Kovács Apollóniát nótával ünnepelték

Jó hangulatú, vidám és szórakoztató nótaesteken ünnepelték Kovács Apollónia előadóművészt Nyárádremetén és Marosvásárhelyen az elmúlt héten abból az alkalomból, hogy a művésznőt nemrégiben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Jó hangulatú, vidám és szórakoztató nótaesteken ünnepelték Kovács Apollónia előadóművészt Nyárádremetén és Marosvásárhelyen az elmúlt héten abból az alkalomból, hogy a művésznőt nemrégiben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az estek megálmodója, Kali Margit e neves és közkedvelt nóta- és cigánydalénekes előtt kívánt tisztelegni, munkássága felelevenítésével, felcsendítve azokat a dalokat, amelyeket maga a művésznő is nagy sikerrel énekelt. Az est fővédnöke Lokodi Edit Emőke volt.

Generációk nőttek fel úgy, hogy a rádióban mindegyre felcsendült a művésznő vérpezsdítő zenéje. Talán kevesen tudják, hogy Zsil völgyében, Vulkányban született, Nyárádremetén nevelkedett, Kolozsváron végezte a színit, s 1946-ban már Nagyenyeden színésznő. 1949-ben már a Nagyváradi Állami Színházhoz szerződött, 1961-ben települt át Magyarországra. Budapesten élt, férje, Grabócz Miklós rádiós szerkesztő buzdítására kezdett el magyar és cigánynótákat énekelni. Életpályája röviden ennyi, azonban ennél sokkal több az, ami gyönyörködtetett. Több lemeze jelent meg, ezeket ma is féltve őrzik kedvelői. Munkásságát többek között 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2011-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

A művésznő Budapesten él, egy sajnálatos baleset miatt személyesen nem jöhetett el és nem találkozhatott az erdélyi nótakedvelőkkel.

A tiszteletére szervezett nótaesteken Berki László prímás vezetésével a 100 tagú cigányzenekar kamarazenekara muzsikált. Fellépett Madarász Katalin, Koltai László, Barabás Izolda Magyarországról, Kali Margit Marosvásárhelyről, Bordás Cecília Németországból, Kiss László Vajdaságból és Lichtmannegger Tibor Felvidékről.

A telt házas nótaesteken Madarász Katalin – aki sokat énekelt a művésznővel és elbűvölte a közönséget – többek között elmondta, hogy haragszik a magyar közszolgálati rádióra, mert egyáltalán nem sugároznak magyar nótát. Pedig ez a műfaj nagyon sok ember kedvence, és jó lenne, ha a felnövő nemzedékek sajátjuknak éreznék a magyar nótát, népdalt, ami közös kincs, összekötő kapocs az elszakított magyarlakta vidékek között. Nem véletlen, hogy az előadókat is e szempont szerint hívták meg nótázni.

Ha a művésznő jelen lehetett volna, bizonyára vastapssal ünnepelte volna a közönség. Mivel ez nem valósulhatott meg, üzenetben tolmácsolja a nótakedvelő közönség: Isten éltesse, művésznő!