Limes-kutatás megyénkben

A Maros Megyei Múzeum munkatársai a Nemzeti Kulturális Alap Adminisztrációja (AFCN) és a Maros Megyei Tanács támogatásának köszönhetően az idén kutatásokat végeztek az ókori római birodalom keleti határvonalán. Kedden délben a Kultúrpalota Tükörtermében Pánczél Szilamér régész számolt be az eddigi eredményekről.

Fotó: Vajda György

A Maros Megyei Múzeum munkatársai a Nemzeti Kulturális Alap Adminisztrációja (AFCN) és a Maros Megyei Tanács támogatásának köszönhetően az idén kutatásokat végeztek az ókori római birodalom keleti határvonalán. Kedden délben a Kultúrpalota Tükörtermében Pánczél Szilamér régész számolt be az eddigi eredményekről.

Mint ismeretes, Kr. u. II. sz. elején Traianus császár csapatai bevonultak Daciába és a Kárpátokig kitolták a Római Birodalom határait, amely falakból, őrtornyokból és segédcsapat-táborokból, azaz castrumokból és az ehhez tartozó civil településekből, a vicusokból állt, védelmi rendszerrel erősítették meg. A limes leglátványosabb szakasza a britanniai Hadrianus fal, amely az elsők között került az UNESCO világörökségi listára. Mivel a limes-vonal több európai országon is átvonult, a kutatással foglalkozó intézmények kezdeményezték, hogy a kínai nagy falhoz hasonlóan egységesen kutassák és terjesszék fel az említett listára. Németországban például már 550 km-t sikerült védelem alá helyezni. Ismert volt az is, hogy több castrum található Maros megyében, melynek dokumentálását a megyei múzeum munkatársai vállalták fel. Segítségükre voltak a Pécsi Légirégészeti Téka munkatársai, akiknek köszönhetően légi felvételek készültek, illetve az ELTE Geofizikai Intézetének munkatársai, akik geomágneses és elektromos ellenállás méréseket végeztek. Az ún. keleti limes átfogó kutatása 2008-ban kezdődött, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen Jádtól (Beszterce-Naszód megye) Marosvécsen keresztül egészen a Bereckig (Kovászna megye) kutatásokat folytatnak. Megyénkben Maros-vécsen, Sóváradon és Mik-házán azonosítottak római katonai tábort és hozzá tartozó településeket, ahol az ásatások nyomán épületmaradványokat és értékes leletanyagot találtak. A Görgény völgyében és a közeli hegyek tetején őrtornyokra is bukkantak. Ezek közül a helyi önkormányzat támogatásának köszönhetően remélhetően újjáépítik a libánfalvi tornyot. Hasonló építmény állt a Tompa-tetőn, a Szakadát váránál vagy az alsóköhéri Pogar-hegyen is. Marosvécsen 60 cm-es alapozással rendelkező út vonalát is beazonosították, és Mikházán is előkerült egy szakasz.

A múzeum munkatársai a továbbiakban – az anyagi lehetőségek függvényében – folytatják a kutatásokat, de be szeretnék vonni a helyi közösségeket is, hiszen nagyon fontos ezeknek a régészeti lelőhelyeknek a megőrzése, konzerválása és nem utolsósorban az értékesítése idegenforgalmi látványosságként. Már folyamatban van az említett helyekhez vezető turistautak jelzése, feltérképezése. A munkálatok folyamatát, a projekt előmenetelét az érdeklődők a www.limesdacicus.rowww.limesdacicus.ro honlapon követhetik. A legérintetlenebb a mikházi castrum és a vicus, így azt tervezik, hogy ott régészeti parkot alakítanak ki. A terv része – a Csűrszínházi Egyesülettel közösen – a jövő évi mikházi római napok megszervezése is, ahol megpróbálják „élőben” bemutatni a kort.

Pánczél Szilamér kifejtette, ezek a létesítmények is a világörökség részei lehetnek, ugyanis egy világtörténelmi kort illusztrálnak, s ezzel közelebb hozzák az egyetemes kultúrát. Ezért kötelességünk feltárni és ápolni ezt az örökséget.