Sorozatunkban a magyar és magyar származású Nobel-díjas tudósokat mutatjuk be olvasóinknak
9. Milton Friedman
Milton Friedmant nem szokás a magyar származású Nobel-díjasok közé sorolni, pedig szülei a történelmi Magyarország területén születtek, egymás közt magyar anyanyelvükön beszéltek. Milton Friedman Czeizel Endrének írt levelében ezt meg is erősítette: „Szüleimet mindig magyarnak tartottam.” Milton Friedman ezért inkább besorolható a magyar származású Nobel-díjasok közé, mint például Robert Bárány.
Milton Friedmannak csak a szülei ismertek kielégítően. Az apa a születésekor a Jenő és Saul nevet kapta. 1878-ban Beregszászon látta meg a napvilágot, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchián belül, a történeti Magyarország észak-keleti részén elterülő Bereg vármegye székhelye volt. Trianon után Beregszász is Csehszlovákia része lett. A II. világháború után a Szovjetunióhoz került, végül a Szovjetunió összeomlását követően, jelenleg Ukrajnában van, ahol a korábbi Beregszász a Beregovo (Berehovo) nevet kapta.
A Nobel-díjas tudós édesanyja Beregszászon született. Családi neve Landau volt, míg a születéskor a magyar Sára és Etelka (Ethel) keresztnevet kapta. Három nővére már korábban az USA-ba emigrált, az ő biztatásukra 1895-ben, tehát 14 évesen követte őket. Ők is Brooklynban laktak. Varrónőként dolgozott és közben a bevándorlók számára létrehozott esti iskolában tanulta meg új hazájának nyelvét.
A két fiatal Brooklynban találkozott. Korábban nem ismerték egymást, noha mindketten Beregszászon születtek. Egymásra találásukban magyar-zsidó származásuk és közös szülőhelyük játszhatott szerepet. Négy gyermekük született, az első három: Tillie, Helen és Ruth lány volt. A negyedik lett fiú, Milton, ő 1912. július 31-én született Brooklynban.
A család a kisfiú 13 hónapos korában, tehát 1913-ban Brooklynból a New York-tól 20 mérföldre található Rathway-ba költözött. Boltjuk és lakásuk ugyanazon házban volt. A szülők a gyerekek miatt otthon is igyekeztek az angol nyelvet használni, de egymás közt (különösen, ha azt akarták, hogy a gyerekek ne értsék meg beszédük témáját) magyarul társalogtak. A bevándorlótársaikkal is magyarul vagy jiddisül beszéltek, noha az apa tudott németül is. A gyermekek ezért csak néhány magyar szót értettek meg.
Milton Friedman az elemi és középiskoláit Rahtwayban végezte, tanárai biztatására egyre nívósabb iskolákban és mind rövidebb idő (vagyis két osztályt egy év) alatt. 16 éves korára befejezte középiskoláit, közben a helyi könyvtárnak is törzstagja lett.
Kiváló tanulmányi eredményének köszönhetően 16 évesen, ösztöndíjasként a New Brunswick-i Rutgers Egyetemre került, amit 1928 és 1932 között végzett el. Megélhetésének anyagi feltételeit a tanulás mellett vállalt részállásokkal meg üzleteléssel maga teremtette elő. Mindez azért is említést érdemel, mivel éppen erre az időre esett a gazdasági világválság. Az 1766-ban alapított Rutgers Collegiumban kiváló professzorok tanítottak, az ő biztatásukra fordult érdeklődése a közgazdaság felé, noha korábban biztosítási statisztikus akart lenni. Az egyetemi tanulmányait 1932-ben a Chicagói Egyetemen folytatta, az ottani Közgazdasági Intézetbe került, ahol tanított és kutatómunkát végzett. Itt doktorált 1946-ban, és még ugyanebben az évben egyetemi tanári kinevezést kapott.
Rose Director 1932-ben találkozott Milton Friedmannal a Chicagói Egyetemen, de a közöttük egyre mélyülő érzelmi kapcsolat ellenére csak doktorátusuk és anyagi biztonságuk megszerzése után vállalkoztak házasságra, 1938. június 25-én.
A háborús éveket a Szövetségi Kormányzatnál töltötte, és segédkezett a pénzügyminisztériumban. 1942-ben ő volt az, aki a pénzügyminisztérium szóvivőjeként a keynesiánus adópolitikát ajánlotta. 1943-ban a Columbia Egyetemre került, ahol matematikai statisztikával, fegyvertervezési problémákkal és hadi taktikával foglakozott. 1945-ben beadta doktori disszertációját a Columbiára. 1946-ban kapta meg a doktori címét (PhD). 1945 és 1946 között a Minnesotai Egyetemen tanított. 1946-ban elfogadta a Chicagói Egyetem meghívását, hogy ott közgazdaságtant tanítson. A következő 30 évet Chicagóban töltötte. Ott kiépített egy olyan kört, melynek később számos Nobel-díjas közgazdász volt a tagja.
A Nixon-adminisztráció alatt az önkéntes hadsereg visszaállításának lehetőségét vizsgáló bizottság tagja volt. 1973–1974 között Pinochet chilei diktátor gazdasági tanácsadójaként dolgozott.
1976-ban kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért. 1977-ben vonult nyugdíjba a Chicagoi Egyetemről. Feleségével San Franciscóba költöztek. Az 1980-as elnökválasztási kampányban Ronald Reagan mellett nem hivatalos tanácsadó volt, majd a Reagan-kormányzatot is szolgálta. 1988-ban megkapta a Nemzeti Tudományos Emlékérmet.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
