Nagyon jó évet zárt, aki cukorrépát termesztett

Az istvánházi gazdakör elnöke elégedett az idei terméssel

Fülöp Zoltánnak, az istvánházi gazdakör elnökének portáját kerestük fel Cintos községi tereputunk során. Az udvaron, a raktárhelyiségben halomban állt a kukorica, zsákokban a lenmag. A gazda és felesége, Erika a gazdasági teendőkkel volt elfoglalva. Nem csoda, hiszen évente több mint 120 hektár területet művelnek meg, ebből több mint 50 hektár saját föld. 

Az állattenyésztéssel felhagytak, a nagykultúrába vágtak bele

Fülöp Zoltán a rendszerváltáskor 17 éves volt, Radnóton nehézgépészeti iskolát végzett, majd 1993-ban bevonult katonának. Ekkor kezdték visszaadni a földeket, a gyárak bezártak, nehéz volt munkahelyet találni, így maradt a mezőgazdaságban. 1997-ben több mint fél éven át Hollandiában tapasztalatcserén vett részt, ahol megtanulta a modern gazdálkodás alapjait, itthon azonban nem volt elegendő pénz ahhoz, hogy a korszerű eszközöket megvásárolják. Fokozatosan kellett felfejleszteni a gazdaságot. Szarvasmarhákat vásároltak, öt tehénnel és egy növendékkel kezdték a gazdálkodást. 2003-ban már bővíteni kellett az istállót, 30 fejőstehenet és 11-12 növendéket tartottak, 2019-ben viszont felszámolták a szarvasmarha-állományt – jelenleg három fejőstehenet, sertéseket tartanak, jobbára a család számára –, s a nagykultúra művelésébe vágtak bele. 

Bevált az ötkultúrás vetésforgó

Tekintettel arra, hogy a déli megyékben az aszály miatt nagy gondok voltak, jelentős volt a terméskiesés, arról érdeklődünk, hogy milyen terméssel számolnak, s milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az idén. 

– A földterületeinket úgy osztottuk be, hogy 20-20 százalékon más-más kultúrát: kukoricát, búzát, napraforgót, lent és cukorrépát termesztünk. A búzát takarítottuk be először. Június elején volt egy jégverés, ennek ellenére is 6 tonnán felüli termést tudtunk betakarítani. Gondot jelent azonban az értékesítés. Nem is adtuk el mind a búzát, csupán 65 tonnát, 80 tonna még raktáron van. Amit értékesítettünk, azért kilónként 85 banit kaptunk. A korábbi években 1 lej 60 banit kaptunk érte, a kétszeresét. Sajnos ez nagyon alacsony ár! Azért kell betartsuk a vetésforgót, hogy minden évben legyen egy olyan kultúra, ami jövedelmező, s így kiegyenlíti a másik veszteségét. Tavaly a len volt nyereséges, ugyanakkor a cukorrépa kimaradt, mert nem volt felvásárló, de idén, ahogy beindult a cukorgyár, ebből a kultúrából is termeltünk. Nagyon szép eredményt értünk el, több mint 57 tonnát hektáronként. A répát le is szállítottuk a marosludasi cukorgyárnak. Nagyon hálásak vagyunk, hogy a gyárat újraindították, nagyon jó árat fizettek a répáért, 45 eurót tonnánként a két évvel ezelőtti 26 euróhoz képest. Igaz, azóta a termelési költségek is nőttek, beleértve az üzemanyag árát – de a drágulás mégsem kétszeres! –, így a cukorrépával nagyon jó évet zártunk, akárcsak a többi gazda. Kukoricából 125 tonna volt leszerződtetve, kilója 65 baniért. Az egyik fajta 10,5 tonnás hozamot biztosított, a másik, a FAO 350-es fajta 12 tonnát termett. Ez nagyon szép termés – fogalmazott Fülöp Zoltán. Ha gyengébb lett volna a termés, 6-8 tonna körüli, akkor a költségeket sem hozzák ki. 

Ami a lent illeti, ebből közel 19 hektáros területen termesztettek, szép termést értek el, kb. 32-35 tonnát hektáronként. Három partnerük van, akik felvásárolják a lenmagot. Napraforgóból hektáronként 3,1-3,6 tonna termés volt, ami szintén nagyon jónak számít. De a felvásárlási ár nagyon alacsony: tavaly 2,30 lejért, idén 1,35 lejért adták el a napraforgó kilóját. 

 Hektáronként 3000 ezer lejes jövedelem kell a jó gazdálkodáshoz

– Egy jó gazdának, ahhoz hogy el tudja indítani a következő évet, jó gépeket tudjon vásárolni, illetve törleszteni tudja a gépvásárlásra felvett hitelt, ki tudja fizetni a föld bérleti díját, hektáronként 2500-3000 lejes jövedelme kell legyen. Ebből 900-1000 lejt fizetünk egy hektár föld bérlésére, 1000 lej megy befektetésre, és 1000 lej megmarad a gazdának, hiszen azért dolgozik egy éven át – mondta az istvánházi gazdakör elnöke. 

Kérdésünkre, hogy ki segít a gazdaságban, elmondta, hogy a felesége a biztos munkatársa, aki, ha kell, felül a traktorra is. Szabad idejében a testvére is szívesen vállalja a munkát. A Fülöp családban két egyetemista lány van, mindketten a Sapientián tanulnak. A gazda szerint bátorítani kell a fiatalokat, hogy vágjanak bele a mezőgazdaságba, mert hosszú távon megéri ezzel foglalkozni.