2020. augusztus 5., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Épül a magyar ház 

Az Epres utcában jó ütemben haladnak a munkálatok, épül a magyar ház. Ezzel a marosludasi magyar  közösség régi álma valósul meg.  A projekt megvalósításához az egyesület 20,3 millió forint  anyagi támogatást kapott a magyar államtól. Első lépésként egy 1750 négyzetméteres telket vásároltak az Epres utcában, ahol az alap elkészült már. Az Epres utcai építőtelepen Székely Zoltánnal, a Marosludasért Egyesület elnökével beszélgettünk.

  Székely Zoltán  Fotó: Nagy Tibor


– Januárra kaptuk meg az építési engedélyt, egy hónapja fogtunk neki az építkezésnek, megépült az alap, következik a fedőlap, a víz- és csatornarendszer. Eddig 150 ezer lejt költöttünk el az építkezésre, a 17,5 ár telek 90 ezer lejbe került. A terv elkészítése is nagy összeget emésztett fel. A magyar államtól kapott anyagi támogatásét ezzel el is költöttük.   Az emeletesre tervezett magyar ház alapterülete 430 négyzetméter. A földszinten lesz egy nagyterem, amelyet főként a táncosok fognak használni próbateremként, itt lesznek az öltözők, a mosdók, a Hajdina, a Marosludasért Egyesület és az RMDSZ irodái. Fent az emeleten vendégszobák lesznek, ott szállásoljuk el a városba érkező vendégeinket. Tervezzük, hogy a telek szomszédságában további 10 ár területet vásároljunk meg, mert így sokkal nagyobb terünk lenne a közösségi tér, játszótér  kialakítására – fogalmazott Székely Zoltán, a Marosludasért Kulturális Egyesület elnöke, a helyi technológiai líceum aligazgatója. 

A kivitelező a helyi Polimer Montaj Kft., melyet Molnár Jenő vezet. 

Kérdésünkre, hogy mennyi pénzre lesz szükség az épület befejezésére, az elnök csak hozzávetőleges adatot tudott mondani, hiszen a végső összeg általában több szokott lenni a tervezettnél. A folytatáshoz további támogatásra van szükség, amelyhez reményeik szerint a magyar állam ezután is hozzájárul. 

– A marosludasi magyarok  példamutatóan járultak hozzá a terv kivitelezéséhez.  Külön megemlíteném Kali Tündét,  a Szekeres tanárházaspárt, a Marosludasért Kulturális  Egyesület tagjait, akik külön támogatással segítettek. Az alapító tagok: Czirmay Csaba Levente református lelkipásztor, Kali Barna andrássytelepi református lelkész, Ambrus Vilmos római katolikus esperes, Kis István alpolgármester, Kovács  Zsuzsanna tanárnő, Tóth Sándor tanár, aki a cenzori tevékenységet látja el, valamint  jómagam. A csapat szívvel-lélekkel teszi a dolgát az ügy érdekében. Ezenkívül megemlítem, hogy több mint nyolcvan marosludasi ajánlotta fel erre a célra adója  2 százalékát – tájékoztatott az elnök. 


Gyülekezeti terem Andrássytelepen

A gyarapodás, a szorgos munka szép példájával találkoztunk az andrássytelepi református egyházközségben: a közelmúltban egy tetszetős gyülekezeti termet alakítottak ki ifjúsági, gyülekezeti alkalmakra, ahol bibliaórákat, kátéórákat, meg- beszéléseket lehet tartani. Sőt az ifjúság számára  szabadidős tevékenységre is alkalmas teret biztosít. 

Józsa Albert harangozó

Fotó: Nagy Tibor


Nagyon ötletesen a templom  addig kihasználatlan padlásterét építették be. Így egy nagy,  világos termet, két, fürdőszobákkal ellátott vendégszobát és egy konyhát sikerült kialakítani, igényes, szép munkával. A munkálatokat az erdőszentgyörgyi Szabó Oszkár vállalkozó csoportja végezte. 

Kali Szabolcs Barna, a gyülekezet lelkésze elmondta, hogy nagyon nagy szükség volt erre a teremre, mert eddig nem volt hely az ifjúsági, a különféle gyülekezeti rendezvények lebonyolítására, gyakran a parókián  zajlottak az események. 

– Amikor pár évvel ezelőtt újrafedtük a templomot, megfogalmazódott bennünk, hogy jó lenne, ha a templom tetőterét beépítenénk és gyülekezeti termet alakítanánk ki. Most ez az elképzelésünk valóra vált, ugyanis a magyar kormánytól  a Bethlen Gábor Alap révén  sikerült anyagi támogatást  szereznünk. A támogatás értéke 150 ezer lej volt. Ezenkívül segítséget nyújtott még a  polgármesteri hivatal is, és jelentős támogatást kaptunk a  gyülekezet tagjaitól, akik önzetlenül végezték a közmunkát, adakoztak azért is, hogy korszerű bútorokkal lássák el a vendégszobákat – tájékoztatott a lelkész.

Az új gyülekezeti terem máris hasznosnak bizonyult, hiszen vendégül látták már  a zsámbéki testvérgyülekezetet, illetve március 15-e alkalmából  fogadták a biatorbágyi vendégelőadókat.

Fotó: Nagy Tibor


Szűk költségvetésből a lehető legtöbbet 

Városszerte több ponton építkeznek, a gazdaság fellendülése lépten-nyomon tetten érhető. Szállodát, tömbházakat építenek, korszerűsítik az ifjúsági parkot, a város mellett épül az autópálya.  A helyi tanács április 15-én fogadta el a  költségvetést, idén kevesebb pénzből, 34,6 millió lejből gazdálkodhat 
a város – tájékoztatott Kis István (fotó),  Marosludas alpolgármestere. 


– A költségvetésből 24,8 millió lejt fordítunk a hivatal működésére  és  9,7 millió lejt fejlesztésre. Ennek az összegnek a java részét – 7,7 millió lejt, ami uniós forrásból származik –  az ifjúsági park felújítására szánjuk. A költségvetésben szereplő további  2 millió lejből gazdálkodhatunk, ami korlátozott lehetőséget biztosít. Ebből az összegből fizetjük a felvett hitelek részleteit, biztosítjuk a tanintézetek számára a szociális juttatásokat és az ösztöndíjakat, valamint a  rohammentő szolgálat működését. Az önkormányzat idén is felvállalja a  városnapok, a magyar napok, a nemzeti ünnepek megszervezését. Az összeg legnagyobb részét területrendezésre fordítjuk, 100 ezer lejt járdák felújítására, ugyanennyit aszfaltozásra,  150-150 ezer lejt útjavításra, illetve kövezésre.  Idén 600 méter utat kell leaszfaltozni Gezsénél, amire pályázati lehetőség nem volt, hiszen Gezse – és Andrássytelep is – közigazgatásilag a város részeként és nem önálló településként van számon tartva.
– Hogy áll az autópálya építése a város körül? – kérdeztük az alpolgármestert. Elmondta, hogy Ludasnak nem lesz  le- és felhajtója az autópályára csak Maroskecénél, ami nem jelent gondot a városlakóknak, viszont az igen, hogy a nehézgépjármű-forgalomtól nem mentesül a város. Azoknak  a nehézgépjárműveknek, amelyek az ipari övezetbe tartanak és onnan távoznak, továbbra is át kell haladniuk a városon, ami már-már elviselhetetlen zajjal, dübörgéssel és a gyalogosokra veszéllyel jár az átkelőhelyeken.
– Ha Marosludas megkapná az engedélyt  – amiért az önkormányzat és  személy szerint a polgármester nagyon keményen lobbizik  – arra, hogy a cukorgyár mellett egy bekötőút épüljön az E60-as és az ipari telep között, az lenne a legjobb megoldás, hiszen a tehergépkocsi-forgalom erre az útra terelődne, s a város központjában megszűnne vagy jelentősen csökkenne a kamionforgalom. Ez nagyon fontos lenne a városnak, hiszen az ipari zóna nagyon  fejlődik, egyre több cég működik itt, s gazdasági szempontból nagyon is indokolt az út megépítése, amihez a  Maroson átívelő híd megépítésére is  szükség lesz. 

Ahová a hidat tervezik



Paradicsomos a háztájiban 

Farkas György és felesége évek óta termeszt paradicsomot a háztájiban felállított fóliasátrakban. Három éve kapcsolódtak be a romániai paradicsomprogramba, ami a hazai paradicsomtermelés fellendítését célozza meg. A vállalkozásról és az eredményekről Farkas Erzsébet beszélt, ugyanis férje ottjártunkkor is a piacon volt.  
Összesen tíz ár területen három fóliasátor  áll. Legalább ennyi területen  kell paradicsomot termeszteni ahhoz, hogy termelőként megkapják a 3000 eurós állami támogatást a romániai paradicsomtermelő program keretében. Kora tavasszal a palánta  nevelésével kezdik. Ezzel a saját termelésű palántával ültetik be a fóliasátrakat,  a fölösleget piacon értékesítik. A fóliasátrakban felkötözött, szép fejlett paradicsomtöveket láttunk, már virágoztak. A földet fekete nejlonfóliával borították, a fekete fólia alatt a tövek a csepegtetőrendszeren  keresztül kapják a vizet, mindig annyit, amennyire szükség van. 

Fotó: Nagy Tibor


– Tizenöt éve foglalkozunk kertészkedéssel. Szatmárról költöztünk ide,  odavalósi vagyok. A forradalomkor jöttünk ide, munkát nem találtam,  akkoriban minden vállalat megszűnt, s elkezdtünk kertészkedni. Nem a szakmánk, ugyanis én a varrodában, a férjem az Unióban dolgozott – mondja Farkas Erzsébet. Rátérve a paradicsomtermesztésre, elárulta, hogy az  aphen és a pink rock fajtákat termesztik, amelyek kissé  rózsaszínes és nagyon ízletes paradicsomok.  Mindkét fajta egészen őszig terem. A tavaly decemberben szedték ki az utolsó töveket,  még szilveszterkor is volt paradicsomuk.
– Nagyon sok munka van vele. A férjem délelőtt a piacon van, délután pedig a fóliasátorban dolgozik. A termést a ludasi, a marosújvári és az aranyosgyéresi piacon értékesítjük. Megéri vele foglalkozni,  mert annak ellenére, hogy sok a kiadás, megtérül a munka. Ötszáz mag (egy csomag) 340 lejbe kerül. A hibrid magok nagyon drágák, de a termés nagyon jól eladható. 
A Farkas családban  egy lány és két fiú nőtt fel. A lányuk Marosszentgyörgyön él, tanárnő, három kislány édesanyja.  A fiúk – Farkas György és Farkas Balázs – még nincsenek megnősülve. Az egyik Chicagóban él,  a kisebbik is ott végezte az egyetemet,  Budapestre költözött, bankszakemberként dolgozik.