Martonyi János a nyilatkozatok enyhülésére számít a magyar–román viszonyban
A magyar–román kapcsolatokat terhelő éles hangvételű nyilatkozatok enyhülésére számít Martonyi János külügyminiszter, aki kedden befejezte kétnapos hivatalos látogatását Romániában.
A magyar–román kapcsolatokat terhelő éles hangvételű nyilatkozatok enyhülésére számít Martonyi János külügyminiszter, aki kedden befejezte kétnapos hivatalos látogatását Romániában.
Bukarestből való távozása előtt a külügyminiszter az MTI-nek elmondta: abban állapodtak meg a román féllel, hogy lehetőleg nem a sajtóban üzennek egymásnak, függetlenül attól, hogy bizonyos ügyekben az alapvető elvi álláspontok különböznek – például a székely zászló használata esetében.
Martonyi János kedden Valeriu Zgoneával, a román képviselőház elnökével, Victor Ponta miniszterelnökkel és Crin Antonescu szenátusi elnökkel találkozott Bukarestben.
Szükség van a párbeszédre
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti elnöki hivatalában találkozott Kelemen Hunor szövetségi elnök és Martonyi János, Magyarország külügyminisztere.
A felek a találkozó végén úgy értékelték, szükség van a párbeszédre annak érdekében, hogy helyreállítsák és megerősítsék a bizalmat a két ország között.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a romániai magyar nemzetközösség legitim, parlamenti képviselőjeként tájékoztatta a magyar külügyminisztert mindazokról a problémákról és kihívásokról, amelyek 2013-ban aktuálisak, és ezek közül néhány hosszú távon meghatározza az itt élő közösség sorsát. „Sor kerül az alkotmány módosítására, a fejlesztési régiók átszervezésére, döntés születik az elkobzott magán- és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Mindezek közül a legfontosabb ebben a pillanatban a régiók átszervezése, mert nagyon nagy a veszélye annak, hogy a tömbmagyar vidékeken a közösségek és az önkormányzati képviselet egyaránt feloldódna, elveszne. Az RMDSZ a régióátszervezés témájában elsősorban szakmai érveket sorakoztat fel, és partnereket keres a román és a magyar politikában egyaránt” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nacionalista, magyarellenes retorikának az a célja, hogy elszigetelje az RMDSZ-t a politikában azért, hogy ne találhasson szövetségeseket a román pártok között. Elmondta, az RMDSZ-nek az a célja, hogy kiemelje a fejlesztési régiókról szóló vitát az etnikai dimenzióból, és gazdasági, szakpolitikai érvekkel akarja ezeket megerősíteni.
A szövetség elnöke hozzátette, a közösségi szimbólumok használata nem lehet kérdés egy európai államban. „A közösségi szimbólumok használata nem alkotmányellenes, nem sérti a többségi lakosok egyéni vagy közösségi érdekeit. Ilyen közösségi szimbólumokat szerte Európában láthatunk, amelyek nem tesznek mást, mint erősítik egy-egy helyi közösség identitását. Az az álláspontunk, hogy bármely európai uniós tagállamban élő nemzeti kisebbségnek joga van saját nemzeti szimbólumainak, jelképeinek a használatára”.
A szövetségi elnök ugyanakkor megerősítette, az RMDSZ továbbra is a természetbeni visszaszolgáltatást tartja célravezetőnek a restitúciós rendelkezés megalkotásakor.
Kelemen Hunor leszögezte, az RMDSZ továbbra is korrekt, partneri kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal, a párbeszédet és az egyeztetést tartja a legfontosabbnak.
„Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy” – mondta Martonyi János külügyminiszter Bukarestben, az RMDSZ elnökével való találkozót követően. Kihangsúlyozta, Magyarország az itt élő magyar közösség igényeit, elvárásait kívánja teljesíteni, őket akarják támogatni és segíteni.
Megköszönték a támogatást
Jó hangulatú találkozón vettek részt kedden az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői Martonyi János magyar külügyminiszterrel. A budapesti diplomácia vezetőjével Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke, valamint Papp Előd alelnök találkozott kedden Bukarestben.
A néppárti politikusok megköszönték a külügyminiszternek a támogatását, valamint a magyar diplomácia és Németh Zsolt külügyi államtitkár és Füzes Oszkár nagykövet kiállását az erdélyi magyar közösség autonómiája mellett, valamint a támogatást a székely zászló ügyében kirobbantott botrány ügyében.
Toró T. Tibor tájékoztatta Martonyi Jánost a Néppárt javaslatairól a romániai régiók átrajzolása kérdésében, és elmondta, hogy a Néppárt egy olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely a regionális felosztást a történelmi régiók mentén hajtaná végre. A Néppárt elnöke ismertette továbbá azon elképzeléseiket, amelyek szerint a közösségi autonómia különböző formái a nemzeti közösségek alkotmányos jogaként jeleníthetők meg.
A magyar külügyminiszter az egyeztetés és a magyar–magyar párbeszéd fontosságát hangsúlyozta az ilyen jellegű nemzetpolitikai kérdésekben, és örömmel nyugtázta a Néppárt vezetőinek erre irányuló erőfeszítéseit.
