A Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett a kenyér általános forgalmi adójának (áfa) 24-ről 9 százalékra csökkentésébe. Az áfa mérséklésével az elsődleges cél a versenyképes piac megteremtése, amely révén visszaszoríthatják az adócsalást a kenyér előállításának teljes láncában. A tisztességesen adózó pékségek helyzetét ugyanis a feketén sütők nagyon megnehezítik.
Fotó: Nagy Tibor
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezett a kenyér általános forgalmi adójának (áfa) 24-ről 9 százalékra csökkentésébe. Az áfa mérséklésével az elsődleges cél a versenyképes piac megteremtése, amely révén visszaszoríthatják az adócsalást a kenyér előállításának teljes láncában. A tisztességesen adózó pékségek helyzetét ugyanis a feketén sütők nagyon megnehezítik.
A szakmabeliek gyakran arra panaszkodnak, hogy például vidéken gyakori, hogy egy kisebb, engedély nélkül üzemelő pékségben nem hivatalosan alkalmazott munkásokkal legyártanak egy-egy kemence kenyeret, házhoz viszik, vagy beadják valamelyik vegyes boltba, és mivel nem fizetnek adót, olcsóbban adják a terméket. Ilyen körülmények között pedig előfordul, hogy annak a pékségnek a termékeit, amely tisztességesen adózik, tehát nagyobbak a költségei, drágállják a vásárlók. Az áfacsökkentéssel a kormány elsősorban az adócsalást szorítaná vissza, ugyanis Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter napokban tett nyilatkozata szerint a Romániában elfogyasztott péktermékek alig egynegyede után adóznak, minden négy eladott kenyérből hármat feketén értékesítenek. A szakmabeliek szerint az adócsalás visszaszorítását célzó kezdeményezés csak akkor éri el a célját, ha az illetékes hatóságok ebben partnerek lesznek, és nem csak a nagy pékségeket ellenőrzik majd, hanem a kicsiket is rendszeresen górcső alá helyezik.
Közvetlen kapcsolat kellene legyen a gyártó és vásárló között
Váradi János, a PanGastRo pékipari szakmai egyesület elnöke lapunk megkeresésére elmondta, egyértelműen arra kell törekedni, hogy hazánkban is a németországi példa érvényesüljön, ahol a sütőipari termékek 90 százalékához a gyártó saját üzleteiben jutnak hozzá a vásárlók. Ki kellene küszöbölni azt, hogy egy kereskedő a termelő és a fogyasztó közé kerüljön, így a kenyér ára is kedvezőbben alakulna.
– Romániában a kenyérmennyiség több mint ötven százaléka feketén készül, olyan kisebb pékségekben, amelyek nem hivatalosan üzemelnek, nem lehet ellenőrizni őket. Ez pedig nemcsak az adózási oldalról nézve hátrányos, hanem higiéniai szempontból is. Hiszen a hivatalosan működő pékségek folyamatosan az ellenőrző hatóságok szeme előtt vannak, ha rendellenességet észlelnek, azonnal lépnek. A vásárló számára követhető kell legyen, hogy a kenyér honnan származik, milyen körülmények között állították elő. Sajnos Romániában a kenyér 80 százaléka a kereskedelmi egységeken keresztül kerül a vásárlóhoz. Ha a pék a saját boltjában értékesíti a kenyeret, ő dönt az árról, ha átadja a kereskedőknek, akkor már nincsen beleszólása abba, hogy azt mennyiért kínálják a polcokon. A kereskedők emellett reklám-hozzájárulást, polcdíjat és egyéb illetékeket számolnak fel, amiket leszámítva, jóval olcsóbb lehetne a kenyér ára – mutatott rá Váradi János.
A szakember szerint Marosvásárhelyen ezen a téren az átlagnál jobb a helyzet, ugyanis a nagyobb pékségek zöme saját képviseleti üzletláncot épített ki, ahol saját termékeiket kínálják.
A termelők a kereskedők alárendeltjei
Kérdésünkre, hogy a kenyér általános forgalmi adójának(áfa) 24-ről 9 százalékra való csökkentése nyomán számíthatunk-e a kenyér árának a csökkenésére, Kabai Elek, az egrestői székhelyű Eldi pékség tulajdonosa közölte, számításokat egyelőre nem végeztek, viszont összetettebb a dolog, ugyanis a termelők nagy része ki van szolgáltatva a kereskedőknek, az üzletláncoknak. Emiatt ha a gyártó engedne is az árból, az még nem garancia arra, hogy a vásárlóhoz is olcsóbban jut el a sütőipari termék. Az Eldi pékségben havonta átlagban 400 tonna kenyeret sütnek. Naponta 17 tonna kenyér és péksütemény, hétvégén pedig csak kenyérből 17 tonna készül az egrestői üzemben. Az előállított kenyérmennyiség 60 százalékát képviseleti üzleteikben értékesítik, 40 százalékát átadják a kereskedőknek. Kabai Elek úgy véli, a malomiparban dolgozókra nézve gondot jelentenek azok a kis pékségek, amelyek gyakran feketén dolgoztatnak, nem fizetnek adót. Ezekkel szemben természetesen hátrányos helyzetbe kerülnek azok a pékségek, amelyek a törvényes előírásokat betartva fejtik ki tevékenységüket. – Félreértés ne essék, nem a konkurenciával van a probléma, hanem a jogos elvárás az lenne, hogy a szakmában mindenki ugyanazok a szabályok szerint játsszon – fejtette ki véleményét a cégtulajdonos.
Lakosonként évi 97 kilogramm kenyér
Váradi János érdeklődésünkre elmondta, egy nemzetközi felmérés szerint Európában Ciprus után Romániában a legmagasabb a kenyérfogyasztás. Míg az európai átlag személyenként évi 61,5 kilogramm, országunkban egy lakos évente 97 kilogramm kenyeret fogyaszt el.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
