2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Több éve visszatérő vendégként turnézik megyénkben a magyarországi Forrás színház, mely a mikházi Csűrszínházi napok rendszeres vendégeként mutatta be több előadását.


Több éve visszatérő vendégként turnézik megyénkben a magyarországi Forrás színház, mely a mikházi Csűrszínházi napok rendszeres vendégeként mutatta be több előadását. Az idén Bornemisza Péter Magyar Elektra (rendező: Katona Imre) című színdarabját hozzák el, amelynek bemutatója március 25-én volt. Nemcsak a Csűrszínházban, hanem Nyárádszeredában és Szászrégenben is látható majd az előadás.

A Forrás színház gyermekeknek szóló produkcióval kezdte tevékenységét Magyarországon és Erdélyben. 1995-ben a perzsa-arab mesevilágból Németh Ervin író-dramaturg készített Salamon király varázsgyűrűje címmel zenés mesejátékot. A darabot kisebb megszakításokkal 2004-ig játszották, és 130 előadást ért meg. Ezt követően a millecentenárium tiszteletére, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal közös produkcióban bemutatták Kincses Elemér rendezésében Ferenczy István Szentgyörgyi-díjas színművész főszereplésével Sík Sándor István király című tragédiáját (1996-1999), mely erdélyi, magyarországi, svédországi és ausztriai nézők előtt több mint százszor aratott sikert. Az előadást a Duna Televízió is közvetítette. 1996-ban indították útjára a Regösök húrján című nemzetközi versmondó versenyt, mely rangos találkozó 1999-ig évről évre mozgósította az amatőr versmondás híveit a Kárpát-medence területén. Ugyancsak ebben az időszakban működött a pódiumest-sorozat, amelynek keretében az előadóművészet népszerűsítését tűzték ki feladatul neves előadók bevonásával (Bánffy György, Kakuts Ágnes, Ferenczy István, Kalocsai Andrea etc.). Hazai előadások mellett Németországban, Erdélyben és a Vajdaságban voltak fellépések. A színház nemcsak előadások színpadra vitelével, hanem szervezésével is foglalkozott. Drámapedagógiai pályázat keretében több középiskolás diák külföldi (Nagy-Britannia, Ausztria, Románia) ösztöndíjat is nyerhetett. Az szelíden tobzódás módjairul című zenés-táncos nyári színházi előadást hozta létre a magyar kora reneszánsz irodalomból (1997, 1998). Olyan színházi és versmondó műhelymunka alakult ki, amelyen neves magyarországi és külföldi előadók oktattak, mint Paál István Jászai-díjas rendező, Dan Micu neves román rendező, dr. Stollár Katalin, a Színművészeti Egyetem adjunktusa, Debreczeni Tibor drámapedagógus, Bartók László előadóművész és még sokan mások. A színház Vers és próza címmel 38 részes televíziós műsort készített. Az említett időszakban Ferenczy István előadásában, Kincses Elemér rendezésében színre vitték Kocsis István Bolyai János estéje című monodrámáját. Készítettek kamaraszínházi előadást Szendrey Júliáról. Magyarpolány község polgármesterének kérésére átalakították és játszották a Polányi passiót. Közben egy komoly és igényes társulat alakult ki, akikkel életre keltettek egy mobilis színházi modellt, amely a Szarvasi Regionális Színházi Központ létrehozásában csúcsosodott ki. Ez a Magyarországot átszövő, önkormányzatok által alapított és fenntartott, teljesen új struktúrában gondolkodó színházi programok megvalósítását tette lehetővé.

A Forrás színház először 2006-ban hozta el produkcióját, azóta évente rendszeresen fellépnek Erdélyben. Az idén a magyarországi Evangélium színház és a Forrás színház közreműködésével Bornemisza Péter – Magyar Elektra című drámájával lépnek közönség elé Erdélyben. Az előadás a Magyar Örökség-díjas Evangélium Színház, a Forrás Színház, a Duna Palota Nonprofit Kft., a Mikházi Csűrszínház Egyesület és a Zentai Magyar Kamaraszínház együttműködéséből jött létre.

Az ifjú Bornemisza Péter 1558-ban Bécsben tanul, amikor megírja a Magyar Elektrát, amelynek eredeti címe: Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Electrájából. „Bor-nemisza nyelve ma is elevenen hat fülre és agyra, régiségében nincsen semmi avas íz, csak olyan az, mint az a zamat, melyet a finom régi bornak a kor ad” – írja Schöpflin Aladár a műről. Maga Bornemisza pedig így ajánlja az akkori kortárs nézők figyelmébe munkáját: „Ez játékot kigyelmetek oly mulatságnak vélje, kibe emberi életnek módja jó erkölcsre igazittatik. Kiben meglátjátok az Görögországnak hatalmas királya és királyné asszonya mely röttenetesen undokságukért fizetnek. (…) Noha ez pogány írásból magyar nyelvre fordíttatott, de Szent Pál mondásaként, minden írások az mi hasznunkra írattak…”

A darabban fellépnek: Pelsőczy László, Szőcs Erika, Horváth László, Molnár Anikó, Ács Tamás, Szlúka Brigitta, Papp Attila, Müller Zsófia, Czár László. Dramaturg, díszlet- és jelmeztervező: Katona Imre, koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas). Rendező: Katona Imre.

A magyarországi vendégek június 23-án, szombaton 20 órától a mikházi Csűrszínházban lépnek fel, 24-én, vasárnap este 7 órától a nyárádszeredai művelődési otthonban játszanak, június 25-én, hétfőn szintén este 7 órától a szászrégeni művelődési ház nagytermében lépnek fel. Jegyek a mikházi és a nyárádszeredai előadásra a 0746-856-310-es telefonszámon (Benő Barna) foglalhatók, a szászrégeni fellépésre a művelődési ház jegypénztáránál munkanapokon 8–13 óra, illetve délután 5–7 óra között válthatók, és mindhárom helyszínen az előadás előtt is.

 

Közlemény 11 órával korábban

A gázár emelésének előjele 11 órával korábban

Erről jut eszembe 11 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 11 órával korábban

Hírek 11 órával korábban

Széltündér, libbenő 11 órával korábban

Három a feszt! 11 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató