Megéri-e méhészkedni?

Nehéz helyzetben vannak az erdélyi méhészek

Bár az időjárás nem kedvezett a vándorméhészeknek, a tavalyhoz képest valamivel mégis több akácmézet sikerült termelni. A kérdés már csak az, hogy a vásárlási arány hogyan alakul majd, ugyanis a kínai méz elterjedése miatt jelentősen csökkent a hazai eladás. Az emberek többsége az olcsóbb kínai mézet választja, amelynek csupán 10%-a valódi méz, a többi szirup, és különféle ízesítők, illetve kemikáliák vannak benne – nyilatkozta Szász Editnek a Marosvásárhelyi Rádióban Nemes András hármasfalusi méhész, a Küküllő menti méhészegyesület vezetője.

Arra a kérdésre, hogy milyen volt az idei akácszezon, Nemes András elmondta, hogy az időjárás és a fagyosszentek nem tartottak a termelőkkel. A tavalyi arányhoz képest – amikor a hideg időben szinte mind lefagyott az akác, és nem sikerült nektárt gyűjteni –, a felére csökkent az akácállomány, ennek ellenére idén valamivel mégis kedvezőbb a helyzet, ugyanis az akácméztermelésben a méhészek 15-18 kilogrammnyi átlagot tudtak elérni.

A beszélgetésben az akácméz árára és felvásárlási értékére is kitértek. Mint ismert, ez a fajta méz a legtisztább és a leggazdagabb tápanyagokban. Nagy mennyiségben tartalmaz B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat. Az sem mellékes, hogy az akácmézben növényi hormonok is vannak, amelyek képesek stimulálni az emberi immunsejteket, ezzel megerősítve a természetes védekezőképességünket a stresszel és a betegségekkel szemben. Tartalmaz továbbá szerves savakat és flavonoidokat, amelyek kitűnő egészségmegőrző hatásúak. Összesen 435, az egészségre nézve jótékony és természetes tápanyag van ebben a mézfajtában.

Lehet-e drágulásra számítani, és megéri-e akácmézet termelni a továbbiakban is? – kérdezte a riporter, amire Nemes András azt válaszolta, hogy amikor a felvásárlókkal beszélgetett a vásárlási értékről, azt felelték, egyelőre még nem tudnak az árakról nyilatkozni. Tavaly nagy tételben (en-gros) kilónként 13 lejben vásárolták fel a mézet. 

A méhész kifejtette, a mostani mézárak alapján nem éri meg méhészettel foglalkozni, ugyanis nagyok a kiadások, és nem kifizetődő. Egy tavaszi vándorlás 8 ezer, akár 10 ezer lejbe is kerülhet, és engedélyeztetésre is szükség van. Hármasfaluban, a településükön, 8-10 éve összesen 17 méhészt számláltak, jelenleg már csak heten maradtak. 

A szakember hozzátette, hogy közvetlenül méhészeknek szóló támogatás még nem létezik hazánkban. Ugyanakkor idén volt egy támogatásnak nevezhető program, amelynek keretében, ha minden jól megy, családonként 25 lejt fognak folyósítani. Mivel konkrét támogatás nincs, létezik egy országos méhészprogram, amely támogatja az anyag-, a kaptár- és a rajvásárlást, valamint az utánfutó beszerzésének költségeit. De ezt csak abban az esetben finanszírozzák, ha a méhész teljesíti a megfelelő feltételeket.

Fény derült arra is, hogy hazánkban az akácméz különlegességnek számít, ugyanis ez a fajta méz az egyedüli tiszta és igazán piacképes méztermék. Ezt követik a vegyes típusok. A terméket piacokon, illetve különböző vásárokon próbálják értékesíteni, és 30-40 lej között mozog az ára, de interneten akár 70 lejt is elérhet egy 950 grammos befőttesüvegnyi méz. 

Mivel a bevásárlóközpontokban is megtaláljuk a terméket, nagy a konkurencia, és a termelők keveset tudnak eladni saját természetes termékükből.

A külföldi méz tehát egyre inkább teret hódít, annak ellenére, hogy tudjuk, a minőség nem ugyanaz. Nemes András elmondta, hogy ennek a jelenségnek két oka van. Az egyik az orosz–ukrán helyzet. A másik, ami számottevő, az a kínai importméz. A méhészek konkrét adatokat ismernek, amelyekből kiderült, hogy a szupermarketekben megjelent mézek csak 10 százalékban valódiak, és a maradék 90 százalék szirupokból tevődik össze. Ezért meg kell gondolni, hogy honnan vásárolunk. 

„Javasolnám, hogy a méhészektől vegyünk mézet, mert a bevásárlóközpontokban műmézet árulnak. Tíz százalékra esett a mézkereslet az európai piacokon, nem vásárolják sem a felvásárlók, sem a kereskedők” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ezek a külföldi műmézek ugyan jóval olcsóbbak, ám egészségtelenek. Mint tudjuk, Ukrajnában hatalmas termőterületek voltak és vannak, amelyeket az idők során jelentősen növeltek. Itthon a napraforgóméz tavalyi felvásárlási ára kilónként 13 lej volt. Állítólag az ukrán termelőktől ezt 5-6 lejért vásárolják fel. 

– Nekik ezt megéri eladni, de mi, akik nem rendelkezünk olyan termőterületekkel és méhcsaládokkal, nem tudunk „labdába rúgni” – mondta Nemes András.