Mesejátékok közönséggel

Visszatér az élet az Ariel nagytermébe

Több hónapos szünet után újra gyermekkacaj és taps kísérheti a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház művészeinek játékát. Január 15-én, pénteken 18 órától a Vándor Miskát nézheti meg a színház nagytermében a járványügyi előírásoknak megfelelően korlátozott létszámú közönség. A visszatérés apropóján Székely Katalin művészeti vezetővel beszélgettünk.

– A 2020–2021-es évad elején rövid időre újraindultak a nyilvános előadások az Ariel színházban. Milyen következtetések vonhatók le ebből az időszakból a nézettséget, illetve a produkciók hangulatát illetően?
– Örömmel jött az ősszel a közönség az előadásokra, mi több, mindegyre túljelentkezéssel is számolnunk kellett. Az Ariel színház nagyterme 170 férőhelyes, a járványügyi protokoll szerint a helyek mindössze egyharmadára fogadhattunk nézőket, tehát 50-es létszámú publikum előtt léphetett fel a társulat. A színészek boldogan játszottak a nyilvánosság előtt, a közönség jelenléte, visszajelzése ugyanis mindig sokat jelent nekik. Ugyanakkor el is szomorította őket a kötelezően kongó nézőtér. Nagy volt az érdeklődés a nyári szabadtéri előadások iránt is, ez is bizonyította, hogy főleg a kisgyermekes családok igénylik ezeket az együttléteket.
– Mennyire sikerült igazodni a 6 éven felüli gyermekeknek a kötelező maszkviselés és a társadalmi távolságtartás szabályához?
– A gyermekek mindig nagyszerűen tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez, a járványügyi protokoll betartása sem jelentett nekik gondot. Ami a távolságtartást illeti, két-három családtag természetesen egymás mellett ülhetett, de ha például két szülő két gyermekkel érkezett, arra kértük őket, hogy kettesével foglaljanak helyet, vagy vegyék ölbe a kicsiket. Ez is teljesen rendben volt. Mivel a járványhelyzet kezdetétől csak rövid ideig volt lehetőségünk közönség előtt előadásokat tartani, még nem alakult ki ezen a téren egy igazi rutin, de bízunk benne, hogy ez az elkövetkezőkben változni fog. A tervek szerint minden péntek délután és minden második vasárnap délelőtt lesz ,,élő” előadás. Emellett a virtuális térben is folytatjuk a mesejátékok közvetítését.
– A legutóbbi beszélgetésünkkor szó esett arról, hogy külföldről is sokan követnék ezeket a produkciókat. Akkor még erre nem volt lehetőség, egy ideje azonban beindult az online jegyeladás. Valóban vevők erre a határon túli nézők?
– Nagy meglepetésünkre a kezdeti lelkesedést nem követte tett, tehát egyelőre nem váltanak nagy számban jegyet a térben távol levő nézők az internetes előadásokra. Talán ez annak is tulajdonítható, hogy a téli ünnepkör és ennek az időszaknak a bőséges kulturális kínálata elvonta az emberek figyelmét erről a lehetőségről. Bízunk benne, hogy ez is változni fog. Az online jegyárusítás mindenesetre megmarad, a 21. században ez a normalitás velejárója.
– Milyen konkrét tervek vannak az idei évadra?
– Markó Róbertet, a győri Vaskakas Bábszínház rendezőjét korábban meghívtuk, ő állítaná színpadra Kovács András Ferenc Egerek könyve című művét. Remélhetőleg erre a tavasszal sor is kerülhet. Ugyanakkor Vidovszky Györgyöt is meghívtuk egy közös alkotói munkára, az általa rendezendő mesejátékkal nyitnánk meg a 2021–2022-es évadot. Ami az Ariel társulatának kiszállásait illeti, Sramó Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója az általa rendezett Varázstükör című előadásunkkal hívott meg magukhoz május végére, június elejére. A tavaly részt kellett volna vennünk az UNIMA Nemzetközi Bábművészszövetség fesztiválján, amit Balin tartottak volna. Természetesen ez is elmaradt, bízunk benne, hogy a járványhelyzet alakulása lehetővé teszi, hogy idén éljünk a lehetőséggel.
– Az Ariel színház januári programját többször közöltük, és az e heti Műsorkalauzban is olvasható lesz. Milyen kínálatra számíthat februárban a közönség?
– Műsorra tűzzük A brémai muzsikusok és A varázstükör című mesejátékot, a paravános előadások közül a Lúdas Matyit, a János vitézt és a Hopp-ládát. Ugyanakkor újra látható lesz a Volt egyszer egy... című, díjnyertes előadásunk is, amit tavaly Kaposvárra is elvittünk volna, ha a járványhelyzet nem hiúsítja meg az elképzelést.