2024. july 8., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A gyűjteményében levő 600 képből Barabás István festményeit állította ki dr. Madaras Sándor  idegsebész főorvos, Marosvásárhely egyik legjelentősebb műgyűjtője. 

Fotó: Bodolai Gyöngyi


A gyűjteményében levő 600 képből Barabás István festményeit állította ki dr. Madaras Sándor  idegsebész főorvos, Marosvásárhely egyik legjelentősebb műgyűjtője. A Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János-termében augusztus végéig tekinthetők meg az erdélyi táj egyedien szép nyári, őszi, téli hangulatait, a letűnőben levő falusi világ épített örökségét, házakat és templomot megörökítő alkotások, amelyek a gyűjtő kedvencei is egyben. 
 
A műgyűjtés fontosságáról, a mecénások szükségességéről Spielmann Mihály történész mondott bevezetőt. Ezt a polgári erényt, hagyományt, amelyet a totalitárius rendszer tönkretett, újra kell indítani, fogalmazni, hogy itt maradjanak, megmaradjanak azok az alkotások, emlékek, értékek, amelyek itt születtek, és fontosak számunkra. Ilyenek Barabás István festményei is, a hagyományos tájábrázolás, az ideális erdélyi táj emlékei, amelyet a modern világ el fog tüntetni – hangsúlyozta nyitószavaiban.
A festmények történetéről Madaras főorvos, a Dora Medicals cég igazgatója számolt be. „A csúf kicsi falusi képeket” néhai Bancu Emilian professzortól vásárolta, aki szívesebben vált meg ezektől a festményektől, mint a külföldi tájakról készült képektől. Bár technikailag és művészeti szempontból ezek is tökéletesek, nem közvetítik számára azt a nagybányai festőiskolára jellemző hangulatot, mint a falusi utcácskákat, réteket, erdőket megörökítő tájábrázolások – mondta a gyűjtő. 
Az alkotások között szinte egy szobafal nagyságú szocreál festmény is látható, amit egy régiségbolt raktárából halászott elő és vásárolt meg. A három munkásembert ábrázoló festményt, amely feltételezhetően megrendelésre készült, a kor elvárásainak megfelelően, restauráltatta. 
Őstehetség volt, mondta az alkotóról, aki Bordi András festőművész társával együtt a körtvélyfáji református templom kazettáit is megfestette, az erdélyi művészet iránti alázattól, szeretettől vezérelve. Tájképei pedig száz év múlva is szépek lesznek, de ott találnak majd megértésre, ahol létezni fognak olyan kicsi falucskák, amelyeket a festő megörökített. A képeket meghagyta az eredeti keretükben, amelyeket még a festőművész választott.  
Amikor további kedvenc festőiről érdeklődtem, Madaras doktor elmondta, hogy sokféle stílusban festett képe van, amelyek közül a legjobban a vásárhelyi festők alkotásait szereti és gyűjti. 
– Mit nem gyűjt? – kíváncsiskodtam, mire elmondta, hogy bélyeg, pénz  és porcelán kivételével mindent. Különösen szereti a kerámiát, aminek a restaurálását is megtanulta, s ebben Puskás Sándor szobrászművész volt a segítségére. Felújított régi festett bútorokat és fest újakat is. A Dora Medicals diagnosztikai és kezelési központban 250 kép van kifüggesztve, amihez az ellenőrző szervek is hozzászoktak, és nem zaklatják már. 
– Mikor kezdett el gyűjteni? – tértünk vissza a kezdetekhez. 
– Hatéves koromban mentem fel Makfalván a szomszéd padlására, ahol régi kerámiákat találtam. Gyűjteményemben 350 bokály, 1.000 tányér, 200 kályhacsempe van. Ezenkívül 1.500 népi varrottas, 300 párna, az erdélyi magyar, román, szász népművészet termékei. 
– És meddig folytatja a gyűjtőmunkát?
– Ameddig élek. Hetente két-három tárgyat viszek haza, már nehezen fér, de nem tudom  abbahagyni. 
– Érdekes, izgalmas maga a gyűjtés, de ahogy a kedden megnyílt kiállítás is bizonyítja, a műgyűjtő egy adott pillanatban szeretné a közönség elé tárni, hogy mi van a birtokában. Gondolkozott-e azon, hogy ezt a gazdag, változatos anyagot egy állandó kiállítson mutassa be, ami eggyel több vonzó látványosság lenne Marosvásárhelyen?
– A közeljövőben a miklósvári Károlyi-kastélyban 90 darab keleti szőnyeget állítok ki, jövő héttől a gernyeszegi kastélyban állandó kiállításom nyílik. Felajánlom Marosvásárhelynek is a gyűjteményem, ha helyet biztosítanak egy állandó tárlatnak, s megfelelő komolyságú partnerekként tudnánk együttműködni. Ha ideadnák az Aranykakas épületét, abban látványos kiállítást lehetne berendezni – nyilatkozta Madaras főorvos.  

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató