2021. december 2., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Green Day

Manapság egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a zöldenergiára és az újrahasznosítható összetevőkre, például a csomagolások tekintetében. Azonban ez a kérdéskör sokkal szerteágazóbb, mint ahogyan azt sokan gondolják. Számos vállalat úgy ítéli meg, hogy túl nagy anyagi ráfordítással jár a környezettudatosság. Pedig ilyen tekintetben is megállja a helyét, hogy a befektetés megtérül.

A vállalkozói hét egyik rendezvénye a Green Day nevű volt, amelyen többek között a környezettudatos építkezésről és a különféle zöldadókról, valamint illetékekről volt szó. Ami az építkezést illeti, vannak olyan épületek, amelyek képesek minimális energia felhasználásával működni, például vizet sem fogyasztanak, legalábbis nem a városi rendszerből. Gogolák Zsolt, a Multinvest igazgatója számolt be arról, hogy az irodaházukban a vizet az esőből nyerik, ezt pedig óriási tartályokban gyűjtik. A vízművek ellenőrei ezt nem hitték el a vállalat embe-reinek, és több alkalommal is lecserélték a vízórát, de az soha nem mutatott fogyasztást, mert az esővíz mindent fedezett. Továbbá a vállalatvezető mesélt a BREEAM minősítésről is. Ezt a rendszert egy angol építés-kutatási szervezet hozta létre, és 2008-ban tette elérhetővé nemzetközi szinten. A BREEAM egy harmadik fél által nyújtott minősítés, amellyel értékelni lehet új építésű vagy nagyobb felújításon átesett épületeket. A rendszer 9 kategóriába csoportosítja a fenntarthatósági kritériumokat, amelyek jellemzően az európai vagy a hazai szabványokat követik. Az eltérő kategóriák határozzák meg az összpontszámot, ami csillag jelzésű minősítési szinteket eredményez. Az új építésű projekteket jellemzően két lépcsőben, a tervezési fázisban és a kivitelezést követően minősítik, míg a meglévő épületek minősítése egy lépcsőben, online felületen keresztül zajlik, és éves megújításra is szorul. A minősítéseket minden esetben egy licenccel és akkreditációval rendelkező BREEAM-minősítővel, illetve céggel kell lebonyolítani, amelyik a minősítő dokumentációkat összeállítja és a minősítő szervnek benyújtja. 

Egy másik érdekesség, amiről szó volt a Green Dayen, az az adózási rendszer például a csomagolóanyagok tekintetében. Ebben a témában Varga Zita Anna, a Green Globe Kft. munkatársa tartott előadást. Tizenöt éve foglalkozik környezetvédelmi menedzsmenttel és szaktanácsadással, valamint immáron több mint ezer céget engedélyeztetett. Az engedélyeztetés során felmérik a vállalat teljes tevékenységét és a környezeti hatásukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megvizsgálják a nyersanyagaikat, a segédanyagaikat és az ebből keletkező hulladékokat. Ezeket próbálják minél kíméletesebb módon rendszerezni. Nem létezik olyan tevékenység, amelynek ne lenne egy környezetvédelmi vonzata. Éppen ezért próbálnak olyan anyagokat választani, amelyek kisebb mértékben gyakorolnak negatív hatást a környezetre, továbbá olyan formában próbálják megvalósítani a raktározást, hogy minél kevesebb hulladékot termeljenek. Ezek már költségcsökkentést eredményeznek az adott vállalkozásnál. Az engedélyeztetésen kívül még illetéket is kell fizetni a Környezetvédelmi Alapnak. Ezekből a leggyakoribb a csomagolóanyagokból származó illeték, ez egyaránt érinti az importőröket és a gyártókat. Elég nagy költséget jelent, főleg egy olyan cégnél, amely havonta akár 30-40 tonna csomagolóanyagot dob piacra. Amennyiben a vállalkozások közvetlenül fizetik ezt az összeget, tonnánként 1200 lejjel kell számoljanak. Érdekes statisztika, hogy Romániában több mint 1 millió aktív cég van, és mindössze 15.000 fizet a Környezetvédelmi Alapnak. Varga Zita Anna elmondása szerint legalább a cégek fele kellene fizessen, de ez távolról sem történik meg. A gond ott van, hogy a becsületes cégek sok esetben nem válnak piacképessé azokkal szemben, amelyek nem is tudnak erről a törvényről, így nem is fizetnek. Ez azért lehetséges, mert csak azokat ellenőrzik, akik mint fizetők már szereplenek a rendszerben, és elég nehéz felderíteni a jelentő- és fizetőköteles cégeket. Ezen kellene változtatni. Erre egy jó módszer lenne a magyarországi példa, ahol termékdíjként szerepel a csomagolóanyag-adó. Ott a gyártókat kötelezik, hogy fizessék meg ezt az adót. Ez a módszer eléggé leegyszerűsíti a dolgokat, hiszen az importőr fizet és minden egyes csomagolóanyag-gyártó, és nem azok, akik csomagolnak. (Egy másik opció az lenne, ha a kereskedelmi kamara vagy a könyvelők tájékoztatnák erről a cégeket.) A csomagolóanyag óriási teher a környezetnek, az össz-hulladékmennyiség 60-80%-áért felelős ez az ágazat.

Green Day rendezvény

Fotó: Nagy-Bodó Szilárd