A nyomáti medveügy a helyiek szemével
Alulírott, nyomáti lakosok, megütközve olvassuk a Népújságban megjelent, falunk medvegondjait bemutató, egyoldalú cikket. Mivel álláspontunk kifejtésére a szerző nem biztosított lehetőséget – a publicisztika nem mutatja be egyetlen falutársunk véleményét sem, sajtóetikai aggályokat felvetve –, arra kérjük a Népújság szerkesztőségét, hogy alábbi reflexiónkat és felhívásunkat, az elöljárók és a lakosság közti kommunikáció javítására, változtatás nélkül közölje.
A lakosok felelőssége
Mindenekelőtt szeretnénk elnézést kérni a hivatalos szervektől vehemens fellépésünkért és hogy „illetlen hangnemben beszéltünk a bizottság tagjaival”. Tudatában vagyunk annak, hogy az ingerült, ösztönszerű vagdalkozás nem segít a jelen helyzetben (sem).
Kérjük a polgármesteri hivatal képviselőit, hogy a megfelelő hangnem megteremtésével és a konfliktusos helyzetek professzionális kezelésével járjanak jó példával közösségünk előtt a jövőben.
Kapcsolatok és reflexek
Mielőtt a medvekérdés kapcsán elhangzott állításokra térnénk, szeretnénk tisztázni, hogy a mostani – most már kívülről is látszó – feszültség, a mi értelmezésünkben, a hivatal és a lakosság közötti kommunikáció teljes hiányából fakad.
Mióta a medvék rendszeresen tiszteletüket teszik a faluban, egyetlen hivatalos – vagy informális – útmutató sem jelent meg a hivatal részéről, hogy mi a lakosság kötelessége és joga, milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre. Úgy tájékoztatták a szélesebb nyilvánosságot arról, ami történik, hogy mi azelőtt semmi információt nem kaptunk. Legtöbbünk a Népújság cikkéből szerzett tudomást arról, hogy milyen lépéseket tett a vezetés a probléma megoldására. Ezeket köszönjük és örömmel vesszük. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem pusztán lokális probléma, hogy az agresszív medvék ügye kizárólag több adminisztratív szint együttműködése által oldódhat meg, ezért nem is várjuk, hogy községünkben gombnyomásra megoldódjon a dolog. Éppen ezért a lakosság tájékoztatását elengedhetetlennek tartjuk.
A fennálló kommunikációs deficitet talán jól jelzi, hogy vagyunk, akik a nyilatkozatot tevő alpolgármestert személyesen nem ismerjük. Falugyűlést több mint hat éve nem tartottunk, a tanácsban hozott döntésekről senki nem tájékoztat bennünket, a minket érintő döntéseket nem ismerjük, így hozzászólni sincs lehetőségünk.
Kéréseinket a hivatal felé mindig egyéni megkeresés révén, az alkalmazottak és a vezetés jóindulatában bízva intéztük az iskola, az óvoda és a faluban szervezett kulturális események kapcsán egyaránt.
Helyreigazítások
A 81/2021. törvény által előírt bizottság
„Ahányszor bejelentés érkezett (még ha nem is hívták a lakosok a 112-es sürgősségi számot, csak az önkormányzatot), az alpolgármester, a polgármester vagy a sürgősségi helyzetekért felelős személy mindig kiszállt a helyszínre, közben értesítette a hatóságokat, és összehívták az ilyenkor kötelező bizottságot, amelyben a rendőrség vagy csendőrség mellett egy állatorvos és egy vadőr is helyet kap.”
A fenti állítás a törvényben előírt bizottság kiszállásairól nem felel meg a valóságnak, van tudomásunk arról, hogy az említett bizottság nem szállt ki a kár/támadás helyszínére, pusztán a dokumentációt készítették el. Ismételjük: anélkül, hogy a hivatalos szervek kiszálltak volna a helyszínre.
Interneten, közösségi oldalakon közölt információk és állítások, amelyeknek csak fele igaz
Az interneten megjelenő téves információkra nem tudunk reagálni, mivel nem ismertették azokat. Az iskola udvarán – a templomkerten át – megjelenő medvéről az iskola oktatója értesítette a szülőket, nem tudjuk, kinek lett volna a feladata riasztani a hatóságokat, a szülők a feszült helyzetben talán érthető módon a gyerekeik mielőbbi hazahozatalát látták prioritásnak.
A közösségi oldalakon valótlanságokat vagy féligazságokat terjesztő, városról kiköltöző személyek „felfújják” a történteket
Számos kihívása és veszélye mellett egy dologban mindenképp segítség a medvék vakmerősége: a falun belüli konszenzus kialakításában. Mert a medveprobléma mindenkit érint: ősfalusit, kiköltözőt – inkább beköltözőt, nem? –, magyarokat, románokat, gáborokat is. Sőt, elsősorban az őshonos gazdák megélhetését veszélyeztetik. A falubeliek közös kérését a helyzet megoldására 146 személy írta alá, ami a felnőtt lakosság több mint háromnegyede, az aláírók közt a falu minden etnikumával…
Ezzel a megjegyzéssel mi volt egyáltalán az elöljáró/szerző célja? Megosztani a közösséget? Elkenni a helyzet súlyát?
Javaslataink és kéréseink
A polgármesteri hivatal és a medvék ügyében érintett és eljárni hivatott hatóságokat arra kérjük, hogy a közeljövőben jöjjenek el a helyi kultúrotthonba egy falugyűlésre, hogy megkezdjék a formális kapcsolatok visszaépítését a lakossággal. Mi, helyiek, vállaljuk a kérdéseink és kéréseink előzetes összegyűjtését, továbbá egy moderátor felkérését, hogy a találkozó előremutató, építő, az indulatokat kordában tartó esemény lehessen.
Célunk, hogy egyértelmű tájékoztatást kapjunk:
• A lakosság teendőiről, kötelezettségeiről.
• A hivatalos szervek által megtett intézkedésekről.
• A hivatal előtt álló lehetőségekről – űzés, altatás és szállítás, lakott területen kívül vagy belüli kilövés, eutanázia –, a folyamatok előrehaladásáról.
• A hosszú távú stratégiákról, lehetséges jó gyakorlatokról.
A fenti felhívást megfogalmazó, a kommunikáció javítását szorgalmazó nyomáti lakosok:
Bardocz Csaba, Bardocz Renáta, Domokos Balázs, Gáll Ágnes, György Anna, György Attila, György János, Puji Botond, Puji-Szegedi Csilla, Török Csongor, Virginás-Tar Emese
