2021. április 18., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az egészségügyi alkalmazottak körében jelentősen visszaesett a fertőzések száma

Február 16-án tette közzé az egészségügyi minisztérium a hírt, miszerint Romániában az utóbbi négy héten 88 százalékkal csökkent a koronavírus-fertőződések száma az egészségügyi dolgozók körében, akik az oltási kampány során elsőkként kaphatták meg a vakcinát – közölte Valeriu Gheorghiţă katonaorvos, a kampány koordinátora. Az első szakaszban feliratkozott mintegy negyedmillió orvos, asszisztens, nővér és ápoló csaknem 99 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltás első, illetve mintegy 90 százaléka a vakcina mindkét adagját. Azóta az egészségügyben dolgozók körében a korábbi 500-ról 50 alá csökkent az újonnan regisztrált fertőzöttek heti átlaga. Az oltási kampány menetéről, az eddigi tapasztalatokról, valamint a Romániában is megjelent brit vírusvariánsról beszélgettünk dr. László Attila RMDSZ-szenátorral, a szenátus egészségügyi bizottságának a titkárával.


Dr. László Attila



Az idősotthonok és szociális intézmények lakói és az őket gondozó személyzet körében a feliratkozottak 86 százaléka kapta meg az első, 46 százalékuk pedig mindkét dózist. Ennél a kategóriánál a fertőződések száma mintegy 60 százalékkal esett vissza. Gheorghiţă úgy értékelte: mindhárom, Romániában használt, az EU-ban engedélyezett vakcinatípus gyakorlatilag 100 százalékos védettséget biztosít a súlyos, illetve halálos kimenetelű koronavírus-fertőzés ellen. Az első fázissal párhuzamosan január közepétől megkezdődött az oltási kampány második szakasza is, amelynek során a 65 év felettieket, a krónikus betegeket és a kulcsfontosságú ágazatok dolgozóit oltják. Utóbbiak közül a tanítókat és tanárokat próbálják előnyben részesíteni, amihez a tervek szerint mobil oltóegységek segítségét is igénybe veszik. A vaccinare-covid.gov.ro hivatalos honlapon elérhető február 21-i adatok szerint Romániában eddig több mint 800 ezer személyt oltottak be koronavírus ellen, közülük több mint 550 ezren a második dózist is megkapták. Az országba eddig több mint másfél millió adag koronavírus elleni vakcina érkezett az EU-ban jóváhagyott oltóanyagokból. Ezek közül több mint 660 ezer személynek a Pfizer/BioNTech-, 77 ezernek a Moderna- és mintegy 62 ezer embernek AstraZeneca-oltóanyagot adtak már be.

– Hogyan értékeli a romániai oltási kampány menetét? – tettük fel a kérdést dr. László Attilának.

– Az oltási folyamat haladhatna jobban is, viszont a rendelkezésünkre álló oltóanyag-mennyiséget figyelembe véve azt mondanám, hogy elfogadható ütemben zajlik, jelenleg az európai rangsorban ötödikek vagyunk a beadott adagok tekintetében. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, mintegy négyezer személy jelezte, hogy mellékhatás alakult ki nála, ami egy rendkívül jó arány, jóval kedvezőbb, mint az általánosan használt oltóanyagok esetében. Ugyanakkor, ahogy telik az idő, egyre inkább kezd  bebizonyosodni a feltételezés, miszerint többnyire azoknál jelentkeznek mellékhatások, akik a közelmúltban estek át a fertőzésen, annak a súlyos formáján. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon ritka a súlyosabb mellékhatás, alig néhány esetről beszélhetünk, általában a jelzett mellékhatások enyhe lefolyásúak, és néhány óráig, vagy legtöbb egy-két napig tartanak. Ugyanakkor kezdenek napvilágot látni olyan tanulmányok, amelyek arra próbálnak fényt deríteni, hogy az oltás beadását követően mennyi idő alatt alakul ki a védettség, és ezen a téren is igen biztatóak az eredmények. Az első szakaszban beoltott személyek esetében, gondolok itt elsősorban az egészségügyi személyzetre, az oltást igénylők több mint kilencven százaléka megkapta a második adagot is, és körükben nagyon látványosan csökkent az új megbetegedések száma, illetve ott, ahol véletlenszerűen előfordul, rendkívül enyhe lefolyásúak a tünetek. Ki szeretném hangsúlyozni, olyan körülmények között, hogy az egészségügyi személyzet nap mint nap ki van téve a fertőzés veszélyének, igen örvendetesek és biztatóak ezek az eredmények.


Fotó: Nagy Tibor 



– Melyek a leggyakoribb oltási reakciók, amelyeket jelentettek a már beoltott személyek?

– Lassan közelítünk az egymillió beoltott személyhez, és az eddigi tapasztalat alapján valamivel több mint négyezernél jelentkeztek mellékhatások. Ezeknek mintegy felében a szúrás helyén jelentkező fájdalomra, duzzanatra, kellemetlen érzésre, az esetek másik felében pedig leginkább hőemelkedésre, fejfájásra, levertségre, ízületi fájdalmakra panaszkodtak a beoltottak. De még egyszer ki szeretném hangsúlyozni, hogy elsősorban azoknál jelentkeztek ilyen tünetek, akik a közelmúltban estek át a betegség súlyosabb formáján. Továbbra is hátravan néhány fontos dolognak a tisztázása, gondolom, néhány héten belül döntés születik annak kapcsán, hogy mikor kell beoltassa magát valaki, aki a közelmúltban átesett a betegségen. A jelenlegi álláspont a gyártók javaslata alapján az, hogy a fertőzés lejárta után egy hónap elteltével megkaphatja az oltást az egyén. Ugyanakkor az utóbbi napokban felmerült az is, hogy a franciaországi egészségügyi főhatóság azt javasolja, hogy azoknak, akik átestek a betegségen, nem szükséges a második adag vakcina beadása. Az ezekkel kapcsolatos döntéseket azonban mindenképpen vizsgálatokkal kell alátámasztani.  

– Nemrég láttak napvilágot egy kutatás eredményei, amely során mintegy 250 beoltott személy antitestszintjét vizsgálták. Az immunizálás előtt a betegségen már átesettek az oltás beadása után hússzorosan több antitestet produkáltak. Azoknak, akik megkapták az oltást, de már átestek a fertőzésen, valóban ennyivel magasabb az antitestszintjük?

– Igen, úgy tűnik, de még nem egyértelműek az adatok, még várnunk kell ahhoz, hogy ez bebizonyosodjon, hiszen alig néhány százas létszámú egyén bevonásával végzett vizsgálatok voltak, ez pedig egy oltás esetében csekélynek tekinthető, emiatt meg kell várni a szélesebb körű vizsgálatok eredményeit.

– A koronavírus-fertőzést sokan tünetmentesen vészelik át, nem is tudják, hogy megfertőződtek. Rejt-e valamiféle veszélyt az, ha valaki tünetmentes fertőzöttként megkapja az oltást?

– Ez egy másik kérdés, amit mielőbb tisztázni kellene. Ebben a pillanatban nem teszteljük oltás előtt az embereket, így előfordul, hogy olyanok jelentkeznek oltásra, akik nem tudják, hogy fertőzöttek. Ez esetben is vegyes a kép, van, akinél jelentkeznek mellékhatások, másoknál nem, nincsenek arra vonatkozó adataim, hogy miként befolyásolja az oltóanyag az immunitást ilyen esetekben, amikor a szervezet eleve harcol a fertőzés ellen. Eddig mintegy három-négyezer személynél jelentkezett pozitivitás, miután megkapták az első és (ritkább esetben) a második adagot is, ezeket az eseteket egyenként kell tisztázni, hogy mikor is történt pontosan a fertőzés, ugyanis az első adagtól számított mintegy két hét elteltével észlelték, hogy kezdenek megjelenni nagyobb mennyiségben a védekezési mechanizmusok. Nem mindenkinél, viszont úgy tűnik, hogy a második vakcinaadag beadását követő hét-tíz nap elteltével a beoltott személyek több mint 93-94 százalékánál olyan antitestszint alakul ki, amely védettséget biztosít számára, ami amúgy nagyon jó eredmény.

– Romániában jelenleg háromféle oltóanyag érhető el. Választhat-e az egyén ezek közül, illetve abból, hogy az oltási előjegyzésén hány nap szerepel a két adag között, lehet-e biztosra következtetni arra, hogy mely oltóanyagot kapja meg valaki?

– Az egyén nem választhat oltóanyagot, amikor kiválasztja a helyet, ahol beoltatja majd magát, az adott oltóközpont adott típusú vakcinát használ. Tudni kell, hogy mivel nem áll a rendelkezésünkre nagy mennyiségű oltóanyag, jelenleg minden oltóközpontban egy adott fajta oltóanyag áll a rendelkezésre. Oltóanyagneveket nem említhetek, ellenben az első típusú esetében a két adag közötti időintervallum 21 nap, a második esetében ez 28 nap, a harmadiknál pedig két hónap.  Az előjegyzésben szerepel a két adag közötti időintervallum, amelynek alapján az egyén tudhatja, hogy mely oltóanyagot kapja majd meg.


Fotó: Nagy Tibor 



Az elmúlt héten (szerk. megj.: két héttel ezelőtt) mintegy 180 új oltási központot alakítottak ki, ahol a harmadik típusú vakcinával oltanak. Egyelőre azok kérhetnek időpontot maguknak, akik a második csoportba tartoznak, tehát 55 év alatti krónikus betegek, vagy stratégiai ágazatok dolgozói. Ugyanakkor valószínűleg megszületik majd az a határozat is, aminek értelmében az 55 év felettiek is beolthatók ezzel a harmadik típusú oltóanyaggal. Van már ország, ahol ezt megtették, és pozitívak a tapasztalatok. Főleg Nagy-Britanniára gondolok, ahol nagyon nagy számban oltottak be 55 év feletti személyeket a harmadik típusú oltóanyaggal.

– A harmadik típusú oltóanyag kapcsán olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint csupán hatvanszázalékos védelmet biztosít a másik kettővel ellentétben, amelyek esetében 94-95 százalékos védettséget emlegetnek. Ilyen körülmények között bízhatnak-e benne az emberek?

– Bizalommal beadathatják a harmadik típusú oltóanyagot is, ugyanis az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az első adag beadása után valamivel alacsonyabb védettséget biztosít, ellenben a második adag az, amely megerősíti azt, és szinte ugyanazt a védettséget biztosítja, mint a másik két oltóanyag.

– Aggodalomra ad okot, hogy Romániában is felütötte a fejét a vírus nagy-britanniai mutánsa, amely az eddigi információk szerint jóval fertőzőbb...

– Az eddigi információink szerint, amennyiben nem tartják be a szükséges óvintézkedéseket, akkor mintegy negyven-ötven-hatvan százalékkal fertőzőbb ez az új mutáns. Viszont azt is el kell mondani, hogy eddig úgy tűnik, hogy a betegségnek egy enyhébb formáját okozza. Tehát sokkal többen fertőződnek meg általa – egyes állítások szerint akár hetven százalékkal is fertőzőbb –, viszont úgy tűnik, hogy a súlyos esetek aránya valamivel alacsonyabb. Abban reménykedem, hogy sikerül felgyorsítani az oltási folyamatot, ugyanis úgy tűnik, hogy a használatban lévő oltóanyagok, a harmadik típusú is, hatékonyak a módosult vírusfertőzéssel szemben.

– Jó lépésnek tartja-e a tanintézetek megnyitását, lévén, hogy már az első tanítási héten sok diáknál, illetve pedagógusnál mutatták ki a fertőzést? Várható-e a jóval fertőzőbb vírusváltozat, illetve az iskolák megnyitása következtében az, hogy március elejére-közepére ismét megnövekszik az esetszám?

– Nem számítok esetszám-növekedésre, úgy látjuk, hogy az utóbbi időben stabilizálódik a napi új esetek száma. Mindenképp pozitív dolognak tartom az oktatási intézmények megnyitását, már csak amiatt is, hogy egy kontrollált környezetbe kerülnek a diákok, hiszen október óta gyakorlatilag szétszórtunk a romániai társadalomban több mint hárommillió fiatalt, akikről nem tudtunk semmit. Ugyanakkor az iskolák megtettek mindent annak érdekében, hogy biztonságos feltételeket teremtsenek. Amit viszont sajnálatosnak tartok, hogy az oltóanyag-mennyiség okozta fennakadás miatt nem sikerült beoltani azokat a pedagógusokat, akik erre igényt tartanak. A tanárok ki vannak téve a fertőzésveszélynek, egy pedagógus több osztályba is bemegy, gyakran a gyerekek, fiatalok tünetmentesen vagy minimális tünetekkel vészelik át a betegséget, emiatt fontos lenne mielőbb megoldani a pedagógusoknak a beoltását.

– Az elkövetkező időszakban mire számíthatunk, lesz-e elegendő oltóanyag ahhoz, hogy ne kelljen ismételten eltolni az előjegyzéseket, illetve áprilisban elkezdődhessen a lakosság széles körű beoltása?

– Nagyon remélem, hogy a beígért mennyiségek meg is érkeznek, és nem lesznek fennakadások az oltás terén. Kedvező a harmadik típusú oltóanyagnak a megjelenése, amely esetében két hónap a két adag közötti időintervallum. Ugyanakkor a napokban benyújtotta az engedélyeztetési kérelmet az ötödik gyártó is, amelynek a vakcinájából már csak egy adagot kell beadni. Nagymértékben javíthatna a helyzeten, ha tisztázódna, hogy mi történik azokkal, akik már átestek a betegségen, hogy szükségük van-e a második adagra vagy sem, és aki már átesett rajta az elmúlt öt-hat hónapban, csak egy adag oltóanyagot kapjon. Tudomásunk szerint nyolc-kilenc hónap alatt mintegy nyolc-kilencszázezren estek át Romániában a koronavírus-fertőzésen. Ellenben azt is figyelembe kell vennünk, hogy nagy valószínűséggel a valós szám ennél jóval nagyobb. Minden országban, amely szerológiai vizsgálatokat végzett, a nyilvántartott személyek számának a többszöröséről derült ki, hogy nagy valószínűséggel átestek a fertőzésen. Természetesen alapos vizsgálatokkal kell alátámasztani, hogy az egy adag kialakítja-e náluk a megfelelő védettségi szintet vagy sem.