2020. február 27., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az elmúlt évben újabb per indult a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Líceum újraalapítása ellen, amelyet Marius Paşcan szolgálatos nemzetféltő (PMP) politikus és a magyarellenes hangulat fenntartásában élen járó Dan Tănasă (Méltóságért Európában Polgári Egyesület) tart ébren politikai babérok reményében. Hozzájuk csatlakozott az Unirea Főgimnázium és annak szülői bizottsága, sőt a diákokat is bevonták a perbe, valamennyien a katolikus egyház tulajdonában levő iskolaépület használati jogának az elvesztésétől félnek.

Arra is többször kitértünk, hogy a felperesek a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróságra benyújtott keresetükben annak a 2019-es kormányrendeletnek és a kormányrendelet alapján meghozott miniszteri rendeleteknek a törvényességét kifogásolják, amelyek az iskola újraalapítását lehetővé tették. Ha azt hittük, hogy a kormányfői ígéreteknek megfelelően az iskola újraalapítása megingathatatlan, nos, kiderült, hogy a kettéválasztott kereset 95/2019-es ügycsomójában alapfokon már döntött a bírónő, és mind a négy miniszteri rendeletet, amelyek az iskola újraalapítására vonatkoztak, törvénytelennek és ezért semmisnek nyilvánította. Hogy miért? Ennek megindoklása a mai napig sem vált hivatalossá, holott annak ismeretében – alapfokú döntésről lévén szó – az iskola és az oktatásügyi tárca fellebbezhet. Mivel a tanügyminisztérium jogtanácsosa is jelen volt a tárgyalásokon, és az alperes iskola képviselőivel egyetemben úgy látta, hogy nem tanácsos Marosvásárhelyen folytatni a pert, az ügy áthelyezését kérték. Ezt azonban a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék a január a 15-i tárgyalást követően nem hagyta jóvá. 

Az ügy furcsasága, hogy a bírónő, aki Marosvásárhelyen a törvénytelenségre vonatkozó elmarasztaló határozatokat hozta a katolikus iskola ellen, maga is szülő, akinek a gyermeke az Unirea Főgimnáziumba jár. Igaz ugyan, hogy a diákok és szülők perképességét kizárta az ügyből, ez azonban nem mentség arra, hogy szülőként döntött egy olyan perben, amelyben ő maga is érintett. Semlegességről ebben az esetben nehéz beszélni. Állítólag a bírónő kérte, hogy mentesítsék a perben való részvételtől, de a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság úgy döntött, hogy pártatlanul tudja a felperes Unirea iskola érdekeit képviselni. Ha ezt tartják pártatlanságnak, és ha számba vesszük a MOGYE esetében hozott fellebbviteli bírósági döntéseket, vajon reménykedhetünk-e még abban, hogy Justitia, akinek bekötött szeme állítólag a tárgyilagosságot és kiegyensúlyozottságot kellene jelképezze, a mérleget és ne a pallost vesse be a romániai, és immár az összmagyarság számára is szimbolikus jelentőséggel bíró, többszörösen meghurcolt katolikus iskola, annak vezetője, oktatói, diákjai és szülői közössége ellen? Már csak azért is, mert az igazságtalan meghurcoltatás nem idegen a bíróság egyes képviselői számára sem.