Makkai Ádám: MINT ANTIK ISTEN…

Mint antik Isten nesztelen ha lépked,

de nem keresve lugasok homályát,

a tereken, s az oszlopok során át

a Főtemplomhoz ért a csöpp kíséret

          élén a Mester. Megfeszítve vállát,

          ment emelt fővel, mint kit baj nem érhet,

          s csak nézte még, hogy félve mind kitérnek,

          akiknek lelkin érc-nyugalma átlát.

„Arany…! Szövet…!” Rikácsoló kufárok

között lesújtva büntetett a korbács

hogy jajjal iszkolt mind, a rút parázna.

           S azóta, mintha álmaimba’ rázna

          egy régi bűnt verssé lehető tolmács,

          én, ember, Krisztus ostorára várok.

*2020. január 18-án, életének 85. évében Budapesten elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje. Makkai János újságíró, politikus és az író, színésznő Ignácz Rózsa fia. Sokat tett a magyar költészet és irodalom nemzetközi megismertetéséért.