni keresztbe egy rojtos szőttes kendőt (a szemfedő és lepedő használata mellett), s a koporsóból kétoldalt kifityegett, dicsérve a háziasszony ügyességét.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
