LAKATOS DOMOKOSNÉ szül. SZÉKELY BÉRES ILONA
Volt egy édesanya, akit nagyon szerettünk, de már nincs velünk, elveszítettük. Jóságát, szeretetét nem feledjük soha, az élet lehet bármilyen mostoha. Ha valami fájt nekünk, velünk szenvedett. Ha boldognak látott, velünk örvendett. Sírt, ha sírni látott, megvigasztalt, ha valami bántott. Már egy éve az égből figyeli lépteinket, és hogy az élet szép, erre sugall minket. Tovább kell menjünk, és éljük életünk, de vele elveszett valami belőlünk. Jutalma legyen örök boldogság a mennyekben, maradjon meg emléke mindannyiunk szívében. Ő nem más, mint a drága édesanya, az erdőszentgyörgyi születésű LAKATOS DOMOKOSNÉ szül. SZÉKELY BÉRES ILONA kelementelki lakos, kinek szép emléke elkísér egy életen át. Nyugodjon békében! Szerettei. (1743-I)