Média és összetartozás

Az MTVA 2012. július 24-én a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok elemzését és segítését végző bizottságot, kollégiumot hozott létre, amely az erdélyi polihisztor, Kós Károly nevét vette fel. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának meghívására az MTVA és a Kollégium vezetése a Parlamentben számolt be a testület munkájáról és célkitűzéseiről.

Az MTVA 2012. július 24-én a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok elemzését és segítését végző bizottságot, kollégiumot hozott létre, amely az erdélyi polihisztor, Kós Károly nevét vette fel. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának meghívására az MTVA és a Kollégium vezetése a Parlamentben számolt be a testület munkájáról és célkitűzéseiről.

„Az elmúlt két évben a közmédia reformjának szerves része volt a külhoni médiaműhelyek és a tudósítói hálózat egységesítése” – mondta Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának március 26-i ülésén, ahol az MTVA Kós Károly Kollégiumának működéséről nyújtott tájékoztatást.

A rövid idézet mögött a háttérben két évtized akadályokkal tűzdelt útja áll. A mérföldkövek között kimagaslik a Duna Televízió, az első, a nemzeti értékeket maradéktalanul tükröző médium megszületése. Fontos állomása volt a Magyar Televízió Regionális, Kisebbségi és Határontúli Műsorok szerkesztőségének megalapítása, amely műsoraival sokat tett a szülőföldön maradásért, a kulturális identitás megőrzéséért, a tudósítói hálózat kiépítéséért. Ne felejtsük ki a Magyar Rádió áldozatos munkáját a külhoni magyar rádiók támogatásában sem! Az út rögös volt, minden méterért meg kellett küzdeni, legyőzve olyan vezetők ellenállását, akik a külhoni magyarság életéről csak másodkézből kapott információkból hallottak, Kolozsvárt, Zentát, Komáromot csak képeslapról ismerték. Az utat elkötelezett újságírók egyengették, akiknek munkáját legfeljebb megtűrték, a dicsérő szó ritka vendég volt a szerkesztőségekben.

Ez az érzés a határon túli magyar kollégák körében sem volt ismeretlen. „Az újra megnyitott Kolozsvári Stúdió kezdetben illegálisan küldte anyagait” – emlékezett egy interjúban a „daliás” időkre Csép Sándor, a Kolozsvári Televízió magyar adásainak nemrég elhunyt egykori főszerkesztője. Valóban, a tudósítói hálózat tagjai erejükön felül járultak hozzá a külhoni műsorok elkészítéséhez. Emberi sorsok tucatjait idézhetjük, a közös cél érdekében legtöbben csekély tőkéjükkel fejlesztették technikájukat, autóban töltötték fél életüket, s a „méltó a munkás a maga bérére” bibliai elv is ritkán érvényesült.

Az egységes közmédiára az elszakított régiókban is messianisztikus várakozással tekintenek. Az intézménytől várják a lét- és szakmai biztonságot, remélve, hogy végre az újságírói munkával, s ne a kilincseléssel töltsék idejüket.

Az MTVA Kós Károly Kollégiumának már a megalakulását is nagy figyelem kísérte. Mint a találkozón is elhangzott: „Tagjai között minden elcsatolt országrész képviselteti magát – folyamatos kapcsolatot tart a külhoni partnerekkel, és fórumot teremt a határon túli magyar sajtó véleményének meghallgatására. Felelevenítette a tudósítói találkozók hagyományát, konferenciákat és képzéseket szervez.”

Célkitűzései reményekre jogosítanak, nevéhez mindenképpen méltónak kell lennie!