Lesz-e pálfordulás?
2022-12-26 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Törökország geopolitikája
Február 24-én robbant ki az orosz–ukrán háború, és azóta Törökországnak több fontos szerepe is volt a két ország közötti tárgyalásokban. Béketárgyalásokat szerveztek ott, Törökország közbenjárásával született meg gabonaexportról szóló megállapodás, szintén a törökök hoztak tető alá egy 300 fős túszcserét is. Mindez azt mutatja, hogy Törökország egyfajta kettős ügynök szerepet akar játszani, amivel elősegítheti a békét. Ennek ellenére sokan tartanak attól, hogy egyszer meggondolja magát, és átáll a Vladimir Putyin vezette Oroszország oldalára.
Tagadhatatlan, hogy Törökországnak központi szerepe van a világpolitikában, ami a földrajzi elhelyezkedéséből is adódik, mutatott rá dr. Pénzváltó Nikolett, Törökország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutatási Intézetének kutatási vezetője. A kontinensek és civilizációk kereszteződésében fekvő ország a mostani háborús helyzetben is azon fáradozik, hogy megtalálja az egyensúlyt, és jó kapcsolatot ápoljon mindkét féllel, annak reményében, hogy minél hamarabb megszületik a békéről vagy legalább a tűzszünetről szóló megállapodás. Ám nem kell Törökország szerepét túlmisztifikálni, hiszen Anakarának is érdeke, hogy minél hamarabb béke legyen.
Törökország a jelenlegi „kettős ügynök” szerepével azt próbálja demonstrálni, hogy az ország erős és különleges, illetve képes arra, amire más államok nem, vagyis tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, mondotta a szakember. A török kormányzat abban reménykedik, hogy ez hosszú távon a külpolitikai mozgásterét is növeli. Ankarának fontos, hogy megőrizze a semlegességét, hiszen mind Ukrajna, mind Oroszország fontos partnere. Előbbivel az ipari együttműködés, utóbbival az energiavásárlás miatt ápol jó kapcsolatot. Pénzváltó Nikolett nyomatékosította, hogy Törökország úgy tudja fenntartani a jó kapcsolatot Oroszországgal, hogy ez nem befolyásolja a NATO-val vagy az Európai Unióval való viszonyát.
A relatív jó kapcsolat ellenére vannak kisebb-nagyobb konfliktusok Törökország és a többi NATO-tagállam között, ezért többen felvetették azt az eshetőséget, hogy az ország egyszer csak hátat fordít a NATO-nak. Ám ennek jelenleg nincs semmilyen jele, mondta a Törökország-szakértő. A törökök pontosan tudják, hogy mennyire értékesek az Észak-atlanti Szövetség számára. Elég csak ránézni a térképre, és mindenki láthatja, hogy mennyire konfliktusokkal terhelt területen fekszik Törökország. Nemrég még háború dúlt Grúziában, Szíriában, Irakban, most pedig Ukrajnában. Egy ilyen környezetben, az orosz fenyegetés árnyékában a törökök mindenképpen értékelik azt a védelmet, amit a NATO nyújt számukra. A másik oldalról nézve pedig a NATO számára is értékes Törökország, hiszen a NATO második legnagyobb erejével rendelkezik, illetve az ország kulcsfontosságú geopolitikai helyen van, a törökök őrzik a NATO délkeleti szárnyát.
Ha Törökország tető alá tudna hozni egy fegyverszünetet vagy a békét, az hatalmasat lendítene a nemzetközi megítélésén, erre a későbbiekben is hivatkoznának a történelemkönyvek. Továbbá visszaigazolást és megerősítést kapna, hogy Törökország a jövőben is szuverén külpolitikát folytathat, hiszen ebben a háborúban is hasznosnak bizonyultak a jó kapcsolatai, mondta dr. Pénzváltó Nikolett.
A szakember azt is hozzátette, Törökországnak az a célja, hogy minél kevesebb legyen a vesztesége a háború miatt, ezért is törekszik a békére. Azonban, ha a helyzet eszkalálódik, és Törökországnak döntenie kell, hogy melyik oldalra áll, szinte biztos, hogy a NATO-t fogja választani, ami annak is az eredménye, hogy a török–orosz kapcsolatokat mindig a konfliktus jellemezte, és számos háborút vívott egymással a két elődállam. Továbbá a korábbi fegyveres konfliktusokban is az ellenkező oldalon állt a két ország. Azt sem kell elfelejteni, hogy korábban éppen a szovjet fenyegetés hatására lépett be Törökország a NATO-ba.
Dr. Pénzváltó Nikolett a háború lezárása kapcsán azt válaszolta, a szakértők arra számítanak, hogy a háború még sokáig elhúzódik. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy tavasz előtt nem lehet béketárgyalásokról vagy tűzszünetről beszélni. Az is kérdés, hogy mit tekintünk a háború végének, vetette fel a kérdést az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási vezetője. Hiszen békére tavasszal sem lehet számítani, legfeljebb tűzszünetre, ami azt jelenti, hogy egy ideig a konfliktus kisebb intenzitású lesz, de nincs kizárva az sem, hogy ha nem sikerül megállapodni, újra előkerülnek a fegyverek.
Egyelőre ebben a kérdésben nem lehetünk túl bizakodók. Ami Törökország szerepét illeti, dr. Pénzváltó Nikolett úgy véli, ezután is azon lesz az ország, hogy elősegítse a békét a két fél között. Az más kérdés, hogy mennyire tud eredményes lenni a közvetítésben.
