Könyvek fesztiválja a Millenárisban

• 2014-05-09 13:17:53

• Rózsa Mária

Két ünnep közt, húsvét után és május elseje előtt zajlott a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, április 24-től április 27-ig.

Két ünnep közt, húsvét után és május elseje előtt zajlott a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, április 24-től április 27-ig. A hagyomány szerint a Millenáris épületének csarnokaiban, egy újabb bejárat megnyitásával és kint a zöldellő parkban, ahol sátrakban rendezték be a standokat, és bárhol megpihenhettek a könyveket cipelő, többnyire hátizsákos látogatók vagy játszhattak kedvükre a gyerekek. Hetekig készült rá a magyar könyves világ, a könyvkiadók, a könyvterjesztők, de készültek az írók, az itthoniak és a meghívottak, a díszvendégek, az eddiginél sokkal nagyobb számban dedikáló írók, előadók, pódiumszereplők, szinkrontolmácsok. És készültünk mi, az olvasók, akiket évek óta új meg új élménnyel fogadnak a könyvek, a könyvhalmazok, akik bejárhattunk egy óriáskönyvesboltot három napon át, válogathattunk, lapozgathattunk, régi ismerősökkel találkozhattunk és akár elbeszélgethettünk kedvenc írónkkal, ha új könyvét vittük dedikálni. Egyszóval nagy esemény a könyvek fesztiválja, a budapestiek hálás résztvevői a rendezvényeknek, fogékonyak minden újra, gyorsan beleszoktak abba, hogy április a könyvek fesztiválja, vagy később a Nemzeti Múzeum kertje, a Múzeumok majálisa.

A vendégek

Az idei könyvfesztiválon egy élénk politikai, társadalmi jelent mutató ország, amely nem kis szerepet játszott történelmünkben, tizenkét kortárs íróval mutatkozott be, 150 m2 alapterületű standot rendezett be. Törökország volt az idei díszvendég. Elsőnek említem a legsikeresebb török írónőt, Elif Safakot. Könyveit az Európa Könyvkiadó adta ki: 2009-ben az Isztambuli fattyút, amely hazájában nagy port vert fel, amikor 2006-ban megjelent, és perbe fogták érte. Izgalmas történet, örmény problematika szövevényével, így érthetően kavarta fel a közvéleményt. Az írónő angolul írta, ezután jelent meg török nyelven. A vád „a török nép megsértése” volt, az egyik szereplő állásfoglalása, kijelentései miatt. Később elejtették a vádat.

A modern török irodalom neves regényírója Orhan Pamuk, aki 2006-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. A Népújság olvasói három regényét ismerhették meg (A fehér vár, Az új élet, Hó – a Múzsa melléklet 2007. júl.14. számából).

Reméltem, hogy a török díszvendégség folytán Balassi, Mikes, Gárdonyi törökképe mellett Vámbéry Árminról is hallhatunk. Az ő munkássága, törökországi utazásai, felfedezései, nyelvi ismeretei és kutatásai mindenképpen nagy büszkesége a török-magyar tudományos kapcsolatoknak. Olvasmányos életrajza, a Küzdelmeim 1905 áprilisában jelent meg.

A fesztivál díszvendégeként szintén írónőt köszönthettünk, az északi irodalom népszerű szerzőjét, a finn-észt Sofi Oksanent, aki már 2011-ben Budapesten járt. A Scolar Kiadó adta ki műveit, először a Tisztogatást és a Sztálin teheneit. Ulickaja után ő az, akinek átadták a Nagydíjat. Életkörülményei, származása nem mindennapi.

Finn apa és észt anya gyermeke, nagyanyjánál, a kolhozfaluban tölti gyermekkorát, innen hozza múltbeli történeteit. Finn kötődése, élete Helsinkiben meghatározza regényeinek helyszíneit, szereplőit, az olvasót sikerül eligazítania ebben a szövevényes, zárt szovjet-észt, másképpen fejlődő finn életben. Két regényét a Népújság olvasói a Színes Világ melléklet 2012. jan. 7-i számából ismerhették meg. Legújabb regénye, a Mikor eltűntek a galambok is sikerkönyv lett. Sofi Oksanen sajtótájékoztatót tartott, pódiumbeszélgetésen Tóth Krisztina, annyi sikeres magyar tárcanovella és az Akvárium c. regény szerzője mutatta be. Sofi Oksanen most 37 éves, eddig hét irodalmi nagydíjban részesült. A Terra Mariana Kereszt IV. fokozatával az észt köztársasági elnök tüntette ki. Finnország elnökétől a Finn Oroszlán érdemrendet kapta. Szükségesnek találtam minderről beszámolni, mert napjainkban nem kivételes dolog, hogy egy írót két ország tekint magáénak, a két nyelven alkotó író sem ismeretlen a kortárs irodalomban.

Hírneves, több nyelvre fordított ugyancsak északi vendég volt Ulla
Lena Lundberg, svéd nyelven író finn írónő, 2012-ben a Finlandia díjat kapta. A 2012-ben megjelent Jég című regényével találkoztunk a finn könyvsátorban.

A román irodalom képviseletében Marta Petreu jött Budapestre, nagy érdeklődésre számított Márta jelenései című verskötete, a kolozsvári írónő irodalmi tevékenysége, érdekes egyénisége, továbbá a sikeresnek számító Daniel Bănulescu, és akinek érdekes regényét, a Kisujjakat megismerhették a Népújság olvasói, Filip Florian, aki testvérével, Matei Floriannal írt regényt, Kölyök utca címmel. Ezt mutatták be a szerzők részvételével a fesztiválon. Jelen volt az Amerikából érkezett Norman Manea, akinek Odú című kötetét mutatták be. Népes volt a román küldöttség, az április 25-i műsorban érdekes előadást hallhattunk Román irodalom és kultúra a globalizáció összefüggésében címmel.

Előzetes tájékoztató szerint 446 magyar író a három és fél nap alatt régi vagy legújabb könyveit dedikálta.

Dedikálóasztalhoz ült, és író-olvasó találkozón vett részt Markó Béla, a 85. születésnapját ünneplő Kányádi Sándor, Dragomán György és Szávai Géza, az ötödik kiadást megért Székely Jeruzsálem című esszéregény szerzője. Ha erdélyiekről van szó, akkor kiemelendő, hogy nagy sikert elért könyvét, az Erdélyi menyegzőt dedikálta Ugron Zsolna, jelen volt Szabó T. Anna és a román irodalom kutatója és kortárs műfordítója, Farkas Jenő.

A könyvvilág hírességei közt ugyancsak nőíró az amerikai Anne Applebaum Pulitzer-díjas újságíró, történész, Kelet-Európa megtörése 1944-1956 című jelentős műve titkosszolgálati anyagokból, memoárokból idézi a történelem e megrázó korszakát, amelyet a Gulág története után írt.

Megemlékezés és jelentős könyvanyag, beszélgetés, előadás témája volt a holokauszt 70. évfordulója. Emlékstandon mutatták be a holokausztról megjelent régi és a mostani jubileumra kiadott könyveket, az izraeli Jad Vasem Múzeum erre vonatkozó könyvanyagát. Ez a könyvstand egy különleges tárlattal egészült ki, ugyancsak a vészkorszak dokumentumaiból.

A Budapesti Könyvfesztivál különleges rendezvénye, amely szintén hagyománnyá vált, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja. A kontinens tehetséges fiatal írói itt mutatkoznak be nemzetközi olvasótábor előtt, eddig 200 fiatal írót látott vendégül az évek során Budapest. Sokan közülük már országuk meghatározó íróiként ismertek.

Szakmai összejöveteleket tartott ez alkalommal is a Könyvtáros Klub, amely két évtizede jelen van a fesztiválon, és fórumain, szakmai vitáin útmutató a könyvpiaci és ismertetési kérdésekben.

Mint mindig, most is külön csarnokban mutatták be a gyermekkönyveket és az ifjúsági irodalmat, Gyermek(b)irodalom a neve.

A könyvfesztivál zárórendezvénye sem volt mindennapi esemény. Születésnapi Irodalmi Szalon címmel kerek születésnapjukat tartó írókat látott vendégül és ünnepelt a Millenáris: a 95 éves Borbándi Gyulát, a 90 éves Méray Tibort, a 85 éves Kányádi Sándort, a 80 éves Pomogáts Bélát, hogy csak a legidősebb nemzedéket említsem.

Mint a mesében, három nap és még egy fél nap könyvek sokságával, szépségével, idős és fiatal írónemzedékekkel, igazi vendégszeretettel és az irodalom iránti őszinte lelkesedéssel, elkötelezettséggel tanúsította a Millenárisban zajló könyvfesztivál, hogy a legnagyobb gazdagság a lélek és a gondolkodás pallérozása, a könyvek, az írástudók megbecsülése.