Mindig megörvendek, ha Bolyai János iratai vezetnek el egy-egy marosvásárhelyi személyiséghez. Nagyon sok kiváló marosvásárhelyi polgárról azért tudunk megemlékezni, mert kapcsolatban voltak a Bolyaiakkal.
A kérői és pókafalvi Kathonay család kriptája a marosvásárhelyi római katolikus temetőben
Mindig megörvendek, ha Bolyai János iratai vezetnek el egy-egy marosvásárhelyi személyiséghez. Nagyon sok kiváló marosvásárhelyi polgárról azért tudunk megemlékezni, mert kapcsolatban voltak a Bolyaiakkal. Így vagyunk néhány orvossal is. Bolyai Jánost tíz orvos is kezelte, persze nem voltak mind marosvásárhelyiek. Az is lehet, hogy néhány orvos csak ideiglenesen tartózkodott Marosvásárhelyen, amikor is Bolyai János fölkereste.
Eddig minden Bolyai-kutató (e sorok írója is) és az MTA Könyvtár Kézirattárának munkatársa is tévesen olvasta ki Kathonay István, Marosszék alorvosának nevét öt Bolyai János részére felírt recepten. Olvasták Kuchonaynak, olvasták Kurkónagynak, az MTA KK honlapján:
„BOLYAI JÁNOS számára írott orvosi receptek, Dr. Barta, Dr. Bélteki (Nagy) Zsigmond. Dr. Engel József, Dr. Kováts, Dr. Kuchonay (?), Dr. Péterfi Pál, Dr. Rimmel, Dr. Stahlik és Dr. Wachter-től. 1833–1852 között. Magyar és latin. Egykorú kéziratok, 53 db, ill. f. kül. nagyság.
Poss. MTAK 6/1914. (Szabó Péter hagyatéka.)”
Véleményem szerint az MTA KK katalógusának fenti felsorolásában még rosszul olvasták ki dr. Barra István (1805-1865) nevét, a listán dr. Barta szerepel és dr. Wachtel Dávid (1807-1872) nevét, helyette Wachter szerepel. Ezekről az orvosokról egy későbbi írásban szeretnék beszámolni.
Tény, hogy kell egy kis helyismerete legyen annak a kutatónak, aki meg szeretné fejteni az orvosok nevét. Kathonay Istvánról, Marosszék alorvosáról nagyon keveset tudunk. Egyedül csak Fodor István emlékezett meg róla a Krónikás Füzetek c. értékes helytörténeti sorozatában (IV. sorozat, 6. szám). Szó szerint ez áll Fodor István Krónikás Füzetében: Kathonay István kérői és pókafalvi (1796–1865) Marosszék és Marosvásárhely város 30 éven át alorvosa, Kathonay József és Magyari Teréz fia, született 1796-ban, meghalt 1865. október 13-án, a római katolikus temetőben lévő sírfelirat szerint. Neje: Lénárt Eszter.
Dr. Kathonay István Marosvásárhelyen megvizsgálta és receptet írt Bolyai Jánosnak 1846. augusztus 16-án, 1846. október 23-án kétszer is, 1850. július 14-én és 1850. augusztus 24-én. Tehát Bolyai János 1846. október 23-án kétszer is felkereste Kathonay doktort, vagy a doktor úr kétszer is kiszállt a kapitány úrhoz! Bolyai János azon a nedves, hideg októberi napon nagyon rosszul érezhette magát.
A dolog érdekessége, hogy megmaradt Kathonay István sírköve a marosvásárhelyi római katolikus temetőben.
Véleményem szerint Fodor István egy régebbi sírkövet olvashatott, mint mi a mellékelt képen. Ugyanis a ma is látható sírkövön csak a halálának dátuma olvasható. Mikor a Kathonay család a kápolnát építette, valószínű új sírkövet állítottak, illetve átcsiszolhatták a régit.
Mindenesetre a kérői és pókafalvi Kathonay család régi erdélyi família lehet, mert a család levéltárát megőrizte az Erdélyi Nemzeti Múzeum, majd a kolozsvári Állami Levéltárba került.
Kolozsvárnak volt Kathonay Mihály nevű főbírója is:
„Kathonay Mihály főbíró 1598-ban, amikor országos jelentőségű vállalkozásba fogott, már másodízben volt főbíró. Két évvel előbb is viselte e kitüntető tisztet, ami azt mutatja, hogy közmegbecsülésben állott. E megbecsülésre valóban rá is szolgált. Abban az időben, a céhrendszer korában, a városokban az iparosok voltak az urak, nemesemberek csak nagy veszedelem idején hozhatták családjaikat a város falainak védelme alá. Kathonay meg ötvösmester volt. Az ötvösség akkor a többi iparágak között is nagy tekintélynek örvendett, részben a foglalkozás finomsága miatt, mert megtanultak ékszereket, fegyvereket megcímezni, gyűrűkbe, fegyverekbe, ékszerekbe drágaköveket foglalni, magából a fémlemezből díszítéseket kiverni, másrészt a török portára küldendő ajándékok nagyobb része szintén a kolozsvári ötvösök műhelyéből került ki. Kathonay Mihály tehát ötvösmester volt, mégpedig a legjavából, amit fényes pályafutása igazol. Az ötvösmesterek könyve amellett tanúskodik, hogy 1576-ban lett mester, amikor már legalább 25 éves volt. És a városi tanács gyűléseinek jegyzőkönyvei szerint egyre-másra (1585, 1587, 1588, 1589, 1591, 1593, 1595) bekerül a városi tizenegy tagú szenátusba, máskor a száztagú tanácsba, amikor nemegyszer viszálykodások elintézésére, adóbehajtásra kap megbízást. 1593-ban és 1595-ben királybíró is volt, s mint ilyen, a főbíróval együtt a város ügyeit vezette.” (Bíró Vencel: Kathonay Mihály kolozsvári főbíró esete). Tehát Kathonay Mihály éppen abban az időben volt Kolozsvár főbírója, amikor Mihály vajda is garázdálkodni kezdett Erdélyben! Azt már én sem merem állítani, hogy a Bolyai Jánost kezelő orvos, Marosszék néhai alorvosa egyenes ágú leszármazottja-e Kolozsvár hajdani főbírójának, vagy csak oldalági rokona. Tény, hogy a Kathonay név ősi magyar családra utal.
A Bolyai János részére felírt orvosi receptek Szabó Sámuel, marosvásárhelyi, majd kolozsvári református kollégiumi tanár (Szabó Dezső legendás magyartanára, a néhai 48-as ágyúöntő Gábor Áron szárnysegédje) hagyatékából került az MTA Könyvtár Kézirattárába. Pontosabban Szabó Sámuel halála után ennek legnagyobbik fia, Szabó Péter matematikus ajándékozta az MTA-nak édesapja Bolyaiakra vonatkozó gyűjteményét.
A recepteket többen átnézték, de még mindig tartalmaznak értékes és megfejtendő adatokat! Ahogy írtam, még az orvosok neve, illetve illetősége is minden kétséget kizáróan tisztázásra vár.
IRODALOM
http://bolyai.mtak.hu/en/catalog.htm
Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 6. szám, HÍRES POLGÁROK LEXIKONA
Magyar Hírmondó, KINCSES KOLOZSVÁR. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte, az utószót írta: BÁLINT ISTVÁN JÁNOS. Szaklektor: BENDA KÁLMÁN, benne: Bíró Vencel: Kathonay Mihály kolozsvári főbíró esete
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
