Menetrend szerint kell végigvinni az európai helyreállítási tervet

Nagyságrendekkel bővül az uniós finanszírozás Románia számára

Új fejezetet nyithat az ország fejlesztésben és modernizációban, a következő időszakban elérhető uniós források nagyságrendjét nézve, mutatott rá csütörtöki dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula EP-képviselő, kiemelve, hogy nagyléptékű projektekre nyílik lehetőség.

Az európai parlamenti képviselő sajtóirodája által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben Winkler Gyula kiemeli: 

„A hazai gazdaságnak arra van szüksége, hogy a meghatározott menetrend szerint végigvigyék az európai helyreállítási tervet. Egyre közeledik a terv alkalmazása, és az előkészítési folyamat határidőit be kell tartani. Április végéig a kormánynak véglegesíteni kell az országos helyreállítási és rezilienciatervet, amit benyújt az Európai Bizottsághoz, az unió sajátforrás-határozatát pedig legkésőbb júniusig ratifikálnia kell a hazai törvényhozásnak. Elvárás, hogy ez minél hamarabb megtörténjen az összes tagállamban, hogy a 672,5 milliárd euró felett rendelkező európai helyreállítási és rezilienciaépítési mechanizmus életbe léphessen”. Véleménye szerint a tagállamok el kell fogadják az unió saját forrásaira vonatkozó határozatot, hogy elindíthassák a hitelfelvételi műveleteket a pénzügyi piacról. 

Fontos a határidők tiszteletben tartása

A határidők tiszteletben tartása azért fontos, hogy a tagállamok – köztük Románia is – részesülhessenek az országos helyreállítási tervekben szereplő projektek előfinanszírozásában. Ezeket az előzetes összegeket akkor kaphatják meg, ha az Európai Bizottság jóváhagyta az országos helyreállítási terveket. A legoptimistább forgatókönyv szerint Románia számára elérhetővé válik már ezen a nyáron egy 3,95 milliárd eurós előfinanszírozás, ez a hazai helyreállítási terv alapján járó teljes összeg 13 százaléka. Az országos helyreállítási és rezilienciaterv teljes finanszírozása 29,2 milliárd euró, amelyből 14,2 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó 15 milliárd pedig hitel. 

„Az Európai Parlament javaslatára növelték meg 10 százalékról 13 százalékra az előfinanszírozás arányát az országos helyreállítási tervek számára. Ugyancsak az EP-ben tisztáztuk az európai helyreállítási és rezilienciaépítési mechanizmus prioritásait. Tulajdonképpen bővítettük a prioritásokat, ami Románia számára azért fontos, mert így az európai helyreállítási terv lefedi az összes hazai finanszírozási igényt” – emlékeztetett a képviselő. 

Az európai helyreállítási terv hat irányt határozott meg

Az EP-ben elfogadott módosításoknak megfelelően az európai helyreállítási terv hat irányt határozott meg: zöldátállás és környezettudatosság, digitális átállás, versenyképesség és gazdasági kohézió, szociális kohézió, közintézmények megerősítése, ifjúságpolitika. 

„A prioritások bővítése lehetővé teszi, hogy a Románia számára fontos projektek megvalósulhassanak. Például a zöldátállás fejezetnél az energetikai hatékonyság növelését támogató programok mellett az ivóvíz- és csatornahálózatok bővítésére, öntözőrendszerek kiépítésére, a vasúti közlekedés korszerűsítésére is lehetőség nyílik. A digitalizáció terén a legfontosabb – véleményem szerint – az oktatási rendszer digitalizálása, de a közszolgáltatások digitalizálását is lehet finanszírozni. A gazdasági kohézió fejezetnél lehetőség nyílik a közúti infrastruktúra finanszírozására, a versenyképességnél a kkv-szektor támogatására, míg a szociális kohézió terén helyi fejlesztési projekteket lehet finanszírozni. Az ifjúságpolitikai fejezetnél olyan programok finanszírozhatók, amelyek az iskolaelhagyás mérséklését célozzák, de ugyanígy a bölcsődeépítés vagy sportprojektek is idetartoznak” – sorolta Winkler Gyula.

A kormányzat együtt kell működjön a helyi önkormányzatokkal

Rámutatott: az országos helyreállítási terv alapos előkészítése mellett kiemelten fontos, hogy a kormányzat együttműködjön a helyi önkormányzatokkal, ugyanis 2023 végéig minden projektet le kell szerződni, és legkésőbb 2026-ig a kivitelezést is le kell zárni, hosszabbításra nem lesz lehetőség. 

„Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az országos helyreállítási alap plusz finanszírozási lehetőség, ami párhuzamosan fut a szokásos uniós programok mellett. A 2014–2020 közötti költségvetési időszak elérhető forrásai az N+3-as szabály szerint még 2023-ig felhasználhatók. Ugyanakkor ebben az időszakban megkezdődik a következő uniós költségvetési időszak, a 2021–2027 közötti. Ezekhez hozzáadódik a méltányos átállási alap és az InvestEU, az Európai Beruházási Bankon keresztül működő garanciaprogram. Mindezeket a finanszírozási lehetőségeket fel lehet használni, ezek segíteni tudnak az ország gazdasági helyreállításában, de ugyanakkor a régóta megoldásra váró szociális problémák rendezésében is” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula EP-képviselő.