2020. június 4., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Igényelhető az állami támogatás a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak után

Április 1-től igényelhető a támogatás, amit a szükségállapot közepette kényszer- szabadságra (şomaj tehnic) küldött alkalmazottaknak ad az állam. Ezen alkalmazottak juttatását (az alapbérük 75 százalékának megfelelő összeget) nem a munkaadónak kell fizetnie, teljes egészében az állam utalja át, az alkalmazó pedig köteles legtöbb három napon belül továbbutalni az összeget az alkalmazott számlájára. A részletekről Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a kép- viselőház munkaügyi szakbizottságának titkára számolt be lapunknak.

Fotó: Nagy Tibor (archív)


A napokban elfogadott 30-as számú sürgősségi kormányrendelet értelmében az állami segélycsomagban részesülhetnek azok a cégek, amelyek felfüggesztették a munkavállalóik munkaszerződését, és kényszerszabadságra küldték őket az érvényben lévő szükségállapot idejére. Azok a vállalkozások jogosultak erre, amelyek csökkentették vagy felfüggesztették a tevékenységüket a járványhelyzet miatt, ugyanakkor azok is, amelyekről rendelkezik a katonai rendelet. A rendelet előírta, hogy a vírusfertőzés terjedésének a megfékezése érdekében be kell zárni bizonyos vállalkozásokat, egyebek mellett a vendéglátóegységeket, szépségszalonokat.

Csép Andrea rámutatott, a kényszerszabadság idejére az alkalmazottak megkapják az alapbérük 75 százalékát, ezt az időszakot is beszámítják a nyugdíjalapba, valamint biztosítottak maradnak a munkanélküliség és az egészségügy terén is. A vállalkozások az államtól támogatásként megkapják az alkalmazottak alapbére 75 százalékának járulék- és adóvonzatát is. Az összeg azonban, amit az alapbér 75 százalékaként megkapnak, nem lehet nagyobb az országos bruttó átlagbér (5429 lej) 75 százalékánál, azaz 4072 lejnél. A munkaadónak ugyanakkor a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben elküdte ugyan kényszerszabadságra az alkalmazottját, ám anyagilag megengedi magának, hogy a saját költségvetéséből megpótolja ezt az összeget, megteheti, de ez nem kötelező. – Tudni kell, hogy az állam addig fizeti a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását, amíg a szükségállapot tart. Amikor bejelentik, hogy ez lejárt, másnaptól az alkalmazottak vissza kell térjenek dolgozni, illetve a munkaadó tarthatja továbbra is kényszerszabadságon alkalmazottait, mivel a munkatörvénykönyv rendelkezik erről, ellenben ekkor már a munkaadóra hárul a bérek 75 százalékának a kifizetése – fejtette ki.

Mindkét félnek ez a legelőnyösebb 

Az RMDSZ parlamenti képviselője hangsúlyozta, jelen helyzetben, amikor a koronavírus-világjárvány miatt Romániában is nagyon sok vállalkozás került nehéz helyzetbe, a legoptimálisabb megoldás a kényszerszabadság. – Nem látom, miért ne élnének ezzel a lehetőséggel a munkaadók, hiszen teljes mértékben az állam állja a bérekkel járó költségeket, a szükségállapot megszűnése után pedig rögtön a munkaadó rendelkezésére állnak a már betanított, az adott területen jártas alkalmazottak. Mindkét félre nézve előnyös ez a megoldás, hiszen csupán felfüggesztődik, nem szűnik meg a munkaszerződés, a munkavállaló a kényszerszabadság idején is a munkaadó rendelkezésére kell álljon. Ugyanakkor az alkalmazott megkapja az alapbérének 75%-át, megmarad a biztosítotti státusza, ez idő alatt is megy a régisége, a munkaadóra nézve pedig ez nem jelent terhet, hiszen az alkalmazottak bérének a 75%-át az állam fizeti – mutatott rá Csép Andrea.

Hozzátette, sajnos vannak munkaadók, akik fizetés nélküli szabadságra küldték az alkalmazottaikat, mert egyszerűbb volt számukra, viszont ez nem túl tisztességes, hiszen ez idő alatt pénzbeli juttatásra sem jogosult az alkalmazott, ugyanakkor hozzájárulási időszakként nem vevődik majd figyelembe a nyugdíj megállapításakor, hiszen egyértelmű, hogy semmilyen járulékot nem kell befizetni ez idő alatt.

A képviselő szerint annak a hátterében, hogy sok munkaadó más, az alkalmazottakra nézve cseppet sem kedvező megoldáshoz folyamodott, az áll, hogy nem bíztak a kormány ígéreteinek komolyságában. – Amikor az első rendelkezéseket hozta a kormány, ezek egyik napról a másikra változtak, például egy előző változatban az állt, hogy a munkaadó kifizeti a bér 75 százalékát a kényszerszabadságra küldött munkavállalónak, és majd utólag visszakapja azt az államtól. Bizonyára kevesen merték ezt megelőlegezni. Ez szerencsére módosult, a kormány utalja át a pénzt a munkaadónak.

A politikus hozzátette, a múlt hétfőn este megjelent sürgősségi kormányrendelet már nem kötelezi a munkaadókat arra, hogy a szükségállapot lejárta után hat hónapig alkalmazásban tartsák a kényszersza- badságra küldött munkavállalókat, ugyanakkor vészhelyzeti tanúsítványra sincs szükség a támogatás igényléséhez, és eltörölték azt a feltételt is, miszerint a munkaadónak bizonyítania kell, hogy márciusban 25 százalékos jövedelemkiesése volt a január–februári időszakhoz képest.

Az ügyintézés online zajlik

A vonatkozó sürgősségi kormányrendelet értelmében az ügyintézés online zajlik, a munka- adóknak elektronikus úton kell elküldeniük a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökségekhez (AJOFM) a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak jegyzékét, egy igénylést, illetve egy felelősségvállalási nyilatkozatot. A március 16-31. közötti időszakra április 1-10. között, az április 1-16. közötti időszakra (mivel egyelőre addig rendelték el a szükségállapotot) május 1-10. között fogadják a kéréseket.

Aki nem rendelkezett egyéni munkaszerződéssel, hanem egyéni vagy családi vállalkozóként dolgozott, vagy szerzői jogdíjakból származó jövedelme volt, a megyei szociális és kifizetési ügynökségekhez (AJPIS) fordulhat. Ugyanez érvényes a sportklubok nem egyéni munkaszerződéses alkalmazottaira is. Az ebbe a kategóriába tartozóknak is kérvényt és saját felelősségre írt nyilatkozatot kell benyújtaniuk, a sportkluboknak pedig csatolniuk kell azoknak a sportolóknak a listáját, akik számára igénylik a támogatást.

Az állam az iratcsomó elküldésétől számított 15 napon belül átutalja a pénzt a munkaadónak, akinek az összeg folyósításától számított 3 napon belül át kell utalnia azt az alkalmazottaknak. A járulék- és adóvonzatot a munkaadónak a következő hónap 25-ig kell lejelentene és kifizetnie az alkalmazott után, szintén az államtól kapott összegből (nyugdíjalap 25%, egészségügyi biztosítás 10%, jövedelemadó 10%).

Több százezer felfüggesztett munkaszerződés

Érdeklődésünkre, hogy megközelítőleg hány munkavállalót érint ez a lehetőség, a parlamenti képviselő kifejtette, március végén megközelítőleg 800 ezer felfüggesztett munkaszerződést jegyeztek országszerte, ám ez nem csupán a kényszerszabadságra küldött munkavállalók számát tükrözi, hanem több típusú felfüggesztés tartozik ide: van aki elmegy betegszabadságra, mások fizetés nélküli szabadságra, gyereknevelésire, vagy éppen az oktatási intézmények bezárása nyomán gyerekfelügyelet miatt kéri ezt a munkavállaló. A szakértők megközelítőleg egymillió felfüggesztett munkaszerződéssel számolnak a szükségállapot idejére – magyarázta a politikus.