Nagykorú lett a Rádió GaGa

Meghonosodott szokás, hogy a kerek évfordulók erőteljesebb hangsúlyt kapnak és nagyobb csinnadrattát a megünneplésük alkalmával. Tíz év, húsz év, de akár a 25, 35 éves évfordulók is emlékezetes bulikra kínálnak alkalmat az ünneplő gyülekezet számára az adott kort megért egyén, intézmény, továbbá fennállásra alkalmas bármely dologi vagy szellemi létesítmény kapcsán. Ugyanakkor kérdezzenek meg egy rajongó nagymamát, milyen korú a kedvenc unokája, és kb. ezt a választ fogják hallani tőle:

– Pont a tegnap ünnepeltük, hogy betöltötte a négy évet és a két hónapot. Vagy:

– Holnap lesz kétéves, öt hónapos és 25 napos.

Esetleg kérdezzünk meg egy nyugdíj előtt álló melóst, hogy hány évet töltött a munka mezején, és ez lesz a válasz: 

– Kereken 42 éve, 8 hónapja és 28 napja, hogy munkába álltam.

Kinek a pap, kinek a paplan… Kinek mi számít kerek évfordulónak.

Hogy mégsem önkényesen választottunk egy akármilyen évszámot az ünneplésre, arra mentség és önigazolás, hogy tájainkon a 18. életév jelenti a nagykorúságot, és hogy nincs mifelénk olyan líceum vagy gimnázium, amely ne rendezne rangos, ún. maturandus ünnepséget a nagykorúsított nebulói számára. 

Persze, egy kereskedelmi rádióstúdió nem emberi lény, pláne nem érettségi előtt álló diák. Ám azért mégiscsak megszületett egykor – történetesen 1999. október 15-én du. 3 órakor; nevet kapott, még ha nem is a keresztségben: Rádió Gaga (egyesek számára kijavíthatatlanul Gaga Rádió); szülei, gyámszülei vigyázták első lépéseit, feltarisznyálták hamuba sült útravalóval a nehéz időkre, barátok és rokon érzelmű rajongók körében ünnepelhette születésnapjait; átesett gyermekbetegségeken, gazdasági krízisen, dackorszakon és kamaszkori hormonzavaron. Most pedig itt áll önök előtt, és még gyermeki, de már feszülő mellkasára kívánkozik a maturandusszalag.

Nem tudom, hogy egy kereskedelmi rádió életében a 18 esztendő sok-e vagy kevés? Nem tudhatom, hiszen Erdély-szerte alig van ennél idősebb működő kereskedelmi rádió. Csak azt tudom, hogy mintha a tegnap lett volna, amikor Fodor Imre akkori polgármesterünk megnyomta az indítógombot, és Marosvásárhely szerencsésebb vidékein felcsendült a szlogen: „Gaga csak egy van!” Azóta már más a polgármester, és Gaga is már négy van: itthon, Szovátán, Szászrégenben és Segesváron. Mintha csak a tegnap lett volna, hogy ingáztunk Miskolc és Vásárhely között, és ingáztak a miskolci tulajdonosok is, hogy okítsanak és felügyeljék első lépéseinket, aztán hogyan fáradtak bele a távirányításos rádiózásba, és dobták be a gyeplőt. Aztán meg hogyan vettük kezünkbe a saját sorsunkat, küzdöttünk távközlési hatósággal, audiovizuális tanáccsal, munkaüggyel, pénzüggyel, főbérlővel és szolgáltatókkal sokszor vérre menően, a fennmaradásunkért. Mintha csak a tegnap lett volna, hogy csapatot toboroztunk, elosztottuk a feladatokat és a felelősséget, és mind azon voltunk, hogy túltegyünk egymáson a közös szekér húzásában. Aztán pótolhatatlan társak hagytak el, és pótoltuk őket, mások elmentek, és később visszajöttek, egyre több esküvőre és keresztelőre jártunk kollegiális alapon, a gagás gyerekek pedig lassan kitesznek egy óvodát. Mi pedig itt vagyunk még mindig 22-en, amiből heten-nyolcan a kezdetektől. Mintha csak a tegnap lett volna, hogy az adásindítás előestéjén 4000 ember tapsolt a Tolcsvay Bandnek és Benkő Lászlónak az Omegából, és egy évre rá a Neoton sztárjainak, majd Zoránnak, Charlie-nak, és… és már nem is tudom követni. Mintha csak a tegnap lett volna, hogy öt év temesvári, majd tíz év vásárhelyi színészi karriert hagytam oda az induló rádióért, és íme, már több ideje vagyok rádiós, mint amennyit színész voltam összesen. Hát akkor sok ez a 18 év, vagy kevés? Mondják meg önök.

Önök, akik az első pillanattól hallgatnak bennünket, akik reggel hatkor bekapcsolják, és este hatkor kikapcsolják a Gagát. Akiknek éjjel is ott duruzsol az éjjeliszekrényén. Akiknek a kocsijában az van beállítva, és onnan nem tekerik el soha. Vagy akiket bosszant és kritizálják, névtelen SMS-ekben szidalmazzák, kijavítják a nyelvtani hibákat, kitartóan követelik Zámbó Jimmyt, de ki nem állhatják Fricikét, megszólják a reklámokat, mert gagyik, mert humorosak, mert nem humorosak, mert sikamlósak, mert ismétlődnek, mert románul mennek a magyar műsoridőben, mert, mert… Vagy mondják meg önök, azaz mondjátok meg ti, akik később születtetek, mint a Gaga: sok-e vagy kevés?

Tizennyolc év annyi amennyi: 18 év. Nekünk mindenképp ok az ünneplésre, és bár nem kerek az évforduló, kiemelt jelentőséget tulajdonítunk neki, és nagyobb csinnadrattával ünnepeljük, mint ahogy szoktuk. Pl. szabadtéren. És hármas koncerttel. Magyar és román fellépőkkel. És ingyenes belépéssel. Hadd emlékeztessen bennünket és önöket Caramel, Ştefan Bănică Jr. és Péter Szabó Szilvia arra a vállalásra, amit indulásakor tett a Rádió Gaga: hogy kulturális híd kíván lenni a két együtt élő etnikum, a magyar és a román között. 2017. október 2-án, hétfőn este 7 órakor a Ligetben felejtsük el pár órára a katolikus gimnáziumot, a Kaufland miccseit, a pártokat és a parlamentet, a politikusokat és a feljelentőket, a benzin-, gáz-, villanyárdrágulást, a migránsokat, a DNA-t, a KGB-t, feledkezzünk meg önmagunkról is, mert BULI VAN! 18 éves a Gaga – a „MatuRádió”.

Nagy István