Milliárd csillag szállodája

Jelentős eseménynek volt színhelye Marosvásárhely az elmúlt hét végén, a hazai filmgyártás és filmtörténet területén mindenképpen: bemutatták az Alecs Năstoiu által írt és rendezett Billion Star Hotel című nagyjátékfilmet, azt a hazai – és azon belül marosvásárhelyi – alkotást, amely a világ számos rangos filmszemléjén rengeteg díjat nyert. Közülük nem egyet Hollywoodban. Mint arról már korábban is beszámoltunk, a hazai filmipar legutóbbi, visszhangos nemzetközi sikernek örvendő alkotásának legnagyobb részét Vásárhelyen forgatták, marosvásárhelyi színművészek játsszák szinte az összes szerepet, a főszerepeket is. 

A négy éven át tartó, megfeszített tempójú munkafolyamat eredményeképpen született művészfilmet pénteken a sajtónak és közelállóknak szervezett teljes telt házas előbemutatón a Cinema Cityben, szombaton pedig országos ősbemutató keretében a Művész moziban láthatta először a hazai közönség.

Mi a pénteki eseményen voltunk jelen: a filmszínház előcsarnokában üdvözölte a megjelenteket a film producere, igazgatója és az alkotásban fellépő színművészek sora, majd a vetítés előtt Cipri Bălan projektigazgató szólt a megjelentekhez. 

– Négy évvel ezelőtt itt kezdtük el ezt a munkafolyamatot, és most ismét Marosvásárhelyen lehetünk. Az élet egyedi és bonyolult, ahogy a filmünk is az: emberi tragédiákról szól, tulajdonképpen utazás az életen keresztül. A szereplők, a cselekményszálak az élet vonatán találkoznak, amely időn és téren át halad előre, végeláthatatlanul. Egyedi filmet sikerült alkotnunk, különleges, mesés történetet, amelyet Tata Rudi mesél el egy kölyöknek, narrátorként. A film három főszereplőjének sorsa hasonló, történetük a cselekmény során összeér. Az alkotás zenéjét Vizi Imre szerezte, és meg is nyerte a legjobb filmzene díját a malagai fesztiválon.

Ovidiu Radian Vasu producer hozzátette: reméli, hogy a film arra tereli a figyelmünket, ami számít: az emberekre. 

– Köszönöm mindenkinek, aki velünk tartott ezen az úton, 550 embert ölelt fel a projekt, nagy részük vásárhelyi, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei, akiket a világon ismertté tettünk – és ez mindannyiunknak nagyon fontos. Ebben az országban zseniális színészek vannak, ugyanakkor nagyszerű, tehetséges gyerekekkel is filmezhettünk. Hosszú és nagyon nehéz munkafolyamat volt, reméljük, hogy átadhattunk általa önöknek valamit. Köszönjük mindenkinek.

A film egyik főszereplőjét, Sica Generalu’-t alakító Nicu Mihoc színművész szerint felülmúlták saját magukat. 

– Nem tudtuk, mi lesz a vége, amikor nekifogtunk. A színház a színészé, a film a rendezőé, itt az utóbbié a ,,főszerep”. Sokszor azt sem tudod, melyik jelenetet játszod, csak amikor először, elejétől a végéig látod a teljes alkotást, jössz rá, hogy milyen is a film. Nagyon köszönjük a lehetőséget, ennyire voltunk képesek, remélem, hogy a szakma után a közönségnek is tetszeni fog.

A Panait Surdu karakterét vászonra vivő Dan Rădulescu elárulta: mindannyiuk számára reveláció volt önmagukat, színházi színészeket egy ilyen filmben látni. 

– Reméljük, büszkék lehetnek ránk a nézők: nekik, a közönségnek köszönhetően folytathattuk és folytathatjuk ezt a munkát. Nagyon örvendünk, hogy eljuthattunk eddig a pillanatig. Csodálatos, érzelmekben gazdag munkafolyamat áll mögöttünk. 

Mint azt a narrátor, Tata Rudi szerepében fellépő Rudy Moca elmondta, erős érzelmeket élt meg, megpróbálta azt érezni, amit a néző is érez majd. 

– Most, amikor az előbemutató véget ért, és a tapsvihar előtt, a katarzis okozta mély csendben ültünk, úgy gondoltam: igen, ez a csapat megérdemli a sikert, a dicséretet. Ez a film olyan sok csillaggal rendelkezik, mint azt a címe is sugallja, és ha az összes marosvásárhelyi olyan tisztelettel nézi meg ezt a filmet, mint Önök, akkor ez az alkotás hosszú ideig fennmarad. Bátorság kell ahhoz, hogy nagy dolgokat álmodjunk: az alkotóknak volt ehhez bátorsága, köszönöm ezt nekik. 

A vetítés a közönség és a sajtó kérdéseivel ért véget, amelynek során megtudtuk: elkezdték a következő film forgatását, 60 százalékban elkészült a forgatókönyv. Ez egy dokumentumfilm lesz arról, hogy hogyan készült a Billion Star Hotel, és ilyesmi a filmiparban eddig még nem fordult elő. 

A hazai gyártású, legnagyobb részt Marosvásárhelyen, Tekén és Segesváron forgatott alkotás nagy sikernek örvend, és az előbemutató meggyőzött minket, hogy nem véletlenül. A pazar látványvilágú, Silviu Purcărete színházi rendezéseit, Emir Kusturica filmes alkotásait és Mircea Eliade egy-két művét egyaránt idéző, de azokat nem másoló nagyjátékfilm a hazai árvák és ifjú hajléktalanok keserű sorsát mutatja be egy bizarr, groteszk, derűs, humorban gazdag, keserédes és tragikus dramaturgia és képi világ mentén. A három mélyszegénységben élő, illetve hajléktalan főhős, a koldus, de árva gyerekeket befogadó és nevelő Sica Generalu', a kisstílű csaló Panait Surdu és a bonviván tolvaj Arthur Popescu (Theo Marton) felülnek egy különleges luxusvonatra, amelyről nincsen leszállás: csak egy megálló létezik, egy misztikus park a semmiben, ahol folyamatosan megy az eszem-iszom, a dínomdánom, de távozni onnan nem lehet. Útközben megosztják egymással életük történetét, amelyet tulajdonképpen a narrátor, Tata Rudy mesél el egy kisgyereknek. Utóbbi kirakósokból állítja össze, amolyan ártatlan, de végső rendezőként, a történetet. Egy emberi, vidámságban, bánatban, kis örömökben és nagy tragédiákban egyaránt gazdag mesét, amelyet számos apró, de érzelemben gazdag, hol szikár egyszerűséggel, hol megindító történetfolyammal elmesélt jelenet tesz igazán emlékezetessé. A cím, a milliárd csillagos hotel nem más, mint az égbolt, a Mindenható „háza”, amely alatt a szereplők lakhely híján tanyáznak: és amely így is az egyik leggazdagabb, legszínesebb, legörömtelibb és legtragikusabb menedék. 

Érdemes megtekinteni!