A Lendvai Galéria és Múzeum története először jelent meg könyvalakban

A Lendvai Galéria és Múzeum 40 éve címmel bemutatják szombaton a szlovéniai Alsólendván a Muravidék legrégibb kulturális és tudományos intézménye történetét összefoglaló első monográfiát.

A Lendvai Galéria és Múzeum 40 éve címmel bemutatják szombaton a szlovéniai Alsólendván a Muravidék legrégibb kulturális és tudományos intézménye történetét összefoglaló első monográfiát.

Lendvai Kepe Zoltán főmuzeológus, a monográfia szerzője öt éven át gyűjtötte az anyagot, amelyet most a Lyndvamuseum című múzeumi folyóirat ötödik, tematikus száma közöl. A szombati bemutató a lendvai várkastélyban működő múzeum egyik kihelyezett gyűjteményében, a Lendvai Polgárosodás Múzeumában lesz a Fő utcában, 13 órakor – mondta el az MTI-nek a szerző.

A 292 oldalas, több mint 100 fotóval illusztrált kiadvány, mint valamennyi eddigi múzeumi folyóirat vagy katalógus, kétnyelvű, magyarul és szlovénul olvasható. A bevezetőben a szerző leírja, hogy a Lendvai Galéria és Múzeumnak mindig figyelemmel kell lennie a térség multikulturális jellegére. Feladata az is, hogy kutassa, dokumentálja és őrizze a magyar nemzeti közösség kulturális örökségét.

A múzeumi munka 1973-ban kezdődött a Munkásegyetem, később a Népi Egyetem keretein belül. A múzeum mai helyén 1968-ig általános iskola működött, majd néhány évig az épület üresen állt, a múzeum önálló intézményként 1996-tól működik. Az intézmény 2012 decemberében olyan státust kapott, amely alapján a programokat ezután a szlovén kulturális minisztérium finanszírozza.

A lendvai várkastélyban működő múzeum 40 éve alatt 1300 négyzetméteres területen 7 ezer tárgyat gyűjtöttek össze és őriznek, 400 kiállítást rendeztek, 90 kétnyelvű – magyar, szlovén – könyvet, katalógust adtak ki angol, német összefoglalóval – ismertette a számokat a főmuzeológus.

A várépületben állandó kiállításon mutatják be a bronzkori település régészeti tárgyait, a néprajzi részben a hetési népitextília-gyűjteményt, a kisebb kőtárban, a lapidáriumban a vár körül talált faragványokat, szakrális bronzkori kőszobrokat, amelyek átvezetnek a szakrális kiállításra, ott a húsvéti ünnepkör tárgyait láthatják az érdeklődők.

Vár a vártán címmel a törökkori Lendvát mutatják be fegyverekkel, a végvárrendszer szemléltetésével. Ezt az anyagot a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum ajándékozta 2000-ben a lendvai múzeumnak – emelte ki Lendvai Kepe Zoltán.

Két emlékszoba is található a vármúzeumban: az egyikben Gálics István grafikusművész alkotásai, és egy 4 ezer darabos, a világ minden táját felölelő lepkegyűjtemény tekinthető meg. A másik emlékszoba Zala György (1858–1937) szobrászművész, Alsólendva nagy szülöttje – a Millenniumi emlékmű szobrainak alkotója – előtt tiszteleg.

Lendvai kincsek és sorsok címmel tavaly decemberben nyílt kiállítás a múzeumban abból az alkalomból, hogy a várost írásban először 820 évvel ezelőtt említették. 15 tablón emléket állítanak többek között Dervarics Kálmánnak (1827–1904), aki a Lendva-vidék első történetírója volt. Kulcsár György lendvai prédikátor, tanító 1573–74-ben három könyvet adott ki, ezek voltak az első nyomtatott könyvek a történelmi Zala vármegyében, a mai Szlovénia területén. Tablója van Pataky Kálmán világhíres operaénekesnek is, aki 1896-ban született Alsólendván, s a budapesti, a bécsi állami operaházban, majd Argentínában és Chilében szerepelt, és az Egyesült Államokban fejezte be életét.

A szerző értekezik a kiadványban a Lendvai Galéria és Múzeum két kihelyezett gyűjteményéről is. Az egyik a Zsinagóga, amelyben a muravidéki zsidóság története ismerhető meg. Itt kapott helyet Dan Reisinger magyar születésű nemzetközi hírű izraeli festő, grafikus 50 lapból álló Tűztekercsek című sorozata, amelyet a nyáron Lendvának ajándékozott.

A másik gyűjteményt Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása címen a Lendvai Polgárosodás Múzeuma őrzi a Fő utca 52. alatti neobarokk épületben.