Nemrég hatalmas felháborodást váltott ki Romániában az osztrák kancellár vétója az ország schengeni csatlakozása kapcsán. Politikusok, szakszervezetek esküdtek bosszút, és igyekeztek bojkottálni mindent, ami osztrák.
Hogy mennyire sikerült, mindenki láthatta.
Aztán, ahogy telt az idő, az egész kipukkadt, mint egy lufi. A hírtévék és a szolgálatos riogatók ismét visszatértek korábbi vesszőparipáikhoz. Ám időközben megszületett az ukrán kisebbségi törvény, amely újabb felháborodáshullámot indított el, mivel minden anyanyelvhasználati joguktól megfosztotta az ott élő nemzeti kisebbségeket, köztük a románokat is, holott azt gondolták, hogy a háborús menekültek megsegítéséért örök hálára kötelezték Zelenszkijt.
És – minden csoda három napig tart –, amikor már valamelyest enyhült a vehemens tiktakozások ereje, újabb „provokáció” borzolta fel a román politika és a mindig szenzációra éhes sajtó idegeit.
Ugyanis a minap Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke levelét megírta Nicolae Ciucă kormányfőnek, amelyben 108 oldalon sorolta fel a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetközi egyezményeket, melyek betartását Románia vállalta, de soha nem alkalmazta.
Az SZNT elnöke, mint mondta, segíteni akart az országnak a szabad közlekedési övezethez való csatlakozásban, illetve segítséget nyújtani Románia nemzetközi presztízsének javításához. Az elnök szerint a schengeni csatlakozás egyik előfeltétele az ország nemzetközi megítélésének javítása, annak bizonyítása, hogy Románia maradéktalanul eleget tesz nemzetközi vállalásainak.
Ezért arra kérte a kormányfőt és a parlamentet, tegyenek eleget az Európa Tanács nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlásainak, melyek alkalmazását Románia vállalta. Teljesíteni kell ezeket a kötelezettségvállalásokat, így igazolva, hogy a schengeni csatlakozási feltételeket is be fogják tartani hosszú távon.
Ezzel újabb követ dobott a felszín alatt csendesebb periódusok idején is morajló nacionalista mocsárba. Amely annyira felkavarta a kedélyeket, hogy azóta is ez a téma minden híradó és vitaműsor fő attrakciója. És szokás szerint mellékvágányra kerül ilyenkor a kormányzati káosz, a létbizonytalanság, az újabb járványhullám veszélye, a társadalmi elégedetlenség, az újabb adók bevezetése, a fokozódó gyógyszerhiány és a többi.
De ne legyünk pesszimisták!
Január elsejétől 12,5 százalékkal nő a nyugdíjpont, az 1500 lej alatti nyugdíjasok 1000 lej, az 1501–2000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők 800 lej, a 2001 és 3000 lej közötti jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok pedig 600 lej plusztámogatást kapnak. Segítséget nyújtanak az energiaszámlák kifizetésére a 60 év fölötti, 2000 lej alatti jövedelmű nyugdíjasoknak. És nő a gyermekpénz is: 30, illetve 12 lejjel.
Kell ennél több?
