Mit kell tudnia a betegnek?
2014-09-24 14:47:18
- Bodolai Gyöngyi
Féléves késéssel, júliusban írták alá a családorvosok a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral a 2014-es évre szóló új keretszerződést, amely a tevékenységük alapját képezi.
Féléves késéssel, júliusban írták alá a családorvosok a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral a 2014-es évre szóló új keretszerződést, amely a tevékenységük alapját képezi. Bár az aláírás során egy sor kifogást, tisztázásra váró kérdést fogalmaztak meg a keretszerződés előírásainak a pontosítása érdekében, ezekre a mai napig sem érkezett válasz.
A pácienseket érintő tudnivalókat kérésünkre dr. Fekete András, a Családorvosok Patronátusa megyei szervezetének alelnöke foglalta össze.
– A betegeknek fontos tudniuk, hogy rosszullét esetén először a családorvoshoz kell fordulniuk. Ha olyan típusú a panaszuk, akkor előjegyezzük őket egy szabad időpontra. Ha sürgősségi esetről van szó, akkor azonnal ellátjuk, és, ha szükséges, a szakosodott intézmény sürgősségi osztályára küldjük tovább. Az idült betegek havi egyszeri vizsgálatra jogosultak, de abban az esetben, ha a betegségük hevennyé válik, ellátjuk őket, függetlenül attól, hogy az egészségbiztosítási pénztár megtéríti-e a konzultációt vagy sem. Sajnos a családorvosi ellátásra szánt összegen kívül, bármennyi pluszmunkát is kénytelen elvégezni a háziorvos, azt nem téríti meg a biztosítási pénztár. Amióta a pénzügyminisztérium kezeli az egészségbiztosítási alapokba befizetett járulékot, követhetetlen ezeknek az összegeknek az útja.
– Korábban azt mondták, hogy ez az összeg nem fedezi a szükségletet, ezért utalták a pénzügyminisztérium hatáskörébe.
– Biztosan elég, csakhogy a pénz egy részét másra fordítják.
– Térjünk vissza a sürgősségi esetekre, például, ha éjszaka felszökik a láza a gyermeknek, kihez fordulhat a szülő?
– Először otthon kell a lázat csillapítani. Ha csökkent, és megnyugodtak a szülők is, másnap a családorvoshoz fordulnak, ahol a gyermeket biztosan ellátjuk.
Ha a krónikus betegek helyzetében áll be változás, amit a háziorvos nem tud megoldani, beutalóval szakorvoshoz küldjük őket. Egy betegségtípus esetében félévente adhatunk egy beutalót a szakorvoshoz, mivel a továbbiakban az ő feladata még két alkalommal ellátni a beteget, pontosabban befejezni az orvosi eljárást, azaz vényt felírni, egyéb vizsgálatokra (labor, más szakorvos), kezelésre küldeni tovább. Sajnos, vannak, akik nem teszik meg.
Többször hangoztattuk, hogy szám szerint 53 krónikus betegség esetében beutaló nélkül fordulhatnak a szakorvoshoz a páciensek, ennek ellenére egyes kollégák úgy tesznek, mintha továbbra sem ismernék a törvényes előírásokat, és visszaküldik a családorvoshoz beutalóért őket.
– A keretszerződés megszabja, hogy havonta hány kedvezményes gyógyszert írhatnak fel a betegnek. Ez összeadódik a házi- és a szakorvosi praxisban vagy sem?
– Egy betegnek egy hónap alatt, akárhány orvosnál is jár, az A és B listás gyógyszerekből csak hetet lehet felírni havi 300 lej értékben. Ha a szakorvos vényt állított ki három kedvezményes gyógyszerre, akkor a családorvos további, a szakorvos által nem kezelt betegségekre még négyet írhat fel. Ebbe a kategóriába nem számítanak bele az országos egészségügyi programok keretében ingyenesen biztosított gyógyszerek. A kórházban ápolt beteg esetében a kezelőorvosnak kötelessége a szabványnak megfelelő orvosi levelet kiállítani, amelyben közli a családorvossal a további teendőket, és azt is, ha gyógyszert írt fel a páciensnek. Ha nem, ebben az orvosi levélben közölnie kell, hogy miért nem tette, s akkor láthatjuk el mi a továbbiakban.
Ha a kórházban fekvő beteget arra az időszakra jegyezte elő a családorvos, hogy gyógyszert írjon fel az idült betegségeire, akkor a páciens helyett egy hozzátartozója jelentkezhet a kórházban kiállított bizonylattal, amelyben szerepel, hogy milyen klinikán fekszik és milyen típusú kezelést kap. Ennek alapján írhatjuk fel a krónikus betegségére szükséges gyógyszert azon kívül, amit a kórházban biztosítanak számára. Ha minderről nem tájékozottak a betegek vagy családtagjaik, akkor egy sor fölösleges utat kell megtegyenek, mivel a családorvost köti a törvény.
– Hány beteget láthat el naponta a háziorvos? Van-e változás e téren?
– Ha a háziorvos jegyzékén több mint 2200 biztosított szerepel, akkor átlagban napi 24 vizsgálatért fizet a biztosítási pénztár, 2200 alatt napi 20-ért. Ha a családorvos szerint nem indokolt, de a beteg ragaszkodik ahhoz, hogy még aznap megvizsgáljuk, az már kérésre történik, és ki kell fizetnie a konzultáció ellenértékét, a rendelő által megszabott összeget. Ezt követően megkaphatja az összes jogában álló dokumentációt, vényt, betegszabadságot, beutalót stb.
– Sikerült-e tisztázni, hogy a szűrővizsgálatokat a megszabott napi betegszámba kell beiktatni, vagy azon felül fizet értük a biztosítási pénztár?
– A szűrővizsgálat nem kötelező, és be kell illeszteni a napi programba, a biztosító és az állam nem különítette el az e célra szükséges alapot.
– Hogyan, milyen feltételek mellett végezhet a családorvos EKG- és ultrahangvizsgálatot?
– Aki a megfelelő szakképzettséggel rendelkezik, külön szerződést köthet a biztosítási pénztárral, olyan feltételek mellett, hogy meghosszabbíthatja a napi programját három-három vizsgálattal – pontosította Fekete doktor az új keretszerződés előírásait.
