Marton Károly versei

• 2011-05-24 14:43:14

A szarka és a barka

A tavaly kelt szarka

fűzfaágra szállott,

fűzfaágon sok kis

selymes barkát látott.

– Tyű, de mennyi csirke! –

ámult el a szarka,

s nagy-nagy cserregéssel

máris hírül adta.

Odaszállt az összes

csóka, varjú, szarka.

– Mit láthattak vajon?

Nem volt más, csak barka.

Május

Zöldebb lett az erdő,

dúsabb a mező,

hosszú szálú záporoktól

friss a levegő.

Bárányok és gidák

táncolnak a réten.

Libák, rucák lubickolnak

a patak vizében.

Felhők fölött zendül

a pacsirta-ének,

hálás fizetségül

a Nap melegének.