Nem lesz választási regisztráció 2014-ben
Alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget pénteken az Alkotmánybíróság (Ab).
Alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget pénteken az Alkotmánybíróság (Ab). A Fidesz a döntés ismertetése után azonnal bejelentette: a Magyarországon élőknek nem lesz választási feliratkozás 2014-ben. A KDNP azt tartja fontosnak, hogy az Ab nem a regisztráció egészét vetette el. Az MSZP szerint a Fidesz belátta, vereséget szenvedett, a Jobbik úgy véli, az Ab kimondta az igazságot, az LMP pedig fordulópontként értékelte a feliratkozás eltörlését.
Áder János köztársasági elnök december 6-án kérte az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett választási eljárási törvény alkotmányosságának vizsgálatát.
Az Ab megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. A testület szerint ugyanakkor a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségek azon a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.
Az Ab közleményének megjelenése után néhány perccel Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatót tartott, és bejelentette: nem lesz választási regisztráció 2014-ben. Hangsúlyozta, ez a döntés a Magyarországon élőkre vonatkozik, azt ugyanis az Ab sem kritizálta, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is önkéntes feliratkozással lehet felkerülni a választói névjegyzékre, akik kisebbségi listára akarnak voksolni.
A politikus azt ígérte februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki végleges normaszöveg-javaslatukat.
A kereszténydemokraták azt közölték, tudomásul veszik az Ab-döntés érdemi részét, fontosnak tartják ugyanakkor, hogy a testület nem a regisztráció egészét, hanem annak kiterjesztését vetette el.
Az ellenzék üdvözölte az Ab állásfoglalását.
Az MSZP szerint a Fidesz azzal, hogy lemondott az előzetes regisztráció bevezetéséről, belátta: ebben az ügyben vereséget szenvedett.
Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke azt mondta: az Ab szakmai döntést hozott, amikor alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárási törvény több rendelkezését. A politikus szerint a döntés azt bizonyítja, hogy „a magyar jogállam még él”.
Az LMP politikatörténeti fordulópontként értékelte az Ab határozatát, mivel szerintük a testület ezzel a Fidesz választókra hivatkozó, de a társadalom kétharmadának nem tetsző politikájáról is véleményt mondott. Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese azt mondta, az Ab döntésében benne van az az „elementáris felháborodás”, ami a választási regisztráció miatt alakult ki az emberekben.
A Jobbik szerint az Ab a választási eljárási törvényt érintő döntésével kimondta az igazságot, és a Fidesz reagálásából úgy tűnik, hogy ez győzni is fog. Dúró Dóra, az ellenzéki párt szóvivője úgy fogalmazott, „minden épeszű ember” ezt a határozatot várta az alkotmánybíráktól, a Jobbik pedig most azt várja a Fidesztől, hogy nevezze meg a politikai felelősöket az ügyben.
A Demokratikus Koalíció (DK) tisztességesnek és bölcsnek tartja az Ab döntését. Molnár Csaba, a DK alelnöke szerint azonban a Fidesz nem az Ab határozata miatt hátrált meg, hanem az erős ellenzéki, társadalmi ellenállás miatt, mert a kormány „csak az erőből ért”.
Az Együtt 2014 arra szólította fel a kormánytöbbséget, hogy az Ab-döntés után az ellenzéki pártok egyetértése nélkül ne nyúljon a választási eljárás szabályaihoz, és tegyen le a regisztráció bevezetéséről.
Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke közleményében üdvözölte, hogy az Ab-határozat hatására „a kormányzópárti kétharmad is belátta, az erő nem minden”.
Az alkotmánybírák döntésére Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke is reagált, emlékeztetve, hogy pártja mindig is hangsúlyozta: a feliratkozás korlátozza az állampolgárok jogát a választáshoz, ezért sérti az alaptörvényt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyetért az Ab állásfoglalásával, de véleménye szerint az általános és egyenlő választójog biztosítása érdekében nemcsak a törvényeket kell felülvizsgálni, hanem az alaptörvényt is.
