Korniss Pétert köszöntötték

A kortárs fotográfia egyik legnagyobbjaként méltatták Korniss Pétert az idén nyolcvanéves alkotó Folyamatos emlékezet című életmű-kiállításának csütörtöki megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

Korniss Péter az első Kossuth-díjas magyar fotográfus, a nemzet művésze, Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima díjas művész, korábban a World Press Photo nemzetközi zsűrijének tagja – említett néhányat a fotográfus elismerései közül a tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence hozzátette, a Korniss Péter eddigi öt évtizedes munkásságát bemutató tárlatot végigjárva a látogató szinte más emberként jön ki. Mint hangsúlyozta, Korniss Péter életművében fontos szerepe van az érzelemnek, a művész ezt ráadásul egy univerzális formanyelven tudja megmutatni.

Baán László, a Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte, hogy Korniss Péter személyében egy olyan művészt köszöntenek 80. születésnapja alkalmából az MNG-ben, aki művészete és embersége alapján is kortársaink legkiválóbbjai közé tartozik.

Bartis Attila író, fotográfus hangsúlyozta, hogy a fotográfia legnagyobbjai között számon tartott Korniss Pétert „az első munkáitól kezdve nem tudta félvállról venni senki, és nem véletlenül”. Az elmúlt ötven évben általa elvégzett munka a legkevésbé sem megszállottságra, hanem tudatosságra, sőt szeretetre vall – méltatta a fotográfust.

Mint megjegyezte, mára felmérhetetlen mennyiségű kép árasztja el a világot, mégsem lett több fotóművész. Olyat ugyanis csak kevesen tudnak, mint Korniss Péter, aki arra is képes, hogy fotográfiáival előhívjon egy évtizedek óta bennünk lappangó látens képet – mondta Bartis Attila.

Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, a kiállítás egyik kurátora hangsúlyozta, hogy Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, aki nem csupán fotográfiai sorozatokban, hanem társadalmi folyamatokban gondolkodik.

A kiállítás öt részre bontva tekinti át az életművet: az első egység a hagyományos paraszti világot ábrázoló, hatvanas-hetvenes években készült alkotásokat mutatja be. Ezt követően Korniss Péter érdeklődése az ingázó munkások felé fordult; A vendégmunkás című sorozata a második szekcióban látható.

A következő egység a globalizáció megjelenésének idejét járja körül, majd a negyedik szekció a 2000-es években készült Betlehemesek című sorozatot vonultatja fel: a fotográfust itt elsősorban a hagyomány és a jelen egymásra hatása foglalkoztatta.

Az MNG kiállítására készült, legfrissebb sorozat a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkozik – tette hozzá a kurátor.