A magyar szabadság egy és oszthatatlan

Inkább karácsonyra emlékeztető idő fogadta azokat, akik a Székely Vértanúk emlékművénél kívántak részt venni az RMDSZ március 15-i ünnepségén.

Fotó: Nagy Tibor

Inkább karácsonyra emlékeztető idő fogadta azokat, akik a Székely Vértanúk emlékművénél kívántak részt venni az RMDSZ március 15-i ünnepségén. A szavalatokkal, dalokkal, kórusművekkel színesített rendezvényen Victor Ponta román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét. Bárczi Győző kormánybiztos, illetve dr. Nagy Zoltán Árpád csíkszeredai konzul olvasta fel.

Lőrincz János református esperes és Oláh Dénes római katolikus főesperes adta áldását az egybegyűltekre.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint március 15. üzenete az, hogy a magyar szabadság egy és oszthatatlan. – Mi marosszékiek, akik bizonyítottunk a történelem során, s véráldozatot is hoztunk akár ’48-ban, akár 1956 után, akár ’89 decemberében, vagy ’90 márciusában, azt akarjuk, hogy ne legyen soha többé véráldozat, de azt a verejtékes harcot, amit 1990 óta folytatunk, és amely azt jelenti, hogy mindennap próbálunk pluszjogokat kivívni a magyar közösségnek, tovább kell folytatni. Nagyon fontos, hogy az alkotmány módosítása során román honfitársaink megértsék, nem ellenük van az a javaslatunk, hogy ne legyen Románia nemzetállam, hiszen nem nemzetállam; hogy regionális nyelv legyen a magyar, hiszen ez egy valós értékünk; és nem mások ellen van az az igény, hogy államalkotó tényező legyen a magyarság és a többi nemzeti közösség, hiszen együtt élt és harcolt a román és a magyar nép 1848-ban. Hogy utána megosztottak a nagyhatalmak? Tanuljunk ebből, és most ne egymás ellen próbáljuk felhasználni azokat az érveket, amelyeket akkor a nagyhatalmak is felhasználtak a románok és a magyarok ellen!

Kelemen Atilla megyei elnök az idén is kalapot emelt a marosvásárhelyiek előtt, Marosvásárhelyt az egyik legbátrabb magyar városnak nevezve ’56-tól a megyésítésen át 1989-ig és 1990-ig.

Deák Ferencet idézte, aki megpróbálta megálmodni azt a Magyarországot, amelyet a kiegyezés után sikerült megvalósítani, és aki azt mondta: nem engedünk a 48-ból! Kelemen Atilla szerint a történelmi valóság akkor ér valamit, ha a mai életünkben is hasznossá tehetjük a tapasztalatokat.

– A „Nem engedünk a 48-ból” mondásból nekünk ma azt kell tudni, hogy nem engedünk a széthúzásnak. Nem engedünk a nem együvé tartozásnak. Nekünk, erdélyi magyaroknak a legértékesebb drágakövünk éppen ez az egység. Ez az egység, amit itt ma is bizonyítunk, hiszen ebben a zimankós időben is itt vagyunk, és hitet teszünk arról, hogy nem engedünk a megosztásnak. Ezt kell nekünk tudni, ezt kell nekünk mindennap gyakorlatba ültetni – hangsúlyozta az RMDSZ megyei elnöke.

Peti András, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke március 15-ét a modern magyar társadalom születésnapjának nevezte, és arról beszélt, hogy évről évre emlékeznünk kell a márciusi ifjakra, a forradalom és szabadságharc áldozataira.

Az RMDSZ rendezvénye a Szózattal kezdődött, a magyar és a székely himnusz eléneklésével, illetve koszorúzással zárult.