Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
2021-11-08 17:19:55
- Mózes Edith
A nemzeti újrakezdés éve
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) a jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel online szervezte meg a többéves hagyományokra visszanyúló tudományos konferenciáját Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel, folyó év november 4. és 6. között.
A rendezvény megnyitóján Csóti György, a KJI igazgatója kijelentette: a Kisebbségi Jogvédő Intézet jelenleg a külhoni magyarság pillanatnyi megmaradásáért küzd, de elsősorban a meglévő, a nemzetközi szerződésben szerepelt jogok betartatásáért dolgozik.
Kárpátalján tragikus, Erdélyben és a Felvidéken kritikus a magyarság helyzete
– Nehéz szívvel, de azt kell mondani, hogy Kárpátalján a magyarság helyzete tragikus, Felvidéken és Erdélyben kritikus, a Vajdaságban biztató, Drávaszögön és Muravidéken pedig elfogadható – mondta egyebek mellett Csóti György. Hozzátette: az utóbbi három régióban is vannak kisebb-nagyobb gondok, de ezek nem rendszerszintű problémák.
Elmondta, az intézet négy kiemelt témával foglalkozik: az erdélyi Beke István és Szőcs Zoltán ügyével, az erdélyi restitúcióval, a felvidéki kárpótlás kérdésével, valamint a kárpátaljai magyarság helyzetével.
A kisebbségi jogok érdekében folytatott harc egyik vezéralakjának nevezte Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, az Országház volt elnökét, majd felkérte, nyissa meg a konferenciát.
A nemzeti kisebbségek ügye európai ügy
Szili Katalin szerint a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. A miniszterelnöki megbízott kijelentette: az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzeti identitással. A Magyarország által kitűzött célok között kiemelt prioritást élvez a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása.
Kalmár Ferenc miniszteri biztossal közösen kidolgoztak egy ötpontos javaslatot A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei Európában címmel. Ebben hangsúlyozzák azt, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy; az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól; a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog; az identitás védelmének megvalósításához szükséges mind az egyéni, mind a kollektív jogok biztosítása; egy állam területén élő nemzeti kisebbségek alkotó elemei az adott államnak. Kiemelték továbbá az alapelveken túl a nemzeti identitás védelmének mint ötödik generációs alapvető jognak az elismerését.
Kalmár Ferenc miniszteri biztos a magyar Európa tanácsi elnökség kisebbségjogi vonatkozásairól beszélt.
Egyes ukrán politikusok nyíltan uszítanak a magyar közösség ellen
Az eseményen a kárpátaljai magyarok helyzetéről a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai-kommunikációs titkára, Darcsi Karolina beszélt. Véleménye szerint az elmúlt években gyakorlatilag azokat a jogokat vonták (és vonják) vissza a helyi magyaroktól, amelyeket még a független Ukrajna megalakulásakor kaptak meg.
Kijelentette: a kárpátaljai magyarok jogszűkítése gyakorlatilag dominóelvszerűen indult meg, a folyamat legkritikusabb lépéseit a sokak által vitatott államnyelvtörvény, az oktatási törvény, valamint a 2018-as decentralizációs törvény jelentette. Utóbbi eredményeként a legnagyobb magyarlakta járás közigazgatásilag is kisebbségbe került.
Azt mondta, a két ország közti diplomáciai viszony már odáig fajult, hogy egyes ukrán politikusok nyíltan mernek uszítani a magyar közösség ellen, de nem szűnt meg a pályázók, képviselők, pedagógusok vagy egyéb értelmiségek vegzálása sem, és a felméréseik szerint a magyarellenes megnyilvánulások száma már az ezerhez közelít. Olyan durva esetekkel is találkoznak, mint a KMKSZ székházának felrobbantása, vagy éppen a legutóbbi eset, Forró Krisztiánnak, a szlovákiai egységes magyar párt, a Szövetség elnökének minapi kitiltása az országból.
Szolidaritás Forró Krisztiánnal
Egyébként nyilatkozatot is megfogalmaztak a Forró Krisztiánt ért jogsértésről, amelyben kifejezik szolidaritásukat vele, egyben reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy Ukrajna, amely immár az Európai Unió társult tagjának minősül, mielőbb rálép arra az útra, amelyben a Magyarországgal kötött 1991-es alapszerződés szellemisége lesz az irányadó.
„Hihetetlen, hogy a 21. században a nemzetek Európájában ilyesmi megtörténhet”
A rendezvényen a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán is röviden felelevenítette meghurcolásuk történetét. A két székelyföldi fiatalt 2018 júliusában öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bukaresti legfelsőbb bíróság. A vád: terrorista cselekmények, illetve terrorista cselekményekre való felbujtás volt.
Beke István kijelentette: az igazi terrorizmus az a félelem, amit egy politikai rendszer kelt az ürügyeinek az igazolása érdekében. Véleménye szerint nem nekik kellene feltenni a kérdést, hogy mi történt, sokkal inkább azoktól az érdekcsoportoktól kellene megkérdezni, akik az egész ügyet kitalálták, és a forgatókönyvet megírták.
Szőcs Zoltán többek közt azt mondta: „a mai napig nem hiszem el, hogy a 21. században, a nemzetek Európájában ilyen megtörténhet, hogy embereket koholt vádak alapján börtönbe lehet juttatni”.
Kijelentette: bízik abban, hogy Strasbourgban igazságot szolgáltatnak. A Kisebbségi Jogvédő Intézet jogásza, Korom Ágoston bejelentette: az elkövetkező hetekben az uniós jogra alapozott kártérítési pert fognak indítani az ügyben.
A hivatalos szlovák politika szerint a Benes-dekrétumoknak nincs hatásuk a társadalomra
A konferencián Keszegh Tünde komáromi jogász részletesen ismertette, hogy a Beneš-dekrétumok érvényesítése következtében mintegy 200.000 embert akaratuk ellenére üldöztek el szülőföldjükről, telepítettek ki Csehországba, illetve az úgynevezett lakosságcsereként leplezett eljárás során Magyarországra. Bár a hivatalos szlovák politika szerint a dekrétumoknak nincs hatásuk a társadalomra, másként látják azok a károsultak, akik ma már más ország állampolgárai, és a szlovák törvények értelmében kárpótlást nem kaphatnak, vagyonukat vissza nem igényelhetik, mert erre csak a szlovák állam állampolgárainak van joguk.
***
A háromnapos konferencia első napján külső előadók tartottak előadásokat, délután a Kitekintés a nagyvilágba című blokkban angol nyelven adtak elő.
A második napon az intézet külhoni partnerei számoltak be az aktuális helyzetekről, sikerekről és kudarcokról egyaránt. A konferencia utolsó napján PhD-hallgatók és fiatal kutatók lehetőséget kaptak arra, hogy beszámoljanak kutatási eredményeikről.
A konferencia a magyar kormány, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
