Lőrincfalván a Székelyföld kapuja

• 2013-07-21 17:56:34

• Menyhárt Borbála

E kapun belépve megérkeztél Székelyföldre – ez a felirat áll a díszes székely kapun, amelyet tegnap délután ünnepélyes keretek között avattak fel a Dózsa György községhez tartozó Lőrincfalva bejáratánál. Az ünnepségre ellátogatott Németh Zsolt, Magyarország külügyminisztériumi államtitkára is, akit, mint kiderült, rokoni szálak fűznek az alsó-nyárádmenti településhez.

Fotó: Iszlai Csaba

E kapun belépve megérkeztél Székelyföldre – ez a felirat áll a díszes székely kapun, amelyet tegnap délután ünnepélyes keretek között avattak fel a Dózsa György községhez tartozó Lőrincfalva bejáratánál. Az ünnepségre ellátogatott Németh Zsolt, Magyarország külügyminisztériumi államtitkára is, akit, mint kiderült, rokoni szálak fűznek az alsó-nyárádmenti településhez.

A vasárnap délutáni rendezvényen részt vett Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, dr. Kelemen Atilla, a térség parlamenti képviselője, Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, valamint a környékbeli önkormányzatok vezetői.

Iszlai Tibor, Dózsa György község polgármestere hangsúlyozta, a Berze László és Berze Katalin faragómesterek keze munkáját dicsérő székely kapu nemcsak a székely népi építészetnek a szimbóluma és a gyöngye, hanem olyan szimbolikus kapu, amely a község, a Nyárádmente kistérség és a Székelyföld bejáratát jelzi. A kapu állításának az ötletgazdája maga a polgármester, aki elmondta, az ötlet már két éve megszületett, viszont mindeddig anyagi okok miatt nem sikerült megvalósítani. A felavatott székely kapu két és fél méter széles, három és fél méter magas. Az önkormányzat valójában egy, a főutat átívelő kaput szeretett volna felállítani, viszont ez a sűrű forgalom miatt nem volt lehetséges, ezért kellett beérniük egy kisebbel, viszont abban mindannyian egyetértenek, hogy valójában nem a méret, hanem ennek szimbolikus értéke a fontos.

– A székely kapu az összetartozás, a magyarság jelképévé vált, jelzi a székely kötelességtudatunkat, gyökereinket, értékeinket – fogalmazott a polgármester. Az avatóünnepség díszvendége, Németh Zsolt elégedetten nyugtázta, mekkora öröm számára látni, hogy a Székelyföldön gombamód szaporodnak a székely kapuk. – Ez a magyar nemzeti közösségnek a kapuja, a Székelyföld kapuja, jelzi, hogy a Székelyföld egy oszthatatlan régió. Lehet, hogy ezt a közigazgatási felosztás nem irányozza elő, de attól még így van, és remélhetőleg idővel a közigazgatásban is tükröződik majd. Hála istennek, hogy ez itt egy élő magyar közösség. A Székelyföld népe nyitott az együttműködésre, a külvilággal való párbeszédre, de egy dolgot mindig elvártunk, azt, hogy tiszteljenek minket, ahogy mi is tisztelettel viszonyulunk másokhoz. Ez a kapu ajtót nyit a jövőbe, hiszen mi, magyarok nem sodródunk az árral, hanem megpróbáljuk megragadni és igazgatni a jövőnket. Van elgondolásunk az erdélyi magyarság jövőjére nézve – jelentette ki Németh Zsolt, majd elárulta, nemcsak nyelvrokonság, hanem vérrokonság is fűzi a lőrincfalvi magyarokhoz, hiszen dédnagyapja egykor református lelkészként szolgált itt, ezért mindig szívesen látogat el az alsó-nyárádmenti településre.

Borbély László beszédében rámutatott, ez a székely kapu jelzés azoknak, akik megkérdőjelezik Székelyföld létét, hiszen Székelyföld volt, van és lesz. Egyrészt az itt élők felé, hogy érezzék, hová tartoznak, másrészt pedig a hatalom irányába, hogy megértsék, ez egy olyan régió, amely megérdemli, hogy saját szimbólumai legyenek, és amikor közigazgatási és más intézkedéseket hoznak, ezt is figyelembe kell vegyék. Borbély László hangsúlyozta, az a tény, hogy az avatóünnepségen jelen vannak a Hargita, valamint a Kovászna megyei tanácsok elnökei, jelzi, hogy mi, székely magyarok egyek vagyunk. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő szóvá tette, hogy sajnos folyamatosan harc zajlik a kapuépítők és -rombolók, a táblaállítók és -rombolók, valamint a templom- és iskolaépítők, illetve -rombolók között, viszont ha ez a nép ezer éven át meg tudta védeni a kapuit, amelyeket épített, akkor ez ezután is sikerülni fog – adott hangot optimizmusának a parlamenti képviselő, aki rombolóknak nevezte azokat a gépkocsivezetőket, akik a magyar jelképeket látva dudálni kezdtek, megzavarva ezzel az ünnepséget.

Borboly Csaba szerint a Lőrincfalván felállított kapu a remény jelképe, amely mindannyiunk tudatában ott kell legyen, hogy meg tudjunk maradni. – Bízom abban, hogy ha Maros, Hargita és Kovászna összefognak, olyan lehetőségeket teremtünk, hogy az unokáinknak is érdemes lesz itt megmaradniuk – fejtette ki bizakodva Borboly, majd Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke egy méretes székely zászlóval ajándékozta meg a polgármestert és a községet. Dászkel László a Nyárádmenti Leader Egyesület nevében szólalt fel, majd Simon Béla református lelkipásztor áldása következett. Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a szimbólum egyértelművé teszi, hogy a Nyárádmente a Székelyföld részét képezi, ez a székely kapu szimbolikusan Maros megyét a Székelyföldhöz kapcsolja. – Rendkívül fontos, hogy a regionális önazonosságtudat erős legyen, hiszen csak akkor beszélhetünk erős régióról, ha az itt lakók önazonosságtudata szilárd. Meggyőződésem, hogy a szimbólumoknak, mind a székely kapunak, mind pedig a székely zászlónak megvan a maguk jelentősége, a megerősödést szolgálják. Hargita, Kovászna megyében a Székelyföld-„brand” építése évek óta erőteljesen folyik, azt gondolom, jó nekünk ehhez csatlakozni – fejtette ki az RMDSZ megyei elnöke.

Díszpolgári cím Bálint Károly szobrászművésznek

A székelykapu-állításra valójában egy háromnapos rendezvénysorozat fő mozzanataként került sor, július 18–21. között ugyanis testvértelepülés-találkozót szerveztek Lőrincfalván. Ez alkalommal jelen voltak a két magyarországi, az újlőrincfalvi, valamint a bakonycsernyei testvértelepülések képviselői, és tegnap írták alá a testvértelepülési megállapodást a szerbiai Magyarcsernyével, mivel úgy gondolták, gyümölcsöző lenne egy délvidéki, ugyancsak szórványtelepüléssel kapcsolatot kialakítani. Szintén tegnap délután, munkássága elismeréseképpen díszpolgári címmel tüntették ki Bálint Károly szobrászművészt, Lőrincfalva szülöttjét.