2024. july 8., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Napirenden Koszovó ügye

A Belgrád és Pristina közötti történelmi megállapodásról, illetve a két ország közötti kapcsolat normalizálódásáról tartottak együttes ülést a képviselőház és a szenátus külpolitikai bizottságai.  

A Belgrád és Pristina közötti történelmi megállapodásról, illetve a két ország közötti kapcsolat normalizálódásáról tartottak együttes ülést a képviselőház és a szenátus külpolitikai bizottságai. A kerekasztal-beszélgetésen jelen volt Titus Corlăţean külügyminiszter, Victor Ponta kormányfő, Crin Antonescu, a szenátus elnöke, Borbély László, a Képviselőház külügyi bizottságának elnöke is.

– Az Európai Unió közreműködésével, a Koszovó–Szerbia tárgyalások nyomán létrejött 15 pontos szerződés kimondja Koszovó függetlenségét, és fontos autonómiajogokat tartalmaz az észak-koszovói szerb közösségek számára. Az RMDSZ 2007-ben az egyedüli parlamenti politikai erő volt, amely elismerte Koszovó függetlenségét. Örvendetes, hogy az utóbbi hetekben Románia, úgy néz ki, változtatott álláspontján, és pozitívan fog viszonyulni Koszovó állami önállóságát illetően – nyilatkozta Borbély.

A politikus meggyőződését fejezte ki, hogy a romániai politikumnak nem szándéka Koszovó függetlenségének kérdésében utolsóként foglalni állást, „ne mi oltsuk le a villanyt, hiszen az Európai Unióban már csak öt állam van, amely még nem ismerte el Koszovó önállóságát, és négy már nagyon közel áll ahhoz, hogy megtegye ezt” – jelentette ki hétfőn Borbély László, hozzátéve: a 193 államból 101 már elismerte Koszovó államiságát és függetlenségét, és úgy látja, hogy Románia is hamarosan döntést hoz ebben az ügyben. Tájékoztatása szerint a következő napokban megalakuló vegyes bizottság – melyben mindkét külügyi bizottságnak lesz egy-egy jelöltje – a kormánnyal és az elnöki hivatallal együtt közös álláspontot dolgoz ki Koszovó függetlenségének kérdésében, amit majd a parlament elé terjesztenek.

Koszovó függetlensége kérdésében Romániának európai és a transzatlanti partnereivel kell összehangolnia álláspontját – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök. Szerinte ő egy gyorsabb elismerési folyamatot sürget, de Traian Băsescu államfő óvatosabb álláspontot képvisel. Közölte, hogy az ő véleménye csak személyes jellegű, hivatalos álláspontot a román kormánynak, az elnöki hivatalnak és a parlamentnek kell kialakítania.

Széles körű önrendelkezési jogok

Az észak-koszovói szerb kisebbség a hét elején kinyilváníthatja függetlenségét – közölte a szerb kisebbség vezetője, Marko Jakšić múlt héten a Beta belgrádi hírügynökségnek. Marko bejelentette: a Koszovó északi részén élő négy szerb közösség ezzel egy időben saját parlamentet kíván létrehozni, ezt követően pedig autonóm tartományként kívánnak csatlakozni az anyaországhoz, Szerbiához. Jaksic szerint Belgrád elárulta a szerb érdekeket, és kijelentette, az Észak-Koszovóban élő szerbek a brüsszeli megállapodás életbe léptetését minden eszközzel megpróbálják megakadályozni. A Koszovói Szerb Önkormányzatok Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, hogy ez a koszovói szerb kisebbség válasza arra a megállapodásra, amely Szerbia és a többségében albánok lakta Koszovó között jött létre az elmúlt hetekben az Európai Unió közvetítésével.

A múlt héten Brüsszelben véglegesített egyezményt jóváhagyta a belgrádi kormány is. A megállapodás széles körű önrendelkezési jogokat biztosít a szerbeknek, de csakis a koszovói állami, illetve jogi keretek között. A koszovói szerb kisebbség ezt elutasítja. Koszovó kormánya ugyancsak kész végrehajtani a megállapodást. A térség érintett szerb lakosainak képviselői tiltakoztak, de a belgrádi vezetés értésükre adta: egyetértésük hiányában is megvalósítja a megállapodást, mert az EU a Koszovóhoz fűződő viszony normalizálását szabta feltételül ahhoz, hogy az elvben már uniós tagjelölt Szerbia ténylegesen megkezdhesse az EU-csatlakozási tárgyalásokat.

Kétséges a hatályba lépés

Pristinában kételyek vannak a brüsszeli egyezmény valódi hatályba lépésével kapcsolatosan. Petrit Selimi koszovói külügyminiszter-helyettes szerint az, hogy Belgrád ellenezte a koszovói miniszterelnök részvételét egy ohridi regionális csúcstalálkozón, nem marad válasz nélkül.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató