2022. július 3., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Egyre zsengébb korban jelentkezik az evészavar

Elég egy pillantást vetni a magazinok fogyókúrás oldalaira, a média által közvetített női ideálra ahhoz, hogy lássuk, hogy a mai társadalomban a vékonysággal azonosítják a szépséget, és sajnos gyakori, hogy az iskolában rendszeresen kigúnyolják azokat a gyerekeket, akiknek a testalkata nem felel meg ennek „az elvárásnak”. Ez is közrejátszik abban, hogy manapság egyre több fiatalnál lép fel evészavar, zömében a fiatal lányoknál, és egyre lejjebb tolódik az alsó korhatár, az anorexia, a kóros soványság már 10–12 éves kislányokat is érint. A média, de akár a játékok is torz testképet sugároznak a kislányoknak, hiszen a tévében látott női ideál csontsovány, akárcsak a Barbie- babák. Az evészavarokról, azok veszélyeiről dr. Lukács Márton Réka pszichológussal, a Sapientia EMTE oktatójával beszélgettünk. 

Nemrég még www jelzővel illették az evészavarokat, azaz olyan rendellenességként emlegették, ami elsősorban a fehér nyugati nőkre (white western women) jellemző, ellenben manapság a statisztikák már egyértelműen arra utalnak, hogy nem feltétlenül csak a fehér bőrű, nyugati kultúrában élő nők küszködnek ilyen problémákkal – jegyezte meg a szakember. Mint mondta, annak ellenére, hogy többnyire a nőket érintő problémaként emlegetjük az evészavarokat, ez nem fedi teljes egészében a valóságot, ugyanis egyre több férfit érint, főleg a sportolókat, illetve a homoszexuálisokat, akiknél a feminin jelleg fokozottabban hangsúlyozódik. A két leggyakoribb evészavar az anorexia, valamint a bulímia, az előbbi elsősorban serdülőkorban jelenik meg. Manapság egyre inkább felgyorsul az éretté válás folyamata, a lányoknál előre hozódott az első menstruáció, akárcsak a szexuális élet elkezdésének az időpontja, állítólag tízévente egy-két évvel tolódik korábbra. Ma már előfordul, hogy elemi osztályos, harmadikos-negyedikes kislányoknál megjelenik a menstruáció, nagyon korán elkezdődik a prepubertáskor. Az anorexia esetében is egyre lejjebb tolódik az alsó korhatár, már 10–12 éves kislányokat is érint. Dr. Lukács Márton Réka rámutatott, az anorexia egyik legjellemzőbb tünete a kóros soványság – akár 15 százalékos súlyvesztés is felléphet –, ugyanakkor a testsúllyal való állandó foglalatoskodás, az elhízástól való rettegés. Annak ellenére, hogy az anorexiás személy nagyon sovány, magát kövérnek látja, tehát a torz testkép is jellemző erre a zavarra. 

Míg az anorexia a serdülőkorú lányokat érinti leggyakrabban, a bulímia inkább a fiatal felnőttek körében fordul elő, elsősorban a családi fészket elhagyó lányoknál, 18–20 éves kor körül. Rájuk a kontrollvesztés jellemző, naponta vagy heti több alkalommal falási rohamaik vannak, valamiféle feszültség miatt gyúrják magukba az ételt, esetleg édességet, majd az elhízás elkerülése érdekében különböző eszközökkel, önhánytatással, hashajtók szedésével vagy extrém fizikai megerőltetéssel, túlzásba vitt sportolással igyekeznek kompenzálni. A bulímiásoknál is megjelenik az alakkal való állandó foglalkozás, az önértékelés pedig ehhez kötődik. A pszichológus megjegyezte: míg az anorexiásoknál egyértelmű a kóros soványság, a bulímia azért is nem annyira feltűnő, és sok esetben rejtve is marad, mert bármilyen tápláltsági állapotban előfordulhat, lehet az egyén teljesen normál testalkatú, vagy akár túlsúlyos is. Az anorexiáról ugyanakkor tudni kell, hogy rendkívül veszélyes, ugyanis igen magas az elhalálozási arány. Ha az anorexiában szenvedő egyén nem jut időben segítséghez, gyakran olyan hiányok, illetve ezek következtében olyan szövődmények lépnek fel a szervezetben, amelyek miatt életét veszti. 

Dr. Lukács Márton Réka


A családból hozott és a médiából sugárzó minta 

Az evéssel kapcsolatos rendellenességek pszichoszomatikus zavarokra utalnak, a meg nem oldott lelki problémáknak testi szinten való megnyilvánulásai. Éppen ezért ezeknek számos oka lehet, a média hatásán kívül a családi konfliktusok, a nagyon védelmező szülők, a családon belüli szerepek összemosódása is hozzájárulhat, de nem állapítható meg egyértelmű ok-okozati viszony. Dr. Lukács Márton Réka szerint általában több tényező áll a háttérben, egyrészt lehet genetikai hajlam, ugyanis vannak arra vonatkozó kísérletek, hogy az anorexiások, illetve a bulímiások esetében a genetikai hajlam fokozottan jelen van. Ugyanakkor szerepet játszhat a transzgenerációs átörökítés, azaz a minta, amit otthon látunk. Keringett egy bejegyzés a közösségi hálón, amelyben a kislány szereplő azt látja, hogy az édesanyja mindig ideges lesz, amikor rááll a mérlegre. Az anyák átadhatják a saját testképükkel kapcsolatos mintát a lányaiknak. Ugyanakkor arról is születtek vizsgálatok, hogy azokban a családokban, ahol az apának is különösen fontos a megjelenés, ott még jobban odafigyelnek a gyerekek is a saját külsejükre – jegyezte meg a pszichológus. Mindezek mellett pedig ott a média, a reklámok, a különféle internetes oldalak, ahonnan az árad, hogy a nádszálvékony test-alkat a szép. Kislányként a Barbie-babák, kamaszkorban az egyes csatornákon visszaköszönő vékony testalkatú celebek jelenthetik a követendő példát. A „trendi testalkatot” el lehet érni, de sajnos „csatolmányként” megjelenhet az evészavar. 

Mint mondta, a médiából áradó tartalmak akár azt is el tudják hitetni az emberekkel, hogy pár nappal a szülés után a celebek egyből visszanyerik a várandósságot megelőző időszakbeli testalkatukat. Ennek kapcsán a pszichológus egy másik, az állapotos nőknél jelentkező evészavarra is felhívta a figyelmet. A pregorexia nervosa szintén táplálkozási zavar, amikor a leendő édesanya képtelen elfogadni a várandóssággal járó pluszkilókat, és nem szedi a szükséges vitaminokat, szigorú diétát folytat, hogy terhessége alatt is megőrizze vonalait, valamint, hogy a szülést követően minél hamarabb visszanyerje leánykori alakját. Legtöbbször azok a nők esnek a pregorexia áldozatául, akik már a terhesség előtt is küzdöttek valamilyen evészavarral. Viszont a magzatra nézve ennek óriási veszélyei lehetnek, ugyanis a hiányos tápanyagbevitel veszélyezteti a méhen belüli egészséges fejlődését. Ezek a kismamák gyakrabban adnak életet kis súlyú újszülötteknek, többször fordul elő veszítés, illetve a baba fizikailag és mentálisan alulfejlett lehet.


Egy csúfolódó megjegyzés is elindíthatja a lavinát

A pszichológus rávilágított: sajnos előfordulhat, hogy túlsúllyal küszködő gyerek a testsúlyára vonatkozó megjegyzések, csúfolódások miatt kezdi megtagadni az evést. – Sajnos gyakran az előszobája az evészavarnak, amikor egy ducibb gyerekre megjegyzést tesz valaki, onnantól előbb-utóbb anorexiássá válhat. Eleinte lehet, hogy a környezetében lévők visszajeleznek, hogy milyen szépen lefogyott, de sajnos fennáll a veszély, hogy már nem tud megállni a lejtőn, és egyre soványabbá válik. A társadalmi elvárások igen veszélyesek, nézzük csak meg a kirakatokban lévő babákat, amelyek messze nem hasonlítanak a hús-vér női alakhoz. Vannak próbálkozások, reklámok, amelyek arra ösztönöznek, hogy próbáljuk meg elfogadni a testünket; ezekben tudatosan molettebb nőket szerepeltetnek, de sajnos számuk elenyésző azokhoz képest, amelyek a nádszálkarcsú alkatot azonosítják a szépséggel. 

– Manapság nagyon hamar kerül a gyerekek kezébe telefon, így egyre zsengébb életkorban férnek hozzá a különféle internetes tartalmakhoz, ahol ezek a tökéletesnek beállított testalkatmodellek jönnek velük szembe. Magyarországi evés-zavar-kutatók vizsgálták, hogy a nyolcvanas évektől hogyan változnak a tankönyvekben szereplő gyerekalakok, és kiderült, hogy ezek évről évre soványabbak. Aztán ott a Barbie-baba-ideál, amely azt sugallja, hogy vékonynak kell lenni; ez teljesen torz képet sugall a valós női testről. A társadalmi sikerességnek a feltétele lett úgymond az, hogy valaki hogy néz ki. 

Mivel fiatal lányok vesztik életüket az anorexia miatt, mert nem jutnak időben megfelelő segítséghez, felmerül a kérdés, hogy nem veszi-e észre a szülő, hogy baj van, amikor a gyereke már csontsovány. Ennek kapcsán dr. Lukács-Márton Réka rámutatott: sajnos előfordul, hogy a szülő nem akarja látni, hogy mi történik a gyerekkel, ugyanis, ha pszichológushoz viszik, esetleg kiderülnek olyan dolgok a családról, a szülők közötti kapcsolatról, amelyekről nem beszélnének. Gyakori a konfliktuskerülés, a rejtett feszültség a családokban, amelyeknek a tüneteit általában a gyerekek hordozzák. 

Hozzátette, sajnos vannak már anorexiás lányok által működtetett internetes oldalak, ahol például azokat a módszereket népszerűsítik, amelyekkel át lehet verni a szülőket, például a mérlegen súlyosabbnak lehet mutatni a valóságnál – hívta fel a figyelmet a pszichológus, aki szerint a legnagyobb probléma, akár az alkoholistákkal, hogy az evészavarokkal küszködőknek nincs betegségtudatuk, azzal hárítanak, hogy csak egészségesen étkeznek, csak csinosak akarnak lenni, ezért különösen nehéz velük dolgozni. Hozzátette, bizonyos esetekben a fogorvosok is kiszűrhetnék a bulímiásokat, ugyanis például a felmart fogzománc már figyelmeztető jel lehet, ugyanakkor a pedagógusoknak, valamint a szülőknek is fontos szerepük van az időbeni prevencióban. 


Nem szabad túllihegni az étkezést

Dr. Lukács Márton Réka egy másik, az evéssel kapcsolatos jelenségre is felhívta a figyelmet. Szerinte az anyukák hajlamosak túlzott jelentőséget tulajdonítani annak, hogy eszik-e a kisgyerekük eleget vagy sem. A gyerek evészavara sok esetben a szülők közötti diszfunkciót jelzi, egy lázadás a családban rosszul működő dolgok miatt.

– A gyerek háromféleképpen tud ellenkezni a szülők közötti diszfunkcióra: nem eszik, nem beszél, vagy problémái lesznek a kiválasztással, bepisil, bekakil. Ezekbe a szülő nem tud beleszólni, és bizony árulkodó jelek lehetnek. Az anyukáknál azt látom, hogy túllihegik az evés témát, hogy mit és mennyit kell enni a gyereknek, holott nincs olyan, hogy kell, a gyerek tudja, mikor mennyi ételre van szüksége. Arra viszont oda kell figyelni, hogy az étkezések között ne nassoljon, hiszen ha mindig van előtte csipegetnivaló, amivel el tudja verni az éhségét, akkor a főétkezésekkor nem tud enni, ebből cirkusz lesz, és így állandó téma lesz a családban az evés. Nekünk, felnőtteknek sincs mindig ugyanolyan étvágyunk, és ha a gyerek észreveszi, hogy az evés körül mindig feszültség van, akkor előfordulhat, hogy dacból még azért sem fog enni, így próbálja érvényesíteni a saját akaratát, illetve ez később akár szorongást válthat ki benne. A másik fontos szempont, hogy soha ne büntessünk és ne jutalmazzunk étellel – javasolta a szülőknek a pszichológus.

Illusztráció

Fotó: Nagy Tibor